SZTE Info

berenyi_kiemelt

Az SZTE kutatója, Berényi Antal publikált a friss Science-ben

Minden ötödik epilepsziás betegnek segíthet a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézete tanársegédje, Berényi Antal által kifejlesztett és állatkísérletekkel igazolt, a Science legújabb számában leírt eljárása.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A koponyacsontra helyezett elektródokkal, és így az agy elektromos ingerlésével megállítható az epilepsziás rohamok azon 20-30 százaléka, amelyre nincs gyógyszer.


Munka az Agy-díjas Buzsáki György mellett

– Állatkísérletekkel bizonyítottuk, hogy a koponyán kívülről érkező elektromos ingerek segítségével lehet módosítani azokat a folyamatokat, illetve azt az információfeldolgozást, amely az agyban zajlik. Például epilepsziás roham idején az agy normális működési mintázata felborul. Ám ezt sikerült helyreállítanunk külső elektromos ingerekkel – magyarázta Berényi Antal. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Élettani Intézetének tanársegédje uniós Marie Curie-ösztöndíjjal három éve dolgozik az Amerikai Egyesült Államokban a Newark-i Rutgers Egyetemen, valamint a New York-i New York Egyetemen lévő laboratóriumban az Agy-díjas Buzsáki György munkatársaként. Ott kezdte el a projektet, amely arra kereste a választ, hogy az agyon kívüli elektromos ingerrel befolyásolható-e az idegsejtek működése.

– Ha egy-egy idegsejt működését befolyásoljuk, ezek nem föltétlenül adódnak össze. A holisztikus elemzés alapelvei alapján az idegsejtek rendszerének egészét vizsgáltuk – jellemezte módszerüket az ifjú szegedi kutató.

 

Ötlet, gép, cikk

– Kísérletsorozatunk egyik alapötlete, hogy az elektródokat nem az agyba implantáljuk, mint ahogy például a Parkinson-kór kezelésében már évtizedek óta alkalmazzák, hanem a koponyacsont külső felszínére, a bőr alá. Tehát a koponyát nem kell felnyitni, ugyanakkor a sebészi beavatkozás teljesen nem mellőzhető – ismerte el a www.u-szeged.hu kérdésre válaszolva Berényi Antal. Hozzátette: további előnye az eljárásnak, hogy nem kell állandóan stimulálni az agyat, aminek működését folyamatosan figyeli a műszer, és csak akkor avatkozik be, ha az epilepsziás roham kezdetére utaló jeleket észlel. Sőt: az ingerek is finom, a roham intenzitásához illeszkedő időbeli mintázatot követnek. Így hát e műszer azokhoz a modern pacemakerekhez hasonlatos, amelyek folyamatosan figyelik a szív aktivitását, s ehhez igazítják működésüket.

Minderről Berényi Antal – kínai, argentin kollegáival, illetve a munkát koordináló Buzsáki professzorral együtt – publikált cikket a Science Magazin 2012. augusztus 10-én megjelent számában: http://www.sciencemag.org/content/337/6095/735.abstract Az ifjú szegedi kutató elárulta: jó munkakapcsolat alakult ki közte és Buzsáki György között. Úgy véli: az Agy-díjas professzor mellett azért találta meg a helyét, mert az amerikai laboratóriumban egyaránt hasznosíthatta élettudományi, elektronikai és programozási ismereteit. Így az ötletén alapuló eljáráshoz Berényi Antal maga tervezte és készítette a gépeket, végezte az állatkísérletes műtéteket, adminisztrálta az eredményeket, értékelte az adatokat. Az agykéreg ingerlésének hatásosságát a legmodernebb optogenetikai módszerekkel bizonyították, génmódosított egereken – látható az alábbi illusztráción.

 

Feladatok itthon

– Az agy elektromos stimulálása ne zavarja a detektálást! Ez lehet az egyik megoldandó feladata a szeptembertől a szegedi laboratóriumban folytatandó munkának – villantotta föl a jövőt Berényi Antal, aki a 3 évnyi külföldi munka után hazatér. Elmondta: állatkísérletes eljárásokkal foglalkozik, a humán próba várhatóan más kutatócsoportra vár. Reméli, hogy a módszer felkelti az orvos-kutatók érdeklődését, ugyanis az más jellegű epilepsziás pacienseknek, illetve egyéb betegségek – például a depresszió vagy más pszichiátriai kórképek – esetében is segíthet.

Látáskutatással foglalkozott kezdetben Szegeden Berényi Antal. Elárulta: családjának több generációja Szegeden diplomázott. Péteriből érkezett a szegedi egyetemre, már orvostanhallgatóként megszerette a Tisza-parti várost. Orvos-kutatóként egyszerre több projekten is dolgozik, társszerzőként jelent már meg publikációja a Nature Neuroscience és Neuron című tudományos folyóiratban is. Uniós ösztöndíjasként az Amerikai Egyesült Államokban bekapcsolódott Buzsáki György hippocampus-kutatásába is.

A sikerre vitt, a Science-ben publikált eljárás jelentőségéről Berényi Antal elmondta: megállíthatóvá válhat az epilepsziás rohamnak az a típusa, amelyre eddig nem találtak gyógyszert. Száz ember közül egy epilepsziában szenved – Magyarországon összesen 100-150 ezer páciens. Ám az epilepsziás betegek 20-30 százaléka gyógyszerekkel nem kezelhető. Csak Magyarországon 30 ezer paciensnek segíthet az új eljárás.

Újszászi Ilona

 SZTE_-_illusztracio

DSC_0231

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.
  • december 15.
    14:00 - 18:00
    Emlékülés Bellon Tibor halálának 15. évfordulóján. Ez alkalommal a szakmát művelő tanítványok köréből tisztelegnek személyes hangvételű, ugyanakkor kutatási eredményeiket is felvillantó előadásokkal Bellon Tibor emléke előtt. A teljes program a facebook eseménynél és a tanszék oldalán olvasható.
  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.