SZTE Info

elonyelvi_konf._kiemelt

A kisebbségi nyelvhasználat emlékei Dél-Szlovákiából

A 17. Élőnyelvi Konferenciához kapcsolódva mutatták be A vizuális kisebbségi nyelvhasználat története Dél-Szlovákiában (1918–2011) címmel megnyílt tárlatot augusztus 30-án az SZTE Rektori Hivatal átriumában. A kiállítás szeptember 7-ig tekinthető meg.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A köztéri táblák, feliratok, helységnévtáblák, törvények, a nyilvános nyelvhasználat sajátos formái kaptak helyet a tárlaton. Szlovákia és Csehország után Szegeden is látható a 17 szöveges panelből és mintegy 30 tárgyi emlékből álló vándorkiállítás – mondta el megnyitó beszédében Sajti Enikő egyetemi tanár. A somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet felvállalta, hogy felméri a kétnyelvű feliratok állapotát, ebben a Diákhálózat munkája volt segítségére.

A Fórum Kisebbségkutató Intézet és a prágai Károly Egyetem közös tárlata 1918-tól napjainkig mutatja be a dél-szlovákiai nyelvhasználat, illetve vizuális kétnyelvűség történetét. Orosz Örs, az intézet munkatársa, a prágai Károly Egyetem doktorandusza, a kiállítás kurátora elmondta, a tárlat érdekessége, hogy történészek mellett jogászok is segítettek az összeállításában, így az egyes korszakokat elsősorban jogi szempontok szerint választották szét.

Orosz Örs szerint az egyes korszakokat nem lehet egyszerűen összehasonlítani. Az 1920-as években jóval engedékenyebb törvényeket az is indokolta, hogy Dél-Szlovákiában százezrével éltek olyan polgárok, akik az új állam hivatalos nyelvét nem beszélték. „Ennek ellenére 1918-tól napjainkig egy jóformán lineáris, illetve hullámzó visszafejlődés tapasztalható. Szeretnénk felhívni a figyelmet, és kiemelni azokat a pontokat, amik még a Tiso-féle fasiszta szlovák államban sem jelentettek problémát nyelvhasználati vonatkozásban, ma pedig gyakorlatilag nap mint nap harcolnunk kell érte” – fejtegette Orosz Örs. Ilyen például az útjelző táblák esete. A tárlaton egy, a ’20-as évekből származó többnyelvű irányjelző tábla szemlélteti, hogy a városok nevét két, de voltak olyan régiók, ahol három nyelven tüntették fel az etnikai viszonyoknak megfelelően. Ezzel szemben nyolcvan évvel később, 2011-ben, amikor a Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom felállította a modernkori Szlovákia első kétnyelvű útjelző tábláját, a hatóságok 36 órával azután eltávolították, mondván, hogy törvényellenes.

A kiállítás hátterét egy 2009-es átfogó nyelvhasználati felmérés adja. Ennek során mintegy harminc egyetemista aktivistával, az úgynevezett Diákhálózattal (Szlovákiában és Csehországban tanuló szlovákiai magyar egyetemistákból álló szervezet) 23 ezer 500 kilométert megtéve járták be Dél-Szlovákia magyarok lakta településeit, 540 falut és várost. A jelenkori, mintegy 16 ezer felirat dokumentálása közben ráakadtak néhány történelmi jelentőségű táblára is, melyeket a kiállítás erejéig sikerült a községektől, múzeumoktól, egyházközségektől kölcsönkérniük. Ezt még kiegészíti a kurátor saját gyűjteménye, hiszen gyermekkora óta kutatja a vizuális nyelvhasználat emlékeit, illetve a Fórum is rendelkezik egy kisebb kollekcióval. Egy táblát pedig a Szlovák Nemzeti Múzeum magyar osztályáról kölcsönöztek.

A tárlatot a szeptember 1-jéig tartó 17. Élőnyelvi Konferencia keretén belül mutatták be. A szervezők a szociolingvisztikai kutatások nyelvszemléletét és módszertanát állították a tanácskozás középpontjába, mert úgy érezték, szükség van a párbeszédre a szociolingvisztikai kutatások művelői között abban a kérdésben, hogy a mostanság alkalmazott kutatás-módszertani eljárások milyen szilárdságú nyelvelméleti alapokon állnak, milyen implikációk, előfeltevések, esetleg axiomatikus igazságok elfogadása esetén van joga a szakembernek ezekkel a metódusokkal élni.

