Bezár

Hírarchívum

szentgyorgyi_montazs_nobel_dij
2012. december 10-én 75 éve, hogy átvette a Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert

2012. december 10-én 75 éve, hogy átvette a Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert

2012. december 11.
59 perc

Szent-Györgyi Albert az egyetlen magyar tudós, aki hazájában, pontosabban a szegedi egyetemen végezett munkája eredményeiért nyerte el, majd 2012. december 10-én 75 éve, hogy átvette az orvosi Nobel-díjat, többek között a 80 éve felfedezett C-vitaminnal kapcsolatos kutatásaiért. Az egykori eseményeket idézzük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Az egész ország büszke örömmel ünnepelte az első magyar Nobel-díjast, Szent-Györgyi Albert professzort, akinek a tudományos kitüntetést az elégetés élettani folyamatai körül tett felfedezésért és a fumársav katalizációjáért és a C-vitaminnal elért eredményeiért ítélték oda” – adta hírül ország-világnak 75 éve az akkori riporter. „Ismeretes, hogy a C-vitamint a szegedi paprikából sikerült kivonnia” – tette hozzá. Mégpedig 80 évvel ezelőtt Szegeden, abban a Kálvária sugárúti iskolaépületben, ahol a Kolozsvárról menekült, a Tisza-parti városba befogadott egyetem egyes részlegeit, így az orvosi vegytani intézetet is elhelyezték – pontosítjuk ma, amikor a Déri ipari szakközépiskola diákjai, illetve a Szegedi Tudományegyetem polgárai külön programokkal is emlékeznek a 75 évvel ezelőtti ünnepre.

 

(A programokról további információ: http://www.u-szeged.hu/hirek/2012-december/osbemutatos-koncert?objectParentFolderId=1192)

 

Világhírűvé tette Szegedet

„Kedves hallgatóim! Néhány napelőtt megszólalt egy este csöndes szegedi lakásomon a telefon, és egy baráti hang jelentette Stokholmból, hogy az idei orvosi Nobel-díjat nekem adták. Néhány másodperccel később már Hóman Bálint miniszter úr üdvözölt. Órákig nem tettem le a kezemből telefont, egész éjjel alig esett idő a nyugovásra. Míg én a telefonkagylóval a kezemben álltam, meghitt barátaim csoportja vett körül, künt az utcán pedig szeretett diákjaim gyülekeztek, hogy nekem az ének hangján hozzák tudtomra, hogy mennyire velem örülnek, sőt az éjjel csendjében még a szegedi cigányok is előjöttek, és szép zenéjük nem hagyott kétséget aziránt, hogy szívből húzzák. Azóta a táviratok és üdvözlő levelek mérhetetlen tömege áraszt el…” – mesélte 75 éve a rádió mikrofonja előtt Szent-Györgyi Albert, miként tudta meg 1937. október 29-én, hogy neki ítélték a világ legrangosabb tudományos elismerését, és a hír hallatán hogyan ünnepelte őt Szeged és az egyetem.

„Nobel-díjat nyert SzentGyörgyi Albert, a C-vitamin világhírű felfedezője” – harsogott a Délmagyarország szalagcíme. „Szeged öröme – Olyan boldoggá tett a most kapott hír – mondotta a Délmagyarország munkatársának Pálfy József polgármester –, mintha közvetlenül Szeged várost érte volna ez a páratlan kitüntetés. Szent-Györgyi Albert már eddig is hírt, dicsőséget szerzett városunknak, de azzal, hogy tudományos eredményeivel kiérdemelte ezt a legnagyobb kitüntetést világhírűvé tette Szegedet...”

„A város, az egyetem, a társadalom lelkesen ünnepli a Nobel-díjas szegedi professzort”, „A város díszpolgárává, az egyetem díszdoktorává avatja Szent-Györgyi Albertet”, „Emlékérem és szegedi otthon köszönti a magyar tudományosság diadalát”, „Meghatóan meleg ünnepléssorozat a Dóm-téri világhíres intézetben”.

