SZTE Info

berenyi_kiemelt

Az SZTE kutatója, Berényi Antal publikált a friss Science-ben

Minden ötödik epilepsziás betegnek segíthet a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézete tanársegédje, Berényi Antal által kifejlesztett és állatkísérletekkel igazolt, a Science legújabb számában leírt eljárása.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A koponyacsontra helyezett elektródokkal, és így az agy elektromos ingerlésével megállítható az epilepsziás rohamok azon 20-30 százaléka, amelyre nincs gyógyszer.


Munka az Agy-díjas Buzsáki György mellett

– Állatkísérletekkel bizonyítottuk, hogy a koponyán kívülről érkező elektromos ingerek segítségével lehet módosítani azokat a folyamatokat, illetve azt az információfeldolgozást, amely az agyban zajlik. Például epilepsziás roham idején az agy normális működési mintázata felborul. Ám ezt sikerült helyreállítanunk külső elektromos ingerekkel – magyarázta Berényi Antal. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Élettani Intézetének tanársegédje uniós Marie Curie-ösztöndíjjal három éve dolgozik az Amerikai Egyesült Államokban a Newark-i Rutgers Egyetemen, valamint a New York-i New York Egyetemen lévő laboratóriumban az Agy-díjas Buzsáki György munkatársaként. Ott kezdte el a projektet, amely arra kereste a választ, hogy az agyon kívüli elektromos ingerrel befolyásolható-e az idegsejtek működése.

– Ha egy-egy idegsejt működését befolyásoljuk, ezek nem föltétlenül adódnak össze. A holisztikus elemzés alapelvei alapján az idegsejtek rendszerének egészét vizsgáltuk – jellemezte módszerüket az ifjú szegedi kutató.

 

Ötlet, gép, cikk

– Kísérletsorozatunk egyik alapötlete, hogy az elektródokat nem az agyba implantáljuk, mint ahogy például a Parkinson-kór kezelésében már évtizedek óta alkalmazzák, hanem a koponyacsont külső felszínére, a bőr alá. Tehát a koponyát nem kell felnyitni, ugyanakkor a sebészi beavatkozás teljesen nem mellőzhető – ismerte el a www.u-szeged.hu kérdésre válaszolva Berényi Antal. Hozzátette: további előnye az eljárásnak, hogy nem kell állandóan stimulálni az agyat, aminek működését folyamatosan figyeli a műszer, és csak akkor avatkozik be, ha az epilepsziás roham kezdetére utaló jeleket észlel. Sőt: az ingerek is finom, a roham intenzitásához illeszkedő időbeli mintázatot követnek. Így hát e műszer azokhoz a modern pacemakerekhez hasonlatos, amelyek folyamatosan figyelik a szív aktivitását, s ehhez igazítják működésüket.

Minderről Berényi Antal – kínai, argentin kollegáival, illetve a munkát koordináló Buzsáki professzorral együtt – publikált cikket a Science Magazin 2012. augusztus 10-én megjelent számában: http://www.sciencemag.org/content/337/6095/735.abstract Az ifjú szegedi kutató elárulta: jó munkakapcsolat alakult ki közte és Buzsáki György között. Úgy véli: az Agy-díjas professzor mellett azért találta meg a helyét, mert az amerikai laboratóriumban egyaránt hasznosíthatta élettudományi, elektronikai és programozási ismereteit. Így az ötletén alapuló eljáráshoz Berényi Antal maga tervezte és készítette a gépeket, végezte az állatkísérletes műtéteket, adminisztrálta az eredményeket, értékelte az adatokat. Az agykéreg ingerlésének hatásosságát a legmodernebb optogenetikai módszerekkel bizonyították, génmódosított egereken – látható az alábbi illusztráción.

 

Feladatok itthon

– Az agy elektromos stimulálása ne zavarja a detektálást! Ez lehet az egyik megoldandó feladata a szeptembertől a szegedi laboratóriumban folytatandó munkának – villantotta föl a jövőt Berényi Antal, aki a 3 évnyi külföldi munka után hazatér. Elmondta: állatkísérletes eljárásokkal foglalkozik, a humán próba várhatóan más kutatócsoportra vár. Reméli, hogy a módszer felkelti az orvos-kutatók érdeklődését, ugyanis az más jellegű epilepsziás pacienseknek, illetve egyéb betegségek – például a depresszió vagy más pszichiátriai kórképek – esetében is segíthet.

Látáskutatással foglalkozott kezdetben Szegeden Berényi Antal. Elárulta: családjának több generációja Szegeden diplomázott. Péteriből érkezett a szegedi egyetemre, már orvostanhallgatóként megszerette a Tisza-parti várost. Orvos-kutatóként egyszerre több projekten is dolgozik, társszerzőként jelent már meg publikációja a Nature Neuroscience és Neuron című tudományos folyóiratban is. Uniós ösztöndíjasként az Amerikai Egyesült Államokban bekapcsolódott Buzsáki György hippocampus-kutatásába is.

A sikerre vitt, a Science-ben publikált eljárás jelentőségéről Berényi Antal elmondta: megállíthatóvá válhat az epilepsziás rohamnak az a típusa, amelyre eddig nem találtak gyógyszert. Száz ember közül egy epilepsziában szenved – Magyarországon összesen 100-150 ezer páciens. Ám az epilepsziás betegek 20-30 százaléka gyógyszerekkel nem kezelhető. Csak Magyarországon 30 ezer paciensnek segíthet az új eljárás.

Újszászi Ilona

 SZTE_-_illusztracio

DSC_0231

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *