SZTE Info

elonyelvi_konf._kiemelt

A kisebbségi nyelvhasználat emlékei Dél-Szlovákiából

A 17. Élőnyelvi Konferenciához kapcsolódva mutatták be A vizuális kisebbségi nyelvhasználat története Dél-Szlovákiában (1918–2011) címmel megnyílt tárlatot augusztus 30-án az SZTE Rektori Hivatal átriumában. A kiállítás szeptember 7-ig tekinthető meg.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A köztéri táblák, feliratok, helységnévtáblák, törvények, a nyilvános nyelvhasználat sajátos formái kaptak helyet a tárlaton. Szlovákia és Csehország után Szegeden is látható a 17 szöveges panelből és mintegy 30 tárgyi emlékből álló vándorkiállítás – mondta el megnyitó beszédében Sajti Enikő egyetemi tanár. A somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet felvállalta, hogy felméri a kétnyelvű feliratok állapotát, ebben a Diákhálózat munkája volt segítségére.

A Fórum Kisebbségkutató Intézet és a prágai Károly Egyetem közös tárlata 1918-tól napjainkig mutatja be a dél-szlovákiai nyelvhasználat, illetve vizuális kétnyelvűség történetét. Orosz Örs, az intézet munkatársa, a prágai Károly Egyetem doktorandusza, a kiállítás kurátora elmondta, a tárlat érdekessége, hogy történészek mellett jogászok is segítettek az összeállításában, így az egyes korszakokat elsősorban jogi szempontok szerint választották szét.

Orosz Örs szerint az egyes korszakokat nem lehet egyszerűen összehasonlítani. Az 1920-as években jóval engedékenyebb törvényeket az is indokolta, hogy Dél-Szlovákiában százezrével éltek olyan polgárok, akik az új állam hivatalos nyelvét nem beszélték. „Ennek ellenére 1918-tól napjainkig egy jóformán lineáris, illetve hullámzó visszafejlődés tapasztalható. Szeretnénk felhívni a figyelmet, és kiemelni azokat a pontokat, amik még a Tiso-féle fasiszta szlovák államban sem jelentettek problémát nyelvhasználati vonatkozásban, ma pedig gyakorlatilag nap mint nap harcolnunk kell érte” – fejtegette Orosz Örs. Ilyen például az útjelző táblák esete. A tárlaton egy, a ’20-as évekből származó többnyelvű irányjelző tábla szemlélteti, hogy a városok nevét két, de voltak olyan régiók, ahol három nyelven tüntették fel az etnikai viszonyoknak megfelelően. Ezzel szemben nyolcvan évvel később, 2011-ben, amikor a Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom felállította a modernkori Szlovákia első kétnyelvű útjelző tábláját, a hatóságok 36 órával azután eltávolították, mondván, hogy törvényellenes.

A kiállítás hátterét egy 2009-es átfogó nyelvhasználati felmérés adja. Ennek során mintegy harminc egyetemista aktivistával, az úgynevezett Diákhálózattal (Szlovákiában és Csehországban tanuló szlovákiai magyar egyetemistákból álló szervezet) 23 ezer 500 kilométert megtéve járták be Dél-Szlovákia magyarok lakta településeit, 540 falut és várost. A jelenkori, mintegy 16 ezer felirat dokumentálása közben ráakadtak néhány történelmi jelentőségű táblára is, melyeket a kiállítás erejéig sikerült a községektől, múzeumoktól, egyházközségektől kölcsönkérniük. Ezt még kiegészíti a kurátor saját gyűjteménye, hiszen gyermekkora óta kutatja a vizuális nyelvhasználat emlékeit, illetve a Fórum is rendelkezik egy kisebb kollekcióval. Egy táblát pedig a Szlovák Nemzeti Múzeum magyar osztályáról kölcsönöztek.

A tárlatot a szeptember 1-jéig tartó 17. Élőnyelvi Konferencia keretén belül mutatták be. A szervezők a szociolingvisztikai kutatások nyelvszemléletét és módszertanát állították a tanácskozás középpontjába, mert úgy érezték, szükség van a párbeszédre a szociolingvisztikai kutatások művelői között abban a kérdésben, hogy a mostanság alkalmazott kutatás-módszertani eljárások milyen szilárdságú nyelvelméleti alapokon állnak, milyen implikációk, előfeltevések, esetleg axiomatikus igazságok elfogadása esetén van joga a szakembernek ezekkel a metódusokkal élni.

A vándorkiállítás egy hétig látható az SZTE Rektori Hivatalban.

 

Arany Mihály


*


„Nyelvszemlélet, elmélet és módszerek az élőnyelvi kutatásokban” – ez a témája annak a háromnapos szakmai tanácskozásnak, amelynek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Bölcsészettudományi Kara ad otthont. Plenáris és szekció-előadások, műhelyek, poszter- és könyvbemutatók mellett kiállítás, tiszai hajókirándulás és szegedi városnézés is színesíti a seregszemle programját.

A szervezők a szociolingvisztikai kutatások nyelvszemléletét és módszertanát állítják a konferencia középpontjába, mert úgy érzik, szükség van a párbeszédre a szociolingvisztikai kutatások művelői között abban a kérdésben, hogy a mostanság alkalmazott kutatás-módszertani eljárások milyen szilárdságú nyelvelméleti alapokon állnak, milyen implikációk, előfeltevések, esetleg axiomatikus igazságok elfogadása esetén van joga a szakembernek ezekkel a metódusokkal élni. Egyebek mellett azt szeretnék áttekinteni, hogy a választott tudományos paradigma meddig juttathat el a nyelv működésének megismerésében, az esettanulmányok milyen elméleti következtetéseket tesznek lehetővé, hogyan lehet általuk a nyelv működését jobban megérteni. Azért is tartják fontosnak a szociolingvisztikai kutatások elméleti és módszertani problémáinak tárgyalását, mert úgy tűnik számukra, mintha ezek a kérdések az indokoltnál kisebb teret kapnának a magyarországi és Kárpát-medencei kutatásokban.

A rendezvényen az élőnyelvi kutatásban tevékenykedő szakemberek mutathatják be munkájukat a szakmai közönségnek. A plenáris előadásokat a szociolingvisztika és nyelvelmélet, a szociolingvisztika és nyelvszemlélet tárgykörében bonyolítják le, míg a műhelyek központi témái: Szleng és szociolingvisztika; Nyelvi változók, nyelvhasználat, térbeliség; Uráli nyelvek – szociolingvisztikai elméletek és módszerek. Az eseményhez kapcsolódóan augusztus 30-án 18 órakor „A vizuális kisebbségi nyelvhasználat története Dél-Szlovákiában (1918–2011)” címmel kiállítás is nyílik az SZTE Rektori Hivatal átriumában.

 

További információk a konferencia honlapján érhetőek el:

http://mnyelv.bibl.u-szeged.hu/SZTE_BTK_Magyar_Nyelveszet/Rendezvenyek.html

 

SZTEPress

 

Élőnyelvi konferencia galéria
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *