SZTE Info

Mesterházy Ákos akadémikus szenvedélye a munkája


Akadémikusok nyakkendő nélkül: Mesterházy Ákos gabonanemesítővel Pauk János biotechnológus-növénynemesítő beszélgetett 2012. december 4-én. Az „Akadémikusok – nyakkendő nélkül” című portré-sorozat VIII. rendezvényét a szegedi Móra múzeum dísztermében tartották.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Mesterházy Ákost érdekli a régészet, a csillagászat és a történelem. Házi könyvtára csak e témakörből közel 2 ezer kötetből áll. Sokszor utazik külföldre, többnyire hivatalos útra indul, járt már Észak-Amerikában és Ázsiában is, véleménye szerint azonban nem kell ahhoz az országhatárt elhagyni, hogy az ember építészeti csodákat lásson.


– Az első életre szóló leckét egyetemista koromban kaptam Farkas Gábor akadémikustól. A külföldön megjelent dolgozatai magyar eredetijét szerettem volna elkérni, mikor Keszthelyen a Burgonyanemesítő Intézetet meglátogatta és én ott voltam tudományos diákkörös. Rám nézett, és azt mondta: „Nincs magyar eredeti, mi angolul írunk!” Ez után kezdtem el komolyan tanulni a nyelvet – hallottuk Mesterházy Ákostól, aki az „Akadémikusok – Nyakkendő nélkül” című rendezvény meghívottjaként mutatkozott be a Móra múzeum dísztermében ülő hallgatósága előtt. A portré-sorozatot az 1970-es években indították el, akkor még „Beszélgetés kortárs tudósokkal”, illetve „Beszélgetés kortárs művészekkel” címmel. Az elsők között „a legszögedibb szögedi", a néprajzkutató és művészettörténész Bálint Sándor árult el magáról kicsit többet. A sorozat később megszakadt, majd az ezredfordulón Lipták Mária, a múzeum egykori közművelődési osztályvezetője a kezdeményezte, hogy újra indítsák.


Mesterházy Ákosról megtudtuk: 1945-ben született, evangélikus lelkész gyermekeként. A hit mindig fontos szerepet töltött be az életében. Jelenleg is a szegedi evangélikus gyülekezet tagja. Tanulmányait Keszthelyen végezte: 1967-ben szerezett diplomát a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen.


Kiderült: anyanyelvi szinten beszél németül. Gyerekkorában minden évben két hetet töltött egy ismerős családnál az egykori NDK-ban, ugyanennyi ideig nyaralt náluk az ottani német család fia. Mindig is érdekelte a csillagászat, az építészet, a régészet és a történelem.. Különösen a Szent-korona kérdésköre foglalkoztatja. Sok helyütt megfordult a világban, Lefényképezte a maja piramisokat, a Notre Dame-ot, az Amiensi katedrálist, mégis azt mondja: nem kell az embernek messzire utaznia ahhoz, hogy gyönyörű építészeti csodákat lásson. Kiemelte a nagybörzsönyi Szent István templomot, és a Zala megyei kis falusi román templomokat, amelyek nagyon közel állnak a szívéhez. Fontosnak tartotta, hogy ezeket gyermekei is megismerjék.


Szakmai múltjáról elmondta: először burgonyarezisztencia problémák érdekelték, majd 1970-től, az akkori búzafuzárium-járvány hatására kezdett el a fuzáriumos betegségekkel foglalkozni a Növényvédelmi Kutató Intézetben. Kutatásait 1972-től Szegeden, a Gabonatermesztési Kutató Intézetben, illetve jogutódaiban folytatta. Jelenleg tudományos igazgató-helyettesként dolgozik, és vezeti a Rezisztenciakutatási Osztályt is. A mikotoxinokat termelő gombákkal szembeni ellenállóságot kutatja, és a velük szembeni rezisztencianemesítés hazai kutatója. Iskolát is teremtett. Az osztrák, német, norvég – ma már nemzetközi rangú központok – az ő közreműködésével jöttek létre, és komoly hatással van az amerikai, kínai, kanadai és mexikói nemesítésre is. Fő kutatási területe a búza és kukorica fuzáriumos betegségeivel szembeni ellenállóképesség növelése és ennek hatása a toxinok felhalmozódására. Kiderült, hogy a nagyobb ellenállóképesség alacsonyabb toxintartalmat jelent, ezért a legfontosabb a rezisztencia növelése. A PhD fokozatot 1979-ben, az MTA doktori címet 1989-ben kapta meg, 2007-ben az MTA levelező tagjává választották.


– Minden sikeres ember mögött áll valaki – vallja a szegedi akadémikus, aki elárulta: felesége gyakorta mondogatja neki, hogy kevesebbet kellene dolgoznia, és többet pihennie. Erre próbál is odafigyelni, de – mosolyogva megjegyezte – a technika korában már szerencsére otthon, a számítógép előtt ülve is folytathatja a munkát.

Bobkó Anna


Mesterhazy_Akos_akademikus
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.