A vándorkiállítás egy hétig látható az SZTE Rektori Hivatalban.

 

Arany Mihály


*


„Nyelvszemlélet, elmélet és módszerek az élőnyelvi kutatásokban” – ez a témája annak a háromnapos szakmai tanácskozásnak, amelynek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Bölcsészettudományi Kara ad otthont. Plenáris és szekció-előadások, műhelyek, poszter- és könyvbemutatók mellett kiállítás, tiszai hajókirándulás és szegedi városnézés is színesíti a seregszemle programját.

A szervezők a szociolingvisztikai kutatások nyelvszemléletét és módszertanát állítják a konferencia középpontjába, mert úgy érzik, szükség van a párbeszédre a szociolingvisztikai kutatások művelői között abban a kérdésben, hogy a mostanság alkalmazott kutatás-módszertani eljárások milyen szilárdságú nyelvelméleti alapokon állnak, milyen implikációk, előfeltevések, esetleg axiomatikus igazságok elfogadása esetén van joga a szakembernek ezekkel a metódusokkal élni. Egyebek mellett azt szeretnék áttekinteni, hogy a választott tudományos paradigma meddig juttathat el a nyelv működésének megismerésében, az esettanulmányok milyen elméleti következtetéseket tesznek lehetővé, hogyan lehet általuk a nyelv működését jobban megérteni. Azért is tartják fontosnak a szociolingvisztikai kutatások elméleti és módszertani problémáinak tárgyalását, mert úgy tűnik számukra, mintha ezek a kérdések az indokoltnál kisebb teret kapnának a magyarországi és Kárpát-medencei kutatásokban.

A rendezvényen az élőnyelvi kutatásban tevékenykedő szakemberek mutathatják be munkájukat a szakmai közönségnek. A plenáris előadásokat a szociolingvisztika és nyelvelmélet, a szociolingvisztika és nyelvszemlélet tárgykörében bonyolítják le, míg a műhelyek központi témái: Szleng és szociolingvisztika; Nyelvi változók, nyelvhasználat, térbeliség; Uráli nyelvek – szociolingvisztikai elméletek és módszerek. Az eseményhez kapcsolódóan augusztus 30-án 18 órakor „A vizuális kisebbségi nyelvhasználat története Dél-Szlovákiában (1918–2011)” címmel kiállítás is nyílik az SZTE Rektori Hivatal átriumában.

 

További információk a konferencia honlapján érhetőek el:

http://mnyelv.bibl.u-szeged.hu/SZTE_BTK_Magyar_Nyelveszet/Rendezvenyek.html

 

SZTEPress

 

Élőnyelvi konferencia galéria
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. január 09.

