SZTE Info

A történeti Jézus-kutatásról tanácskoznak a Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán

Augusztus 21. és 23. között immár huszonnegyedik alkalommal rendezik meg a szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskola nemzetközi biblikus konferenciáját. A háromnapos seregszemle központi témája a történeti Jézus-kutatás. 23 előadó érkezett egyebek között Csehországból, Romániából, Németországból, Horvátországból, Kanadából és Japánból.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A szervezők tájékoztatása szerint az elmúlt 24 évben a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia a volt kelet-európai országokban a legnagyobb biblikus konferenciává nőtte ki magát. Az eddigi alkalmakon összesen 3105-en voltak kíváncsiak a seregszemlére, 230 előadás hangzott el, és 21 konferenciakötetet jelent meg az előadások alapján. Az eddigi összes előadó közel fele, 121 professzor érkezett külföldről. Minden neves határainkon túli magyar biblikusnak lehetőséget adtak az előadásra és a publikálásra, hogy a hazai közönség is megismerhesse őket. Az előadások szövegét tartalmazó köteteket pedig a kisebbségi magyar területekre is eljuttatták. A konferencia megvalósulását kezdetben Valentiny Géza Bécsben élő pápai prelátus, majd a Magyar Katolikus Püspöki Kar, ezt követően Gyulay Endre püspök, később pedig civil szervezetek (többek között a szegedi Rotary Klub) is segítették, most pedig Kiss-Rigó László megyés püspök és a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola támogatja.

2010-ben Joachim Gnilka professzorról, a rendezvény egyik hűséges támogatójáról díjat neveztek el, amelyet minden évben egy olyan kutatónak adományoznak, aki a legtöbbet tette a magyarországi biblikum fejlődéséért. 2012-ben ezt az elismerést Farkasfalvy Dénes OCist. nyugalmazott apátnak (Dallas, USA) ítélték oda, aki egyetlen magyarként tagja volt a Pápai Biblikus Bizottságnak már Boldog II. János Pál pápa idejében, és máig XVI. Benedek pápa közeli munkatársa. Az idei biblikus konferencia 23 előadója pedig – ahhoz kapcsolódva, hogy XVI. Benedek pápa meghirdette a hit évét, és a Jézus Krisztusról szóló könyvével a figyelmet a Jézus-kutatásra irányította – elsősorban Jézus történeti alakját, valamint azt a kérdést vizsgálja, hogy az újszövetségi iratokon belül hogyan fejlődik a Jézusba vetett hit, és milyen terminológiai változásokon megy keresztül.

Bővebb információk a konferencia folyamatosan frissülő honlapján: http://www.regio10.hu/24-biblikus-konferencia/.

 SZTEPress

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.