SZTE Info

Bokretaunnep_kiemelt

Bokrétaünnep: szerkezetkész az SZTE új magkórháza és sürgősségi osztálya

A 12,3 milliárd, illetve 676 millió forintból megvalósuló, az unió által is támogatott projektek a tervek szerint 2013 őszén fejeződnek be. A 265 ágyas új klinikai épület elérte legmagasabb pontját.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Fontos állomásához érkezett a Szegedi Tudományegyetem párhuzamosan zajló két nagyberuházása, ugyanis tíz hónap alatt befejezték az európai uniós forrásokból megvalósuló új, 265 ágyas klinikai tömb, valamint a sürgősségi osztály szerkezetépítését. A legmagasabb pont elérését bokrétaavatással ünnepelte meg december 6-án az egyetem, valamint a kivitelezést végző FERROÉP-AKTÍV Konzorcium. A TIOP 2.2.7-es, uniós finanszírozású program keretében folyó beruházás ütemesen halad, a tervek szerint épül a 21,5 ezer négyzetméteres, ötszintes, 265 ágyas klinikai tömb. A másik, TIOP 2.2.2-es, szintén uniós projekt keretében látványos, 24,75 méter magas helikopter-leszállóval is gazdagodik a modernizált, egykapus sürgősségi ellátás. Mind a 265 ágyas klinikát, mind a sürgősségi osztályt a tervek szerint 2013 őszén adják át.

 

A bokrétaavatón a Mikulás és a közelgő karácsony ünnepkörének jegyében egy szalagokkal díszített fenyőfát helyeztek el a készülő épület tetején. Az eseményen a kivitelező konzorcium nevében a Ferroép Zrt. elnök-vezérigazgatója, Nemesi Pál, az SZTE részéről Majó Zoltán gazdasági és műszaki főigazgató, a város képviseletében Solymos László alpolgármester, illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól a fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár, Csepreghy Nándor mondott köszöntőt.

 

Nemesi Pál arról szólt, hogy nehéz körülmények között is fantasztikus eredményeket értek el az építők az utóbbi hónapokban, hiszen egy esztendővel ezelőtt talán még kevesen gondolták, hogy 2012 decemberében szerkezetkész beruházásról beszélhetünk. – Nyugodtam mondhatom, a legek magkórházát építjük! 2400 méter cölöpöt fúrtunk a talajszint alá (így reményeink szerint sem az új 265 ágyas, sem a régebbi, 410 ágyas klinika nem fog süllyedni), szorgos kezek csaknem 12 ezer köbméter betont és több mint 1300 tonna betonacélt építettek be a készülő létesítményekbe. A 21. századi kívánalmakban megfelelő ingatlanban a legmodernebb igényeknek megfelelően lesz majd működtethető az egészségipar – szögezte le a vezérigazgató. Majó Zoltán – aki a konzorciumot alkotó cégek igazgatóit, valamint a vezető tervezőket stílszerűen Mikulás-csomaggal lepte meg – örömmel számolt be róla, hogy a nemrég lezárult Tudássétány projektet követően is folytatódnak az SZTE-n az infrastrukturális fejlesztések, egyúttal reményét fejezte ki, hogy jövő tavasszal a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel együttműködve megkezdődhet a Bolyai-épület rendbetétele is. – Érdemes megjegyezni, hogy az egyetemek között is komoly verseny folyik ezen a területen. Debrecenben már elkészült a hasonló klinikai beruházás, s Pécsett is megindult a kivitelezés. Ezeknek a projekteknek köszönhetően a legfontosabb vidéki egészségügyi centrumok infrastruktúrája jelentős mértékben fejlődik, ami reményeink szerint az ellátásra is pozitív hatást gyakorol majd – mondta.

 

Az alpolgármester hangsúlyozta: az egyetem és a város kooperációja révén megvalósuló program szakmai alapját a 2007-es egészségügyi integráció teremtette meg. Solymos László közölte: a klinikai projekthez az önkormányzat 7-800 millió forinttal járult hozzá, hiszen felújította a környező utcát, közterületet, valamint magára vállalta az épület közműcsatlakozásainak bekötését. Csepreghy Nándor pedig azt ígérte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nevében, hogy ha a Szegedi Tudományegyetem továbbra is fenntartja beruházási aktivitását, akkor a kormány épp úgy támogatja majd törekvéseit, mint eddig. A beszédeket követően a résztvevők rövid sétát tehettek a készülő 265 ágyas magkórházban.

 

A projekt eredményeként nemcsak új klinikai tömb születik, hanem korszerűsödik a régi, 410 ágyas klinikai épületszárny is, amelynek az átépítése júliusban kezdődött meg, s 2014 tavaszáig tart. Az építkezés mellett a projekt részeként 4 milliárd forintot is meghaladó értékű, új orvosi műszert és eszközt is beszereznek. Az új épületben a következő részlegek kapnak majd helyet: szervtranszplantációs sebészet, haematológia, központi műtők, invazív kardiológia, stroke, szívsebészet, általános kardiológia, angiológia, érsebészet, általános sebészet, tüdő-mellkas sebészet, ambulanciák.

 

SZTEinfo


Bokretaunnep galéria
A bokrétaünnepen készült képek itt megtekinthetők
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.