SZEM_2018_dekanok_nyito

Mi a szegedi egyetem küldetése? A 2000-ben született 12 karú szegedi universitas kari vezetőinek válaszai az SZTE honlapján a Pillanatfölvétel a dékánoktól interjúsorozatban olvashatóak. Ezekre épül a Szegedi Egyetem Magazin alábbi összeállítása, amely az SZTE 12 karának hasonlóságait, az összetartó és előre vivő erőket villantja föl.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • május 20.
    18:00 - 19:00
    Születni kell a vezetésre vagy az tanulható? Ha születni kell rá, miért tanítjuk? Mi teszi sikeressé a 21. század vezetőit? Mit üzen Dzsingisz kán és Steve Jobs a ma vezetőinek? Mi a vezetés felelőssége? Mi a morál, az etika szerepe a vezetésben? Mit hoz a jövő, hogyan alkalmazkodik a változáshoz a (tudás)társadalom? Hogyan alakítja a munka és az iskola világát, mindennapi életünket az AI (mesterséges intelligencia), a VR (virtuális valóság), az AR (kiterjesztett valóság) és az 5G? Izgalmas kérdések, hiteles válaszok - vendégünk dr. Baráth Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézetének igazgatója!
  • május 20.
    18:30 - 19:30
    Joe Vitone-nal Kis Péter beszélget a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban is kiállított képeiről. "Joe Vitone 'Családi felvételek: Portrék az amerikai rozsdaövezetből' című sorozata az alkotó az ohiói Akronben és környékén élő családtagjairól készült. Az 1998 óta készülő anyag az amerikai rozsdaövezet (az USA észak-keleti, egykori nagyipari régiója) munkásosztálybeli közösségeiben élők személyes kapcsolatainak alakulását dokumentálja. Vitone a képeket nyári látogatásai alkalmával készíti, és olyan családi ünnepekkel, házasélettel, válással, függőséggel, munkanélküliséggel vagy gyermekszületéssel kapcsolatos pillanatokat örökít meg, melyek az egész országban részei a családi életnek." (Theresa Bembnister, segédkurátor, Akron Művészeti Múzeum) Joe Vitone dokumentarista fotóművész és oktató a texasi Austin városából. Művei főként nagyformátumú portrék és az Egyesült Államokban készült tájképek, panorámaképein pedig különböző kultúrák hagyományait vizsgálja. Hagyományos és digitális fotográfiával, illetve elektronikus médiával kapcsolatos kurzusokat tart a St. Edwards Egyetemen. Elnyerte a National Endowment for the Arts ösztöndíját, Fulbright-ösztöndíjasként pedig Costa Ricában dolgozott egy családi gazdálkodással kapcsolatos projekten. Számos kiállítása volt többek között a New York University-n, a Limában található Perui-Észak-amerikai Kulturális Intézetben, a portlandi Oregon Fotóművészeti Központban és a Houstoni Fotográfiai Központban. Fotói részét képezik a Clevelandi Művészeti Múzeum, a Kreatív Fotográfiáért Központ, a Houstoni Szépművészeti Múzeum és a Smithsonian Intézet Amerikai Történelem Múzeuma gyűjteményének. American Corner fotópályázata: Parafrázis Fotópályázat / Paraphrase Photo Contest https://www.facebook.com/events/856167818100087/
  • május 21.
    14:00 - 18:00
    A SZTE BTK Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék a Bonni Egyetem Médiatudományi Tanszékével közösen nemzetközi workshopot szervez május 21-én Screen Cultures címmel. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
  • május 21.
    17:00 - 18:00
    Pászka Imre professzorral, a SZAB Szociológiai Munkabizottság alapító elnökével 70. születésnapja és készülő kötete kapcsán beszélget Jancsák Csaba a SZAB Szociológiai Munkabizottság elnöke és Dávid Benjámin hallgató.
  • május 21.
    19:30 - 20:30
    A Bharatanatyam Dél-India klasszikus tánca, amely leszármazottja a több évezredes múltra visszatekintő templomi táncosnők, a dévadászik művészetének. A 20. században a Bharatanatyam színpadi műfajjá vált. A táncos a zene, tánc, színészet és költészet egységét hivatott megidézni, hogy ezzel spirituális magasságokba emelje nézőjét és önmagát. Subhashini Goda indiai származású táncművész, tánctanár; Erasmus Mundus – Choreomundus ösztöndíjat nyert táncelmélet és -gyakorlat, illetve kulturális örökség témakörben, jelenleg az SZTE BTK Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszéken folytatja tanulmányait. Egyéni táncelőadások, valamint csoportos tradicionális és kortárs táncdrámák kimagasló előadója és alkotója. Többszörös szakmai elismerésben részesült: 2013-ban és 2014-ben legjobb előadói díjat, valamint kiváló táncművész minősítést kapott. A Kala Sangam Tánccsoport 2003 óta működik Szegeden. A tánccsoport vezetője, Kiss Tímea Somi Panninál kezdte, majd Indiában folytatta tanulmányait Anuradha Shinde tanárnőnél és Adyar K. Lakshman táncmesternél. Tanítványaival számos fellépésen, fesztiválon vettek részt, adtak önálló táncestet. A fellépők csoportos és szóló tánckoreográfiákat adnak elő, mely alkalmon az összes tánccsoport megmutatja magát, magyar és indiai származású tanítványok egyaránt. Belépőjegy elővételben és SZTE diákigazolvánnyal 990 Ft, a rendezvény napján 1300 Ft