SZTE Info

Alapítvány jött létre a daganatos betegek gyógyításáért

A Szegedi Tudományegyetem Onkoterápiás Klinika működését, valamint az ott ápolt, daganatos betegek gyógyítását hivatott segíteni a nemrég alakult Kelemen János Alapítvány. A kuratórium anyagi és szakmai segítséget egyaránt szívesen fogad.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Első hivatalos ülését tartotta meg szerda délután a Kelemen János Alapítvány kuratóriuma a Szegedi Tudományegyetem Onkoterápiás Klinikáján. Célkitűzésük, hogy klinikán kezelt daganatos betegek kezelésének, életkörülményeinek javításához teremtsenek elő megfelelő anyagi és szakmai hátteret, valamint a lehető legtöbb módon segítsék az onkoterápia szegedi fejlődését, előrelépését.

Magyarossy József ügyvéd, az alapítvány egyik fő támogatója elmondta, 2011. november 29-én jegyezték be az alapítványt Kelemen János Alapítvány a Szegedi Daganatgyógyításért név alatt. Szeretné, ha az intézmény működését és a betegek gyógyulását minél hatékonyabban tudnák segíteni, ehhez azonban mindenkinek tennie, adnia kell egy kicsit.

„Lassan már szinte minden család érintett a daganatos megbetegedésekben” – utalt a kezdeményezés és az összefogás fontosságára Kahán Zsuzsanna, a Szegedi Tudományegyetem Onkoterápiás Klinikájának professzora. Mint mondta, hazánkban is egyre nő az ilyen típusú betegségek aránya, évente közel 8000 új beteget regisztrálnak. A modern terápiás módszerek alkalmazásával főként a korai stádiumban diagnosztizált betegeken igen nagy arányban tudnak segíteni, az egészségügyi átszervezések, az elvonások és az egyre szűkebbre szabott anyagi keretek azonban igencsak megnehezítik a dolgukat. A professzor hangsúlyozta: a betegellátás mellett a tudományos munka és az oktatás is része a feladataiknak, így felajánlásukkal a támogatók ezen területeket is fejleszthetik.

Dobainé Jánosi Gabriella, a kuratórium elnöke elárulta: az alapítvány nyitott, így bármely külföldi és belföldi személy csatlakozhat, valamint anyagi, szellemi és tárgyi felajánlásokkal egyaránt segítheti működésüket.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 17.
    15:00 - 16:00
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    Looking for someone to speak English to? In need of improving your speaking? Come practice your communication skills in a relaxed atmosphere by joining Conversation Club at American Corner Szeged! :) Sessions involve short presentations, Q and A, and small-group discussions on different topics and their American aspect.
    Facilitator: John Strauss
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    A szerzővel Prof. Dr. Gallé László emeritus professzor (TTIK Ökológiai Tanszék) beszélget. A könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg 2019. szeptember 10-én, a helyszínen lehetőség lesz a kötet megvásárlására.
    A kiadványról
    A hangyák világa számunkra idegen világ. Nehéz megérteni az önfeláldozásukat, kérlelhetetlenségüket. Ezek az apró lények jéghideg logika mentén működnek. A szeretet, önzés, becsvágy, szégyen számukra üres fogalmak. Nem az egyed szintjén kell őket vizsgálni: a hangyafészek minden egyes egyede egy szuperorganizmus részét képezi. A kolónia az, ami él, növekszik, szaporodik, sőt gondolkozik és döntéseket is hoz. Minél nagyobb a hálózat, annál összetettebb döntéseket képes meghozni. A hangyák világa talán az evolúció egy következő lépcsőfoka lehet, a szuperorganizmusé, ahol az egyed, hasonlóan a soksejtes élőlények sejtjeihez, már egy nagy egész része, ami önállóan már életképtelen. Gyakran azért olyan nehéz számunkra megérteni a hangyák társadalmát, mert félreértjük a motivációikat. Számunkra ők a földi idegenek.
    A szerzőről
    Csősz Sándor 1971-ben született Gyulán. Biológusként végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma Debreceni Egyetem), PhD-fokozatát 2007-ben Szegeden szerezte meg. 2002 és 2012 között a Magyar Természettudomány Múzeum hártyásszárnyú gyűjteményének vezetője, 2013-tól az MTA-ELTE-MTM Ökológiai kutatócsoport munkatársa. 2014-2017 között a California Academy of Sciences ösztöndíjával a madagaszkári hangyákat kutatta. Hazatérése óta ismét az Ökológiai kutatócsoportban dolgozik. Fő érdeklődési területe a hangyák, emellett kutatta a boglárkalepkék és a hangyák kapcsolatát, valamint a hazai gyepek hangyaközösségeit. A biológiai sokféleség kutatói között szaktekintélynek számít. Számos nemzetközi együttműködésben vesz részt, rangos tudományos közlemények szerzője. Munkássága során közel hetven addig ismeretlen fajt fedezett fel Európában és trópusi területeken. Évekig tanított a Szegedi Tudományegyetemen, valamint a Szent István Egyetemen.
    Az esemény ingyenes, és nem feltétele a könyvtári tagság.
  • szeptember 17.
    18:00 - 19:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Germán Filológiai Munkabizottság szervezésében
  • szeptember 18.
    10:00 - 11:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Néprajzi Munkabizottság szervezésében