SZTE Info

ELI_kiemelt

Az SZTE-n rendezték az ELI első fázisát lezáró konferenciát

Szegeden tekintették át az ELI-projekt eddigi eredményeit. Megtudhattuk, hogy elkészült az uniós nagyberuházás megvalósításának pályázati anyaga. Elhangzott továbbá: 108,5 milliós kormányzati támogatást kapott a pályázataihoz a szegedi egyetem.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalában tartották december 12-én a szegedi lézeres kutatóközpont első előkészítési projektjének zárókonferenciáját. A résztvevők többek között megismerhették az eddigi szakaszban elért eredményeket, az építészeti koncepciót, a már megfogalmazott tudományos terveket, valamint a lézerek koncepcionális tervét, a másodlagos fényforrásokat és azok alkalmazásait. A konferencián előadást tartott Osvay Károly, az SZTE TTIK Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék tanszékvezető egyetemi docense mint tudományos projektmenedzser is, aki a tudományos célkitűzésekről és a megvalósítandó lézerekről nyújtott tájékoztatást.

Az eseményen elhangzott: a szegedi fejlesztés a 44 páneurópai beruházás egyikeként a rövid impulzusú lézerkutatásokat lehetővé tevő, a jelenleg ismert lézereknél ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű berendezést hoz létre, s az SZTE öthalmi területén létesülő centrum nemcsak hazánk kutatás-fejlesztési jelentőségét növeli meg az Európai Unióban, hanem Magyarország, illetve az egész térség gazdaságára is élénkítő hatást gyakorolhat. Tölgyesi Viktória, az ELI-HU Nonprofit Kft. EU-koordinációs igazgatója arról számolt be, hogy a társaság a kiemelt uniós nagyberuházás pályázati anyagát 2012. december 5-éig benyújtotta a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. mint közreműködő szervezet részére. A támogatási kérelem a beruházásra fordítható körülbelül 47 milliárd forintra vonatkozik, mellyel Magyarországnak 2015. december 31-éig kell elszámolnia az unió felé. Jelenleg várják a kormányzati jóváhagyást, azt követően a jövő év elején a pályázatot az Európai Bizottsághoz továbbítják.

A Szegedre tervezett lézerberendezés koncepcionális tervét 2013 januárjában és februárjában vitatják meg ugyancsak az SZTE-n – árulta el Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember szerint a lézeres kutatóközpont – többek között – az anyagtudomány, az orvostudomány, a gyógyszerkutatás és a környezetvédelem számos területére gyakorol majd húzóhatást, s új műszaki fejlesztéseket alapoz meg. Az ELI, valamint a körülötte létesülő tudományos park számos, akár új (biotechnológia, nanotechnológiai) iparágat, vállalkozást vonz Szegedre és a régióba, európai együttműködéssel erősítve annak gazdaságát. Ha minden a terveknek megfelelően halad – tette hozzá – 2015 végére készülhet el a nagyberuházás első fázisa, amely a kutatóközpont kivitelezését és a lézertechnológia beépítését foglalja magában. 2016 elejétől elkezdődhetnek a kutatások, miközben folyik a projekt második, 14,3 milliárd forintos költségvetésű szakaszának megvalósítása – tudatta az ügyvezető igazgató.

 

A projektet felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részéről a fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár, Csepreghy Nándor egyrészt megerősítette: a kormány minden pénzügyi és egyéb szakmai segítséget megad a szegedi beruházáshoz, tekintetbe véve annak tudományos jelentőségét, gazdaságélénkítő potenciálját. A helyettes államtitkár a Szegedi Tudományegyetem számára kedvező keddi döntésekről is beszámolt. Elmondta: 30 milliárd forintos kormányzati önerőalapot hoztak létre közcélú kedvezményezetteknek (önkormányzatok, egyetemek, kórházak stb.), hiszen céljuk, hogy felgyorsítsák a már szerződött uniós projektek megvalósítását. Az SZTE három (a 265 ágyas új klinika, illetve a modern sürgősségi osztály létesítése, valamint a természettudományos és műszaki képzés megerősítését szolgáló Egyetemi Tudássétány továbbfejlesztése az élettudományi infrastruktúra modernizációján keresztül) projektjéhez 108,5 millió forint vissza nem térítendő kormányzati támogatásban részesült. A beruházások összköltsége a felsőoktatási intézmény esetében 15,25 milliárd forint, melyből 917 millió forint a saját forrás, ehhez nyújt segítséget az önerőalap.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. június 15.