Az „első magyar Nobel-díjhoz” vezető utat és Szent-Györgyi Albert személyiségét megismerte az egész ország: interjút kért, laborjában barangolt, fotóriportot készített, munkatársaival is beszélgetett minden magára valamit adó médium.

 

Forró ünneplés a vacogtató hidegben

„Stockholmban olyan kegyetlen hideg várt, hogy szinte megfagytunk. (...) Száz és száz magnézium fénye villan, a fotográfusok Szent-Györgyi professzort ostromolják” – rögzíti az újságíró a fénykép alá, amelyen az ünnepelt tudós látható felesége és leánya kíséretében, amint épp leszállnak a vonatról. Ezeket a pillanatokat filmhíradós felvételek is megörökítik.

 

Beszédet mondott német nyelven a svéd rádióban Szent-Györgyi Albert december 10-én délelőtt. Ezzel indult a Nobel-díjátadó napja. A gramofonlemezre rögzített rádióbeszédet este tíz után sugározták. Az egész svéd nemzet által hallgatott rádióbeszédében Szent-Györgyi az emberi szolidaritást és a nemzetek közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozta.

 

A Nobel-díj átadásáról, a stockholmi zenepalotában 1937. december 10-én 17 órakor kezdődő fényes ünnepségről csak érzékletes beszámolók és fényképek készültek.

 

A görög templomok szépségét idéző épület elé a hóesésben luxusautók gördültek, melyekből frakkos és estélyi ruhás vendégek léptek be a fényárban úszó előcsarnokba. A díszteremben a Nobel-család tagjain kívül a svéd elit, számos Nobel-díjas tudós mellett helyet kapott Szent-Györgyi felesége és lánya is, Magyarországot Matuska Péter stockholmi nagykövet képviselte – derült ki a Magyar Rádió háromnegyed órás élő közvetítéséből. Ugyanis 75 évvel ezelőtt 18 órától háromnegyed órán át Knébel Miklós pápai követ helyszíni tudósítása alapján az egész ország figyelemmel kísérhette a Nobel-díj átadás Szent-Györgyivel kapcsolatos részleteit.

A Nobel-napokon Stockholmban tartózkodott az Est-lapok tudósítója, Pálóczi Horváth György is.

 

(A tudósításokat, fényképeket megtekinthették az érdeklődők az idei, Szent-Györgyi-emlékévben a szegedi egyetem gyűjteményeiből rendezett a SZAB-székházbeli kiállításon. A virtuális kiállítás megtekinthető itt: http://www.u-szeged.hu/szent-gyorgyi-albert/virtualis-kiallitas/virtualis-kiallitas?folderID=18356&objectParentFolderId=18356)

 

Harsonaszóra lépett a zsúfolt terembe a svéd királyi család. Az első sorban dobogóra helyezett, kék-arany színű trónuson foglalt helyet V. Gusztáv svéd király, aki néhány nappal korábban ünnepelte trónra lépésének 30. évfordulóját.

A Nobel-alapítvány elnöke, Hjalmar Hammarskjöld köszöntője után mind a négyféle Nobel-díj kiosztása előtt egy-egy svéd akadémikus ismertette az adott díjra jelölt személyek tudományos érdemeit, majd egy-egy zenei tétel választotta el egymástól az elismerések átadását.

A fizikai Nobel-díjat Clinton J. Davisson (New York), és (a betegsége miatt távol maradó) George Paget Thomson (London) nyert el 1937-ben. A kémiait W. Norman Haworth (Birmingham) és Paul Karrer (Zürich). A fiziológiai és orvosi Nobel-díj Szent-Györgyi Alberté (Szeged). Az irodalmi Nobel-díjas: Roger Martin du Gard (Párizs).

