SZTE Info

fizika_napja_2012

Csodákkal várt a Fizika Napja az universitas felújított Dóm téri épületében

Számos érdekes kísérleten keresztül ismerhették meg a fizika csodálatos világát a tudományág iránt érdeklődő gyerekek és felnőttek. Hatodik alkalommal rendezték meg az SZTE-n a Fizika Napját. A programon Szabó Gábor fizikus akadémikus, az SZTE rektora elmondta: az ide jelentkező fiatalok azt fogják tanulni, amit a nemzetközi szakmai közösség elvár.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Mi mindenre alkalmazható a fizika? Ezt mutatták meg a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara Fizikus Tanszékcsoportja által idén január 28-án tartott Fizika Napján. Az évről évre egyre népszerűbb rendezvény idei programjainak helyszínéül szolgáló Dóm téri épületszárny a közelmúltban jelentős felújításon esett át. A házigazdák bemutatták a megújult laborokat, a 120 férőhelyes Budó Ágoston-termet, azokat a helyiségeket, melyek a kutatók-oktatók munkáját kényelmesebbé teszik, és ahol nemcsak a környezet szépült meg, hanem az infrastruktúra is teljesen megújult, modernebb lett. A rekonstrukció mintegy kétmilliárd forintba került, ezenfelül 600 millió forintot eszköz- és műszerbeszerzésre fordítottak.

fizika_napja_2012_szegy_itb_1A színes és izgalmas előadásokon a hallgatóság megismerkedhetett a tanszékcsoporton folyó környezetfizikai kutatásokkal, a modern eszközök, a mobiltelefonok és a számítógépek fizikájával, a 2011-es Nobel díjat érdemlő szupernóva-kutatásokkal, valamint az elméleti fizika napjainkra gyakorolt hatásaival. Az elméleti előadások mellett természetesen számos érdekes kísérlet is várta a közönséget. A látogatók családostól, kisebb-nagyobb gyerekekkel érkeztek, és találkozhattunk a fizika szak iránt érdeklődő középiskolásokkal is. A még éppen csak belakott laborokban – az oktatók és a fizikushallgatók keze nyomán – a fény, a gőz, a levegő számtalan formában és kísérletben mutatkozott be. Az persze nem véletlen, hogy a lézerek voltak előtérben, hiszen a hamarosan elkezdődő ELI projekt (melynek során 2015 végéig városunkban is felépül egy lézeres kutatóközpont) éppen azért kerülhetett Szegedre, mert ezt a tanszékcsoporton folyó kutatómunka alapozta meg.

A Fizika Napja programjaiban részt vett Szabó Gábor, az SZTE rektora, aki egyben a Fizikus Tanszékcsoport vezetője is. Az akadémikus elmondta: évtizedes probléma, hogy nincs megfelelő érdeklődés a műszaki, természettudományos szakok iránt. A szakemberek egyik fő célja, hogy változtassanak ezen. „Megpróbáljuk a természettudományok felé terelni a fiatalok figyelmét. Különösen örülünk annak is, hogy nemcsak a negyedikes, végzős tanulók jönnek el hozzánk, hanem az igazi célközönségünk, az általános iskolások és fiatalabb középiskolás réteg is. Bennük szeretnénk felkelteni az érdeklődést, hogy erre a pályára jöjjenek” – fejtette ki. Hozzáfűzte: a magyar gazdaság fejlődésének komoly problémája, hogy a felsőoktatásból a műszaki-természettudományos végzettséggel rendelkező tehetséges fiatalok túlságosan kis számban lépnek a munkaerőpiacra, ezért is van különös jelentősége a népszerűsítő tevékenységnek.

Megtudtuk azt is: a tanszékcsoport teljes mértékben felkészült az ELI projekt követelményeire, és arra, hogy olyan szakembereket képezzen, melyeket a majdani kutatások igényelnek. Az európai lézeres fizika a lézeres iparral együtt már megfogalmazta azokat a követelményeket, amelyeket egy ilyen szakembernek teljesítenie kell. Az ide jelentkező fiatalok pedig azt fogják tanulni, amit a nemzetközi szakmai közösség elvár – szögezte le a rektor.

