SZTE Info

Előadás az iszlám Európájáról

Az iszlám Európájáról tartottak előadást november 29-én a szegedi Katolikus Házban. A rendezvény célja az volt, hogy megismertessék a jelenlévőket az iszlám azon arcával, amelyet a különböző híradásokból nem ismerhetnek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A szegedi Katolikus Ház egyik termében fiatalok és idősek egyaránt összegyűltek, hogy meghallgassák Dobrovits Mihály turkulógus és Tüske László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Arab tanszéke adjunktusának előadását a modernkori iszlámról. Az esemény moderátora, Máté-Tóth-András, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) BTK Összehasonlító Kultúratudományi Intézet Vallástudományi Tanszékének vezetője az előadóktól először azt kérdezte: mit köszönhet Európa az iszlámnak, és mit jelent az iszlám Európának?

Válaszában Dobrovits Mihály felsorolt néhányat azon találmányok és értékek közül, amelyekkel az iszlám vallású népek gazdagították Európát. Ilyen például a csekk, az arab számok, Arisztotelész tanai, de akár a fürdőkultúra is. Ezek ma részét képezik a civilizáltság fogalmának. Tüske László pedig bemutatta az iszlám vallás sajátosságait. Ennek egyik meghatározó eleme a vallás által diktált helyes cselekedet (ortopraxis). – A hívő ember számára a fő szempont a muzulmán élet megélése. Ott, ahol nem képesek gyakorolni a vallásukat, onnan kötelességük elmenni. Ez pedig az Európai létezést is meghatározza – tette hozzá.

Dobrovits Mihály szerint a modern Európában egyre gyakrabban találkozhatunk olyan árusokkal és boltokkal, amelyek az iszlám élet sajátosságait hivatottak kielégíteni. Ilyenek például a Németországban gombamód szaporodó török hentesüzletek. Ezek lehetővé teszik a közösség számára az állandó diskurzust az európai életről, amely egyaránt vezethet asszimilációhoz és elszigetelődéshez. Tüske László ezt azzal egészítette ki, hogy példát vehetnénk az iszlám közösségek összetartásáról: az Európa egyik országába betelepülő ismerősüket rögtön befogadják, számára munkát és szállást biztosítanak. Mindez az ország munkaerejének zökkenőmentes növekedését biztosítja.

Abban a meghívott szakértők egyetértettek, hogy az iszlám vallás igen egyszerű és könnyű. Szabályai az élet minden szegmensére vonatkoznak, és ezeket követve a hívők mentesülnek az olykor nehéz döntések meghozatala alól. Arról nem is beszélve, hogy az ilyen „gondtalan” élet után a mennybe jutnak. Talán ennek köszönheti az iszlám a népszerűségét is. Ahogy Tüske László fogalmazott: – A mindennapi élet sikeressége a bizonyíték az iszlám működésére.

 

Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.