Szent-Györgyi Albert munkásságát Einar Hanmartstein, a stockholmi Karolinska Intézet professzora, egyúttal az Orvosi Nobel-bizottság tagja taglalta részletesen – svéd, és angol nyelven. Majd felkérte a magyar professzort, hogy vegye át a díjat őfelségétől.

A Nobel-díjas tudós mélyen meghajolt a király előtt, V. Gusztáv is „meghajtotta fejét a tudomány e kiváló munkása előtt” – így a tudósító.

A Nobel-díjasok csoportképén jól látható, hogy Szent-Györgyi kitűzte a zakójára a Corvin-koszorút, amellyel még 1937. február 6-án tüntette ki Magyarország kormányzója.

A vendégsereg sűrű hóesésben hajtott át a stockholmi városházára, ahol a ragyogó aranyteremben este fél nyolctól fogadással folytatódott a Nobel-díjasok ünneplése. A díszlakomán 300 személyre terítettek, a főasztalnál a királyi család és a Nobel-díjasok foglaltak helyet. Szent-Györgyi feleségét Gusztáv Adolf herceg, a trónörökös idősebbik fia vezette asztalhoz. A 18 millió üveg és aranymozaikkal borított díszteremben a – Davisson, Haworth, Karrer után – Szent-Györgyi mondott angol nyelvű pohárköszöntőt.

 

„Nagy beszédek hangzottak el – idézte fel utólag az eseményeket Szent-Györgyi Albert. – Megrázó dolog volt, hogy mi, Nobel-díjasok, anélkül, hogy összebeszéltünk volna, mindannyian a világbékéről és az emberi közösségről beszéltünk. Úgy látszik, mindannyian éreztük, hogy erre volna a legnagyobb szükség a földön.”

 

A bankett vacsorát bál követte a városházi kék teremben. Stockholmi egyetemi diákszövetség és az uppsalai egyetem hallgatói szerenádot adtak a bankett résztvevőinek. Az est az egyetemi ifjúság táncos estélyével zárult: Szent-Györgyi a lányát is megtáncoltatta.

 

A legnépszerűbb Nobel-díjas díja

„Kislányom büszke és boldog volt, és csak fokozta örömét, de az enyémet is a tény, hogy férjem feltűnően a legnépszerűbb volt a Nobel-díjas kitüntetettek között” – nyilatkozta a tudós felesége az egyik újságcikkben.

 

Másnap, december 11-én 12 órakor kezdődött Szent-Györgyi Nobel-előadása a Katrolinska Intézet patológiai Intézete nagytermében, német nyelven. Itt is, mint minden más alkalommal, név szerint említette munkatársait, és kiemelte érdemeiket. A tudósító szerint szerény, könnyed stílusú, humorral fűszerezett beszéde magával ragadta közönségét. Ebédre hívta családjával együtt Gunnar Holmgren, a Karolinska Intézet rektora. A nap a stockholmi királyi palotában vacsorával zárult. A tudósító szerint V. Gusztáv szokatlanul meleg hangon társalgott Szent-Györgyivel, amit azzal magyarázott, hogy a hasonlóképpen sportkedvelő embert tisztelte a szegedi tudósban.

Lucia a fény szimbóluma, a téli napforduló hírnöke és a karácsonyi ünnepkör nyitánya Svédországban. A legszebb lányok közül választott Luciát Szent-Györgyi köszöntötte a Luca-napi estélyen, amely december 13-án este tíz órakor kezdődött a stockholmi Berns Salonger étteremben – a stockholmi Nobel-napok záróakkordjaként. (Az eseményen készült fotó itt látható:)

 

A svéd szobrászművész, Erik Lindberg tervezte a Nobel-díjat jelképező arany érmét, amely 200 grammos, 66 milliméter átmérőjű. Az élettani vagy orvosi Nobel-díj előlapján Alfred Nobel bal profilja látható, hátlapján: két nőalak. A babérkoszorús nőalak – az orvostudomny géniusza – nyitott könyvet tart az ölében, s míg egyik kezével egy szenvedő leányt karol át, addig a másikkal egy sziklahasadékon áttörő forrásból vizet mer egy tálkába, hogy enyhítse a beteg szomját. Tőlük jobbra kígyós serleg látható, illetve a díjat elnyert személy neve. Az érmét a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. (Másolata látható az SZTE Szent-Györgyi Albert emlékszobában, Szegeden a Tisza Lajos körút 109. számú épületben.)

