SZTE Info

Marsha_Ivins

Marsha Ivins, a NASA űrhajósnője tart előadást a szegedi egyetemen

Marsha S. Ivins amerikai űrhajósnő tart angol nyelvű előadást a Szegedi Tudományegyetemen. Az ötszörös „űrnő” szegedi bemutatkozására minden érdeklődőt vár az SZTE december 5-én (szerdán) 14 órától az egyetem Tanulmányi és Információs Központja (Szeged, Ady tér 10.) Kongresszusi termébe.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Marsha_ivins_3A Szegedi Tudományegyetem és az SZTE Fizikus Tanszékcsoport vendége, Marsha Sue Ivins 1951-ben született Baltimore-ban. 1973-ban szerezte meg repülőgépmérnöki diplomáját Coloradoban, mellyel a NASA Johnson Űrközpontjában helyezkedett el. 1984-ben pedig űrhajós jelöltnek választották. Ötször (1990, ’92, ’94, ’97 és 2001) repült az azóta „nyugdíjazott” Columbia és Atlantis űrrepülőgépekkel. Ivins összesen 55 napot, 21 órát és 48 percet töltött a Világűrben, ahol különböző méréseket, kísérleteket és feladatokat hajtottak végre. 2010. december 31-én vonult nyugdíjba a NASA-tól. A Szegedi Tudományegyetemen december 5-én 14 órától tart nyilvános, angol nyelvű előadást az emberes űrutazások történetéről, valamint a világűr kutatása kapcsán szerzett személyes tapasztalatairól és gondolatairól. Az SZTE TIK (Szeged, Ady tér 10.) Kongresszusi termében rendezett programra minden érdeklődőt várnak.

 

Rob Pearlman, a collectSPACE.com weboldal szerkesztője Marsha Ivinst tartja az egyik leggyakorlottabb pilótának a NASA-nál – majd’ minden típusú űrrepülésben részt vett, ami csak létezik.

 

Marsha_Ivins_2Ivins nyugdíjazása után nem sokkal, 2011-ben végleg leállították az űrrepülőgép programot, ezzel kivonva a forgalomból az STS (Space Transportation System – Űr-szállító Rendszer) típusú gépeket, melyek az Amerikai Egyesült Államok ember szállítására is alkalmas eszközei voltak. A világon ezek az űrrepülő eszközök voltak az elsők, amelyeket többször, több programban is fel lehetett használni. Összesen hat ilyen űrrepülőgép készült el: az Endeavour, a Discovery, az Atlantis, a Challenger és a Columbia. A Challenger 1986-ban, a Columbia 2003-ban szenvedett balesetet, amelyek az űrhajózás történetének legnagyobb katasztrófái voltak, és ahol összesen 14 ember vesztette életét. Az amerikai űrrepülőgép-program hivatalosan 2011. július 21-én ért véget az Atlantis utolsó landolásával.

 


További információ:

http://www.sci.u-szeged.hu/hirek/szte-ttik-2012-november/egy-holgy-urbol-marsha?objectParentFolderId=13451

 

I. R.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.