SZTE Info

mta_doktoravato_kiemelt

MTA doktori okleveleket adtak át

Ötvenöt kutató, közöttük öt szegedi vehette át Pálinkás József elnöktől az MTA doktora cím megszerzéséről szóló oklevelet az Akadémia székházában.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A korábbinál még szigorúbb és átláthatóbb eljárás után ítélték oda 2012-ben a hazai tudományos élet rangos tudományos fokozatát, az MTA doktori címet – az akadémia 182. közgyűlésének tavalyi döntése alapján. Az MTA doktora oklevelet december 5-én a Szegedi Tudományegyetem 3 munkatársa – Pászka Imre (SZTE BTK Szociológia tanszék), Stachó László Lajos (SZTE TTIK Matematikai Tanszékcsoport - Bolyai Intézet, Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszék), Tóth Kálmán Zoltán (SZTE ÁOK Ortopédiai Klinika). A tudományos élet szegedi szereplői közül ugyancsak ekkor vette át az MTA doktorai diplomát a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai közül Mihály József, Szekeres Miklós István is.

Szinte valamennyi tudományterület művelői képviseltetik magukat az MTA új doktorai között. A rangos címet azok kaphatják meg, akik az általuk művelt tudományágat és szakterületet a tudományos fokozat megszerzését követően olyan jelentős eredeti tudományos eredménnyel gyarapították, amivel hozzájárultak a tudomány továbbfejlődéséhez, továbbá tudományos szakterületük mértékadó hazai és nemzetközi körei előtt elismert, jelentős visszhangot kiváltó tudományos kutatói munkásságot fejtenek ki és teljesítik a cím megszerzésének tudományos osztályok által meghatározott feltételeit – olvasható a www.mta.hu honlapon.

„Legyenek büszkék erre a címre, mert komoly teljesítményeket elérve kapták meg, és legyenek méltóak az elismerésre azáltal, hogy tanítványaik elé is magas tudományos és etikai mércét állítanak” – mondta az Akadémia új doktorainak Pálinkás József. Az MTA elnöke szerint az Akadémia doktorának lenni azt jelenti, hogy a tudományos közösség hitelesítette és elismerte a kutató önálló eredményeit. Kiderült: egy-egy doktori cím elnyerését megelőzően körülbelül 50-100 tudományos szaktekintély vizsgálja meg a jelölt tudományos teljesítményét. Az MTA doktori cím megszerzéséhez az idén magasabb követelményeket kellett teljesíteni, mint korábban.

Statisztikákat ismertetett Palkovits Miklós, az Akadémia Doktori Tanácsának elnöke. Felhívta a figyelmet arra, hogy idén három nagy tudományterület – társadalom és bölcsészettudományok, élettudományok, természet- és műszaki tudományok – művelői közül a legtöbben, 23-an az élettudományok terén elért eredményeikért részesültek a doktori címben. A természet- és műszaki tudományok 18 képviselője mellett, a társadalom- és bölcsészettudományok akadémiai doktorainak száma 14-gyel gyarapodott. A friss „nagydoktorok” zöme (45) férfi, az átlagos életkor: 53 év – a legifjabb 37 (egy biológus), míg a legidősebb 68 éves (egy matematikus). Az új MTA-doktorok közül 31 kutató kötődik hazai egyetemhez, 15 akadémiai kutatóhelyhez és 4 külföldi intézményhez. Az ügyintézés átlagosan 278 nap, de akadt olyan „nagydoktor”, akinek minősítését 1508 napig tartott.

A jelentős tudományos műhelyekkel rendelkező felsőoktatási intézmények az egyetemi tanári kinevezésekhez megkövetelik az MTA doktori fokozatot. Az új MTA-doktorokkal együtt jelenleg 2736 kutató rendelkezik akadémiai doktori címmel.