Egyedi Szent-Györgyi Nobel-diplomája is: Jesk Werkmaster festő, grafikus és iparművész alkotása. „Az arany ötvözetű, szattyán kötésű fadiploma” első oldalán olyan városok neve olvasható, amelyek Szent-Györgyi tudományos pályájának egy-egy állomását jelzik, alatta egy dúsan termő paprikanövény, majd a díjat odaítélő Karolinska Intézet és Nobel neve. A másik oldalon pedig a Nobel-díj elnyerésének indoklása olvasható, tömör összefoglalóként. Az eredeti diplomát Szent-Györgyi amerikai munkahelyének, Massachusetts könyvtára őrzi. (Másolata látható az SZTE Dóm tér 8. szám alatti Orvosi Vegytani Intézete lépcsőházának falán.) E diplomára is utalva nevezte a világsajtó Szent-Györgyi Nobel-díját „Paprika-díjnak”.

 

Összeállította: Újszászi Ilona


Szent-Györgyi Albert-kitüntetések a Szent-Györgyi Napokon


A Szegedi Tudományegyetem XIX. Szent-Györgyi Napok rendezvényének november 16-i díszünnepségén az SZTE rektora és az Általános Orvostudományi Kar dékánja is adományozott elismeréseket. Többek között azoknak, akik a Szent-Györgyi-emlékévet nyitó Nobel-díjasok konferenciája sikeréért dolgoztak.

Az SZTE jubileumi Szent-Györgyi-emlékévében, a XIX. Szent-Györgyi Napok központi ünnepségén a négy egészségügyi fakultás és a klinikai központ vezetése is köszöntötte azokat a munkatársaikat, akik kiemelkedően sokat tettek a szegedi egyetemért. Így – többek között – átadtak Szent-Györgyi Albert Emlékérmet is.

Az ezüst Szent-Györgyi Albert-Emlékérmet idén két oktatónknak adományozták az SZTE Általános Orvostudományi Kar támogatásáért: Dr. Jánossy Tamás egyetemi docensnek a Sebészeti Műtéttani Intézetből, Dr. Hantos Zoltán egyetemi tanárnak az Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézetből.

Bronz Szent-Györgyi Albert-Emlékérmet adományoztak kiemelkedő oktató, oktatásszervező tevékenységéért Dr. Pokorny Gyula egyetemi tanárnak a Reumatológiai Klinikáról, Stéhlik Jánosné Dr. Boda Krisztina egyetemi docensnek az Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézetből, Dr. Végh Ágnes egyetemi tanárnak a Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetből.

 

*

 

2012. március 22-25. között az SZTE – Szent-Györgyi Albert Nobel-díja átadásának 75. évfordulója alkalmából – nemzetközi konferenciát rendezett. Az egyetem rektora és az SZTE Általános Orvostudományi Kar dékánja a rendezvény megszervezésében végzett kiemelkedő tevékenységükért emlékérmet és plakettet adományozott: Prof. Dr. Pál József, Prof. Dr. Hernádi Klára, Dr. Pálfi György, Dr. Kemény Lajos, Dr. Széll Márta, Dr. Wittmann Tibor; Prof. Dr. Bari Ferenc, Prof. Dr. Bata Zsuzsanna, Prof. Dr. Boldogkői Zsolt, Prof. Dr. Boros Mihály, Prof. Dr. Dékány Imre , Prof. Dr. Dobozy Attila, Prof. Dr. Dux László, Prof. Dr. Ferdinandy Péter, Prof. Dr. Forster Tamás, Prof. Dr. Hannus István, Prof. Dr. Jancsó Gábor, Prof. Dr. Janka Zoltán, Prof. Dr. Mándi Yvette, Prof. Dr. Palkó András, Prof. Dr. Papp Gyula, Prof. Dr. Penke Botond, Prof. Dr. Somfay Attila, Prof. Dr. Takács Tamás, Prof. Dr. Túri Sándor, Prof. Dr. Végh Ágnes, Dr. Izbéki Ferenc, Újszászi Ilona, Klucsik Edit, Dr. Rakonczay Zoltán, Dr. Rosztóczy András, Antal Gábor; Gesztes Ákos (az MSD Pharma képviselője), Tóth László (a Carl Zeiss Technika Ltd. képviselője) számára.