Kiemelt_Konyvhet_2019

„Amelyik város nincs megírva, nem létezik” – jelentette ki a József Attila-díjas, egykor a szegedi egyetemen tanuló író, Grecsó Krisztián a 90. Ünnepi Könyvhét nyitányán. A szegedi könyvünnep 2019-ben is korábban kezdődött és tovább tart, mint más városokban. A közel 150 program harmadát az SZTE NKI szervezte, minden második rendezvény főszereplője vagy közreműködője kötődik a szegedi universitashoz.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • június 17.
    14:00 - 15:30
    Jogtudósok titkai. Történetek a titkosszolgálatok és a jogtudományok neves művelőinek XX. századi kapcsolataiból címmel jelent meg a Iurisperitus Kiadó gondozásában dr. Révész Béla (egyetemi docens, SZTE ÁJTK) kötete. A szerzővel Laczkó Sándor (osztályvezető, SZTE Klebelsberg Könyvtár, Különgyűjteményi Osztály) beszélget. Az SZTE NKI Szegedi Egyetemi Kiadó szervezésében.
  • június 17.
    14:00 - 16:00
    Innovatív, saját fejlesztésű történelmi társasjátékaikat mutatják be az SZTE BTK Történettudományi Doktori Iskola hallgatói, Szegedi Történészhallgatók Egyesületének tagjai: Lengyel Ádám, Mezey Bence, Szabó Levente.
  • június 17.
    16:00 - 17:30
    Legtisztább boldogság – Művelődéstörténeti kalandozás Bolyai Farkas és Bolyai János világában. Vekerdi László Bolyai-színművével és Dávid Lajos két matematikai kéziratával című művét – képekkel illusztrálva – bemutatja a szerző, dr. Szabó Péter Gábor (adjunktus, SZTE TTIK Informatikai Intézet, Számítógépes Optimalizálási Tanszék) Újszászi Ilona újságíró (SZTE NKI) kérdései nyomán. Az SZTE NKI Szegedi Egyetemi Kiadó szervezésében.
  • június 17.
    18:00 - 19:00
    Pejin Leával, az SZTE szociológia szakos hallgatójával a Nyugati csiga körfűrésszel álmodik című könyvéről Bene Zoltán író, szerkesztő beszélget. Az SZTE NKI Kulturális Iroda szervezésében Ha most nem ölök meg senkit, akkor soha – mondja tiszta szívvel ez a 21 éves vajdasági lány, aki történetesen a Szegedi Egyetem diákja… Pejin Lea egyik nagy erénye, hogy nem próbál meg koraérett verseket – pardon, leákat – írni. Jól is teszi, mert ilyen mélyen, érzelmesen és színesen csak a húszas éveink elején tudunk alkotni. Nyugati csiga körfűrésszel álmodik – micsoda pompás és hátborzongató cím! Pontosan jellemzi a kényelmetlen dolgokat feszegető, érzelmes, de egyben karcos, gyakran kegyetlen szövegeket, melyek nemcsak a szerelem és a magány regiszterében mozognak, hanem gyakran politikai töltetük is van. Hiába, ha valakinek éppen a mezítlábas Szerbia fekszik az ágyában, az másképpen magyar, és másképpen szerelmes. Pejin Lea a Vajdaságban, Zentán született. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem szociológia szakos hallgatója. A Nyugati csiga körfűrésszel álmodik az első verseskötete. Publikált a Magyar Naplóban, az Irodalmi jelenben, az Előretolt Helyőrség magyarországi és vajdasági mellékletében és a Bárka folyóiratban. Az írás mellett saját dalok szerzésével és versmegzenésítéssel foglalkozik.
  • június 20.
    16:30 - 17:30
    Az előadás címe: Gondolatok a magasvérnyomás-betegségről (DR. ÁBRAHÁM GYÖRGY)