SZTE Info

elonyelvi_konf._kiemelt

A kisebbségi nyelvhasználat emlékei Dél-Szlovákiából

A 17. Élőnyelvi Konferenciához kapcsolódva mutatták be A vizuális kisebbségi nyelvhasználat története Dél-Szlovákiában (1918–2011) címmel megnyílt tárlatot augusztus 30-án az SZTE Rektori Hivatal átriumában. A kiállítás szeptember 7-ig tekinthető meg.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A köztéri táblák, feliratok, helységnévtáblák, törvények, a nyilvános nyelvhasználat sajátos formái kaptak helyet a tárlaton. Szlovákia és Csehország után Szegeden is látható a 17 szöveges panelből és mintegy 30 tárgyi emlékből álló vándorkiállítás – mondta el megnyitó beszédében Sajti Enikő egyetemi tanár. A somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet felvállalta, hogy felméri a kétnyelvű feliratok állapotát, ebben a Diákhálózat munkája volt segítségére.

A Fórum Kisebbségkutató Intézet és a prágai Károly Egyetem közös tárlata 1918-tól napjainkig mutatja be a dél-szlovákiai nyelvhasználat, illetve vizuális kétnyelvűség történetét. Orosz Örs, az intézet munkatársa, a prágai Károly Egyetem doktorandusza, a kiállítás kurátora elmondta, a tárlat érdekessége, hogy történészek mellett jogászok is segítettek az összeállításában, így az egyes korszakokat elsősorban jogi szempontok szerint választották szét.

Orosz Örs szerint az egyes korszakokat nem lehet egyszerűen összehasonlítani. Az 1920-as években jóval engedékenyebb törvényeket az is indokolta, hogy Dél-Szlovákiában százezrével éltek olyan polgárok, akik az új állam hivatalos nyelvét nem beszélték. „Ennek ellenére 1918-tól napjainkig egy jóformán lineáris, illetve hullámzó visszafejlődés tapasztalható. Szeretnénk felhívni a figyelmet, és kiemelni azokat a pontokat, amik még a Tiso-féle fasiszta szlovák államban sem jelentettek problémát nyelvhasználati vonatkozásban, ma pedig gyakorlatilag nap mint nap harcolnunk kell érte” – fejtegette Orosz Örs. Ilyen például az útjelző táblák esete. A tárlaton egy, a ’20-as évekből származó többnyelvű irányjelző tábla szemlélteti, hogy a városok nevét két, de voltak olyan régiók, ahol három nyelven tüntették fel az etnikai viszonyoknak megfelelően. Ezzel szemben nyolcvan évvel később, 2011-ben, amikor a Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom felállította a modernkori Szlovákia első kétnyelvű útjelző tábláját, a hatóságok 36 órával azután eltávolították, mondván, hogy törvényellenes.

A kiállítás hátterét egy 2009-es átfogó nyelvhasználati felmérés adja. Ennek során mintegy harminc egyetemista aktivistával, az úgynevezett Diákhálózattal (Szlovákiában és Csehországban tanuló szlovákiai magyar egyetemistákból álló szervezet) 23 ezer 500 kilométert megtéve járták be Dél-Szlovákia magyarok lakta településeit, 540 falut és várost. A jelenkori, mintegy 16 ezer felirat dokumentálása közben ráakadtak néhány történelmi jelentőségű táblára is, melyeket a kiállítás erejéig sikerült a községektől, múzeumoktól, egyházközségektől kölcsönkérniük. Ezt még kiegészíti a kurátor saját gyűjteménye, hiszen gyermekkora óta kutatja a vizuális nyelvhasználat emlékeit, illetve a Fórum is rendelkezik egy kisebb kollekcióval. Egy táblát pedig a Szlovák Nemzeti Múzeum magyar osztályáról kölcsönöztek.

A tárlatot a szeptember 1-jéig tartó 17. Élőnyelvi Konferencia keretén belül mutatták be. A szervezők a szociolingvisztikai kutatások nyelvszemléletét és módszertanát állították a tanácskozás középpontjába, mert úgy érezték, szükség van a párbeszédre a szociolingvisztikai kutatások művelői között abban a kérdésben, hogy a mostanság alkalmazott kutatás-módszertani eljárások milyen szilárdságú nyelvelméleti alapokon állnak, milyen implikációk, előfeltevések, esetleg axiomatikus igazságok elfogadása esetén van joga a szakembernek ezekkel a metódusokkal élni.

A vándorkiállítás egy hétig látható az SZTE Rektori Hivatalban.

 

Arany Mihály


*


„Nyelvszemlélet, elmélet és módszerek az élőnyelvi kutatásokban” – ez a témája annak a háromnapos szakmai tanácskozásnak, amelynek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Bölcsészettudományi Kara ad otthont. Plenáris és szekció-előadások, műhelyek, poszter- és könyvbemutatók mellett kiállítás, tiszai hajókirándulás és szegedi városnézés is színesíti a seregszemle programját.

A szervezők a szociolingvisztikai kutatások nyelvszemléletét és módszertanát állítják a konferencia középpontjába, mert úgy érzik, szükség van a párbeszédre a szociolingvisztikai kutatások művelői között abban a kérdésben, hogy a mostanság alkalmazott kutatás-módszertani eljárások milyen szilárdságú nyelvelméleti alapokon állnak, milyen implikációk, előfeltevések, esetleg axiomatikus igazságok elfogadása esetén van joga a szakembernek ezekkel a metódusokkal élni. Egyebek mellett azt szeretnék áttekinteni, hogy a választott tudományos paradigma meddig juttathat el a nyelv működésének megismerésében, az esettanulmányok milyen elméleti következtetéseket tesznek lehetővé, hogyan lehet általuk a nyelv működését jobban megérteni. Azért is tartják fontosnak a szociolingvisztikai kutatások elméleti és módszertani problémáinak tárgyalását, mert úgy tűnik számukra, mintha ezek a kérdések az indokoltnál kisebb teret kapnának a magyarországi és Kárpát-medencei kutatásokban.

A rendezvényen az élőnyelvi kutatásban tevékenykedő szakemberek mutathatják be munkájukat a szakmai közönségnek. A plenáris előadásokat a szociolingvisztika és nyelvelmélet, a szociolingvisztika és nyelvszemlélet tárgykörében bonyolítják le, míg a műhelyek központi témái: Szleng és szociolingvisztika; Nyelvi változók, nyelvhasználat, térbeliség; Uráli nyelvek – szociolingvisztikai elméletek és módszerek. Az eseményhez kapcsolódóan augusztus 30-án 18 órakor „A vizuális kisebbségi nyelvhasználat története Dél-Szlovákiában (1918–2011)” címmel kiállítás is nyílik az SZTE Rektori Hivatal átriumában.

 

További információk a konferencia honlapján érhetőek el:

http://mnyelv.bibl.u-szeged.hu/SZTE_BTK_Magyar_Nyelveszet/Rendezvenyek.html

 

SZTEPress

 

Élőnyelvi konferencia galéria
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.