*

Az MTA www.mta.hu honlapján olvasható az alábbi rövid ismertető az új MTA-doktorok eddigi teljesítményéről, így a szegediek munkásságáról is:

 

„Mihály József (SZBK): Tudományos eredményeivel jelentősen hozzájárult a szöveti polarizálódás folyamatának megértéséhez. Az ecetmuslica génkomplexeit vizsgálva receptorfehérjéket kódoló, az összetett szem szöveti polarizálódásában részt vevő géneket írt le, valamint részletesen azonosított egy, az epidermiszsejtek vázának kialakításában szerepet játszó gént. Későbbi kutatásai során meghatározott egy új sejtvázszabályozó fehérjét, és funkcionális vizsgálatával kimutatta, hogy jelentősen befolyásolja az ecetmuslica légcsőkutikula-mintázatának kialakítását és az axonnövekedés szabályozását. Tudományos tevékenysége mellett nagy súlyt fektet egyetemi oktatói munkájára, a tudományos utánpótlás képzésére.

 

Pászka Imre (SZTE): A helyi elitek élettörténeti adatbázisának összeállítása egyik fő tudományos célja. Nevéhez fűződik a „narratív történetformák” fogalmának kidolgozása, amit a „homokhátsági” elitek élettörténetének feltárásában konkretizált. Egyetemi hallgatóival évekig kutatta a helyi elitek élettörténeteit, felhasználva saját, több tudományág határait átlépő módszerét, melynek fő sajátossága, hogy az emberek tapasztalatait beágyazza életkörülményeikbe. Vizsgálatai elméleti-metodológiai tanulságait a helyi elitek monografikus feldolgozásában is alkalmazta. A szociológiai kutatásban divatos kvantitatív módszerek helyett a kvalitatívakra helyezte a hangsúlyt, amelyek hívebben tükrözik vissza az emberek mindennapi életének problémáit, mint a rengeteg adattal dolgozó kérdőíves adatfelvételek. Kutatási eredményei a társadalom pontosabb megismerését szolgálják.

 

Stachó László Lajos (SZTE): Eredményei a nemlineáris funkcionálanalízis, a differenciálgeometria és a komplex függvénytan határterületeire esnek, de kiterjednek a kvantumkémiai alkalmazásokra is. Egyike a legelsőknek, akik sikereket értek el az úgynevezett Banach-sokaságok automorfizmusainak leírására használt Lie-algebrai technikáknál hatékonyabb módszerek kidolgozásában. A kvantumfizikai térelmélet által motivált kutatásai nyomán számos olyan eredeti felismerésre jutott, amely további kutatásokat alapoz meg.

 

Szekeres Miklós István (SZBK): A növényi hormonális szabályozás témájának kutatója. Érdeklődésének középpontjában a növényi szteroid hormonok, a brasszinoszteroidok szintézisének és szerepének feltárása áll. Az általa végzett kutatásoknak is köszönhető, hogy mára ez az egyik legrészletesebben jellemzett fitohormoncsoport. Vizsgálódásai során azt is kimutatta, hogy más hormonokkal ellentétben e hormonok elsődlegesen szintézisük közvetlen közelében hatnak, és jelentős szerepük van a csírázásban, az osztódó és kialakuló szövetek, szervek fejlődésében. Szekeres Miklós eredményeiben a klasszikus növényfiziológiai vizsgálatok, a molekuláris genetika legmodernebb eszközei, a nagyműszeres analitika, valamint a kísérleti módszerek és megközelítések egyaránt megjelennek.

 

Tóth Kálmán Zoltán (SZTE): A mozgásszervi betegségek gyógyításában jelenthetnek segítséget eredményei. A tudományos munkája mellett gyógyítással és oktatással is foglalkozik. Az egyik leggyakoribb ok, ami miatt az emberek orvoshoz fordulnak, valamilyen mozgásszervi betegség, például ízületi kopás okozta fájdalom. Gyakorlati tapasztalatokat is összegző disszertációjában Tóth Kálmán a rendkívül nagy népegészségügyi jelentőségű csípőízületi kopás kialakulásának elemzése mellett tárgyalja a megelőzés lehetőségeit, és kitér a műtéti eredményekre is. Egyik fő megállapítása, hogy a csípőízületi kopás egész élettartamra kiterjedő, lépésről lépésre konzekvensen végigvitt kezelése jelentősen javítja az eredményeket.”


SZTEinfo


MTA_doktorokrol galéria
Az MTA doktori oklevélátadón az SZTE munkatársairól készült képek itt megtekinthetők
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.