SZTE Info

nagy_nikoletta_kiemelt

Ritka betegségek a kutatónő célkeresztjében

„A ritka betegségek megismerése hozzájárulhat a gyakoriak felderítéséhez is” – vallja Nagy Nikoletta. Az SZTE Orvosi Genetikai Intézetének kutatója, a bőrgyógyászati klinika szakorvosa, munkája elismeréseként Junior Príma Díjban részesült.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

nagy_nikoletta_dijjal– Hallgatóként, 2003-ban kezdtem el dolgozni a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika Molekuláris Biológia Laboratóriumában, ahol Széll Márta tanárnő témavezetése alatt sajátítottam el a módszereket, tanultam bele a molekuláris biológiai vizsgálatok végzésének metodikájába, a témaválasztásokba. Kezdetben más témákba segítettem be, majd a tanárnő és Kemény Lajos professzor úr javaslatai alapján mentünk tovább, és választottuk ki, hogy milyen irányvonalakkal foglalkozzunk a közeljövőben. A díj eddigi eredményeink elismerése. Nemcsak nekem visszajelzés, hanem a bőrgyógyászati klinikának, az orvosi genetikai intézetnek is. Nemcsak engem illet, hanem Széll Márta tanárnőt, Kemény Lajos professzor urat és a laborban munkálkodó többi kollégát is. Nagyon jól tükrözi, hogy milyen fantasztikus szellemiség honol ott, hogy a munkatársak képesek egységes csapatot alkotni, áttörő, innovatív eredményeket elérni – hallottuk Nagy Nikolettától, aki idén szeptembere óta főállásban az SZTE Orvosi Genetikai Intézetben dolgozik, ahol ritka betegségek genetikai vizsgálatával foglalkozik, diagnosztikai és kutatómunkát végez.

 

Öröklött bajainkról

– Fő kutatási területem kezdetben a bőrgyógyászati betegségek genetikai hátterének vizsgálata volt. Ez azt jelentette, hogy olyan faktorokat figyeltem meg, amelyek azt mutatják, hogy bizonyos betegségek kialakulására léteznek-e örökletes hajlamosító tényezők. Ezeket a betegségeket két nagy csoportba lehet osztani: az úgynevezett ritka betegségek azok, amelyek jól követik a Mendeli öröklődésmenet szabályait. Ha valaki hordoz egy adott genetikai eltérést, akkor elég nagy valószínűséggel beteg is lesz. A betegségek másik nagy csoportja az úgynevezett gyakori kórképek. Itt a kialakulás hátterében meglehetősen sok tényező áll. Ezeket úgy is hívják: multifaktoriális kórképek. Ilyen esetekben nem csak öröklött tényezők, hanem más, életünk során tapasztalt, például környezeti tényezők is szerepet játszanak a betegség kialakulásában. A bőrgyógyászati klinikán kezdetben ezen gyakori kórképek vizsgálatával foglalatoskodtunk, később pedig a bőrgyógyászati ritka betegségek is a kutatásaink célkeresztjébe kerültek. Kutatócsoportunk azt vallja, a ritka betegségek megismerése hozzájárulhat a gyakoriak felderítéséhez is – magyarázta Nagy Nikoletta, aki 2008 szeptemberétől egy évet töltött az Egyesült Királyságban.

 

„Családfát” is kutatnak

A londoni King’s College-ban. A St John’s Institute of Dermatology laboratóriumban dolgozott, ahol európai viszonylatban is nagyon neves bőrgyógyászati genetikai témakörrel foglalkozó kutatócsoport tevékenykedik. Elsősorban ritka betegségekkel foglalkoznak. Nagy Nikoletta itt tanulta meg, hogyan kell a ritka betegségeket szemlélni, milyen módszerekkel érdemes megközelíteni őket, hogyan lehet mutációkat találni, vagy felderíteni, milyen kórkép okozza egy családban a tüneteket, mi a háttérben álló eltérés. Ha több családnál is ugyanaz a mutáció, miként lehet megvizsgálni azt, hogy ezek a családok néhány száz évvel korábban esetleg egy közös őstől származtak-e. A londoni kutatócsoport nemcsak a ritka betegségek oki hátterének feltárásával foglalkozik, hanem génterápiás eljárások kidolgozásával is, amit a szegedi kutatónő nagyon fontos témakörnek tart. A Londonban tanultak visszatérve Szegeden hasznosította.

 

Drakula terápia

Két okból választotta a bőrgyógyászatot – tudtuk meg a fiatal kutatónőtől. Hallgató korában próbált több intézetben is tudományos diákköri munkát végezni. A bőrgyógyászati klinikán folyó kutatásba kapcsolódva nagyon megtetszett neki a feladat és az ottani légkör. Szépen alakult a kutatás, sok eredménnyel zárult. Ezekből előadást tartott a TDK konferencián, és más bőrgyógyászati konferencián is beszámolt. Később cikket is írt belőle. Hatodév végére nagyon jó munkakapcsolatot alakított ki a klinikával, így egyértelművé vált, hogy ott szeretné folytatni a munkát.

– A döntésemben az is közrejátszott, hogy úgy gondoltam, az orvosi szakma időben és energiában is sokat követel az embertől. Mivel szeretnék majd családot, gyerekeket, az orvostudománynak olyan ágát választottam, ami jobban családbarát, mellette a szociális kapcsolatokra, hobbira is marad idő – magyarázta Nagy Nikoletta. Elárulta: szabadidejében rendszeresen sportol, kikapcsolódásként pedig képeket fest. Magánrendelésén kozmetológiával is foglalkozik, többek között bőrfiatalító eljárásokkal: botox kezeléssel, hiarulonsavas feltöltéssel, illetve drakula terápiával. Utóbbi lényege, hogy a betegtől vért vesznek, ezt centrifugálják, a keletkező felső folyadékrétegből több laborlépésen keresztül gél-szerű töltőanyagot készítenek, ezt injekciózzák vissza az arcbőrbe.

 

Nagy Nikoletta jövőbeli terveit illetően elmondta: célja, hogy a szegedi egyetemi bőrklinikán megszerzett kutatási tapasztalatot, szellemiséget, az intézetet vezető Széll Márta tanárnő segítségével az orvosi genetikai intézetben is meghonosítsák. A ritka betegségek kutatását kiszélesítsék nemcsak a bőrgyógyászat, hanem más típusú ritka betegségek, például fül-orr gégészeti, szemészeti, szülészeti-nőgyágyaszati kórképek irányába is.

 

Bobkó Anna


Nagy_Nikoletta galéria
Az interjún készült képek itt megtekinthetők
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.