 

SZEGY

A Fizika Napja az SZTE-n: több száz látogató figyelte a kísérleteket

Füstölő sörösdobozok, villogó lézerek és izgő-mozgó, pörgő gépezetek várták a Fizika Napján a látogatókat a Szegedi Tudományegyetemen. A 2012. január 28-i, szombati rendezvény azonban nem csupán a természettudományok iránt érdeklődőknek kedvezett: a látványos kísérletek és a tanszékcsoport munkáját bemutató előadások mellett a felvételizők is választ kaptak kérdéseikre.

 

Fizika Napja 2012– Mit is csinál egy fizikus? Erről sokaknak kevés az információja, holott minden tárgyban, eszközben, ami minket körülvesz, jelen van a modern és a régebbi fizikai tudás eredménye. A fizika sokrétűségét mutattuk meg a Fizika Napján – jelentette ki Szalai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Fizikus Tanszékcsoport közkapcsolati felelőse.

Családi programként is bevált a fizika napi rendezvény, hiszen a legfiatalabb korosztály is megjelent a szülőkkel együtt: látványos kísérleteket, és az azokhoz kapcsolódó, könnyen érthető magyarázatokat kaptak. Amíg a laboratóriumokban a füstölő sörösdobozokról, a villogó lézerekről és az izgő-mozgó, pörgő gépezetek működéséről beszéltek a Fizikus Tanszékcsoport demonstrátorai, addig az egység oktatói előadásokon jellemezték az ottani kutatásokat. Így a résztvevők hallhattak az aktuális környezetfizikai kutatások mellett – többek között – a modern eszközök elektronikájáról és informatikájáról. Ehhez a Dóm téri épületszárny kiváló helyszínnek bizonyult, hiszen a frissen felújított létesítményben innentől az oktatás is modernebb környezetben folyhat. A több mint háromszáz regisztrált résztvevő között nagy számban jelentek meg a középiskolások. A szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium diákja, Bíró Péter így jellemezte az eseményt: – Szeretem ezt a tantárgyat, ezért gondoltam, hogy érdekes lesz a Fizika Napja: izgalmas kísérleteket lehet itt látni, a gőzgépes tesztek különösen jók voltak. Szeretnék majd a szegedi egyetemre jönni valamilyen fizikával kapcsolatos szakra, de még nem tudom pontosan, mire. Ez a program most azért hasznos még, mert így a képzést is jobban megismerhetem.

A környező városokból szintén érkeztek diákok. Például a makói Návay Lajos Szakközépiskola két tanulója, Perjési Adrienn és Rácz Tímea megjegyezte, hogy meglepően érdekes volt számukra a Fizika Napja: – Eszméletlen, hogy mennyi új dolgot tudtunk meg – mondták.

Milyen lehetőseik vannak a felvételizőknek a fizika területén? Ez is kiderült a középiskolások számára a Fizika Napján. A diákok a jelentkezéssel kapcsolatban tippeket is kaphattak. Kiderült, hogy bár a felvételihez nem kötelező emelt szintű érettségit tenni, a Fizikus Tanszékcsoport képviselői azt tanácsolták, hogy az ide jelentkezők tudása matematikából és fizikából is legyen az emelt szintű érettségi szintjén, és készüljenek arra, hogy később az idegen nyelvek és az informatikai ismeretek nagy hangsúlyt kapnak.

Szalai Tamás a Fizikus Tanszékcsoport nevében kiemelte: – Fontosnak érezzük, hogy már középiskolásban is a természettudományos gondolkodásmódot erősítsük, hiszen a technológia évszázadában jó, ha nemcsak a felhasználói, hanem a megértői oldalon is állnak az emberek.

Kiss Tímea

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *