SZTE Info

A szövegről tanácskoztak a Humboldt-konferencián

Humboldt-kollégiumot tartottak a szegedi egyetemen december 12. és 15. között. Az interdiszciplináris, nyelvészeti témájú tudományos tanácskozáson a Szegedi Tudományegyetem több Humboldt-ösztöndíjasa is részt vett.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az Alexander von Humboldt Alapítvány kiváló német és külföldi tudományos együttműködéseket támogat kutatói ösztöndíjakkal és elismerésekkel. A híres német természettudósról elnevezett szervezet programjai nagy hangsúlyt fektetnek a tudományos cserekapcsolatokra, így nemcsak várnak kutatókat Németországba, hanem német tudósok is vendégeskednek szerte a világban a „humboldtosoknál” – az egykori ösztöndíjasok egy sajátos alumni szervezetet alkotnak. Ezáltal természetesen a Humboldt-alapítvány mint a német kultúr- és oktatáspolitika közvetítőintézménye, támogatja a nemzetközi kulturális párbeszédet. A Humboldt-hálózat ma több mint 25 ezer tagot – több mint 130 országból – számlál szerte a világon, a hálózatban minden tudományterület képviselteti magát. Évente 2 ezernél több kutatási helyet finanszíroznak Németországban és külföldön, mindehhez több mint 800 kutatói ösztöndíjat, illetve díjat osztanak ki.

 

Szegedi „humboldtosok”

 

A szegedi konferencián számos helyi korábbi Humboldt-ösztöndíjas vett részt, a német nyelv- és irodalomtudósok – mint Vargáné-Drewnowska Éva, a Német Nyelvészeti Tanszék vezetője, Bernáth Árpád professor emeritus és Csúri Károly, az Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszék oktatója, korábbi vezetője – mellett például a jogtudomány területéről Kengyel Miklós professzor, a Magyarországi Humboldt Egyesület vezetője, Karsai Krisztina, az SZTE ÁJTK dékánhelyettese és Szomora Zsolt docens, valamint Nyúl László számítógépes grafikus és Csirik János informatikus professzor.

 

A Humboldt-kollégiumokat a korábbi Humboldt-ösztöndíjasok kezdeményezhetik, a jelenlegi gazdasági helyzetben az előterjesztések mintegy harmada valósulhat meg konferencia formájában, így a szegedi kollégium megvalósulása önmagában is nagy sikernek számít – tájékoztatott Vargáné-Drewnowska Éva kezdeményező-szervező, a Német Nyelvészeti Tanszék vezetője. A konferencia résztvevőinek mintegy egyharmadta Humboldt-ösztöndíjas. A szegedi eseményre különböző nyelvészeti diszciplínák jeles szakértői látogattak el, akiknek kutatásai valamiképpen kapcsolódnak a szöveg jelenségéhez. Mellettük azonban – az interdiszciplinaritás jegyében – az irodalom-, a jogtudomány, valamint az informatika területéről is hallhattak előadást a résztvevők.

 

Nyelvtudósok négy országból

 

A konferencia középpontjában a szöveg mint kommunikációs forma és mint különböző tudományterületek központi fogalma állt. Az előadások a szöveg nyelvtani, pragmatikai, kognitív, nyelvtörténeti, szövegnyelvészeti és didaktikai megközelítését taglalták, de emellett irodalom-, jog- és informatikatudományi szempontok is szót kaptak.

 

Négy országból érkeztek előadók a konferenciára. Németországból olyan prominens germanistákat láttak vendégül, mint például Gisela Zifonun professzor asszony, az egyik vezető nyelvész, a híres IDS-nyelvtan egyik vezető szerzője és Gerhard Stickel professzor, korábbi intézetvezető a mannheimi Német Nyelvtudományi Intézetből (Institut für Deutsche Sprache, IDS). Kasselból érkezett Ágel Vilmos, korábbi Humboldt-ösztöndíjas, Andreas Gardt, Olaf Gätje és Nina-Maria Klug, valamint Paul Reszke, a passaui egyetemről pedig a Konrad Duden-díjas Hans-Werner Eroms. A koblenz-landaui egyetemről Heinz-Helmut Lüger tisztelte meg a konferenciát, aki az előző évben a szegedi Germán Filológiai Intézetben Herder-ösztöndíjjal vendégeskedett. Három Humboldt-ösztöndíjas érkezett Lengyelországból (Michail Kotin, Joanna Golonka, Leszek Cirko), de részt vett a tanácskozáson Svédországból (Valéria Molnár) és Finnországból (Hartmut Lenk) érkezett nyelvtudós is.

 

A magyar előadók között hallhattak az érdeklődők a szegedi intézet munkatársai mellett két korábbi Humboldt-ösztöndíjast, Iványi Zsuzsannát a Debreceni Egyetemről, illetve Komlósi Lászlót a Pécsi Tudományegyetem professzorát. A konferencián az ELTE is képviseltette magát.

 

Interdiszciplinaritás és utánpótlás-nevelés

 

A kollégiumot Szabó Gábor, az SZTE rektora nyitotta meg, valamint köszöntőt mondott Kengyel Miklós, Csernus Sándor bölcsészkari dékán és Vargáné-Drewnowska Éva is. A konferencia interdiszciplináris jellegét Bernáth Árpád professor emeritus, korábbi Humboldt-ösztöndíjas irodalomtudományi előadása is nyomatékosította: a professzor az Arisztotelész-féle szövegnyelvészetről beszélt. Emellett a kollégium végén, december 15-én egy pódiumbeszélgetésben több nem nyelvész „humboldtos” is részt vett.

 

A Humboldt-alapítvány szeretné a tudományos utánpótlás figyelmét is felkelteni a programmjai iránt. A konferencián a Germán Filológiai Intézet hallgatói is részt vettek, és nemcsak a szervezésben, illetve az előadások meghallgatásában. Két hallgató, Takács Dóra Kata és Christiana Gules posztert is készített a kollégiumra, az egyik a szövegalkotás folyamatát követi végig a Germanistisches Magazin (GeMa) szerkesztőségénél, a másik pedig olyan „nehéz” szövegfajtákat elemez, mint például a pályázat vagy a meghívó.

 

Az interdiszciplinaritás és a tudományos utánpótlás-nevelés támogatása mint a Humboldt-alapítvány értékei tükröződtek a kulturális kísérőprogramokban is. A rendezvény nyitókoncertjén az SZTE Zeneművészeti Kar Magánének Tanszékének hallgatói közreműködtek, a zárókoncerten pedig a kar oktatói, neves és elismert művészei adnak műsort, ezzel is mélyítve a Bölcsészettudományi és a Zeneművészeti Kar közötti együttműködést. Így Temesi Mária, a Magánének Tanszék vezetője, Kerek Ferenc, a kar dékánja, Pavlovits Dávid, a Vonós Tanszék vezetője, Oberfrank Péter, a Magánének Tanszék korrepetítora, valamint Benedekfi István, a Zongora Tanszék oktatója is hallható volt a Fricsay-hangversenyteremben.

 

Arany Mihály

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.