SZTEinfo

Koncertekkel is emlékeznek Szent-Györgyire


A Szegedi Nemzeti Színház épületében 75 évvel ezelőtt is hangversenyt rendeztek: így köszöntötték a szegedi egyetem Nobel-díjas professzorát, Szent-Györgyi Albertet. A Szegedi Szimfonikus Zenekar november 10-i, egyetem napi hangversenyével mai utódai, tisztelői emlékeztek Szeged Nobel-díjas tudósára.

Reneszánsz ember, a művészetet nagyra tartó és támogató, színházba és koncertre járó tudós volt Szent-Györgyi Albert – emlékeztetett köszöntőjében Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója. A közönségnek megmutatta a „rendezői jobbon” Szent-Györgyi kedvenc páholyát, ahol a tudós a 75 ével ezelőtti hangversenyen és az 1973-as szegedi látogatása alkalmából adott koncerten is ült. E helyet az idei márciusi, 9 Nobel-díjast Szegedre vonzó kongresszus óta táblával jelölik: Szent-Györgyi Páholy. Kiemelte: a most koncertet adó szimfonikus zenekar tagjainak jó része a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara előd intézményében diplomázott, s néhányan oktatói is az SZTE ZMK mai hallgatóinak – így is kötődnek az univerzitáshoz.

Klebelsberg Kunót idézve köszöntötte a Szent-Györgyi-emlékkoncert közönségét Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora. „Azok a nemzetek, amelyeknél nem folyik eredeti kutatás, amelyeknek még főiskoláik is csak arra szorítkoznak, hogy az idegen népek által felkutatott igazságokat tovább terjesszék, nagy nemzeteknek nem nevezhetők. Egy ilyen nemzet tanárai csak az idegen kultúrának commis-voyageurjei, utazói, ügynökei. Egy nemzet naggyá csak akkor lehet, ha kebelében önálló kutatás folyik. Ezért a nemzetek életében döntő jelentősége van annak, van-e ott tudománypolitika, igen vagy nem” – jelentette ki egykor Klebelsberg Kunó. A kultuszminiszter az eredeti kutatómunka jelentőségének felismerése miatt nyújtott támogatást azzal is, hogy a Kolozsvárról száműzött, Szegeden befogadott egyetemre olyan reményteljes ifjú tudóst hívott, mint Szent-Györgyi Albert. Aki a szegedi egyetemen végzett kutatómunkája eredményeként, felfedezése elismeréseként nyerte el a Nobel-díjat.

A szegedi egyetem máig a Klebelsberg és a Szent-Györgyi által kijelölt úton halad. Ezt jelzi, hogy több világranglistán is folyamatos jelenléte, előkelő helyezése. Ugyanakkor helyzetét, az itteni kutatómunka lehetőségeit jelentősen befolyásolják a külső körülmények. A Szent-Györgyit Szegedre irányító kultuszminiszter 1929-ben mondta, de akár a mának is üzenhetne: „a gazdasági kishitűség önfeledt pillanatai jóvátehetetlen károkat okozhatnak az országnak” – emlékeztetett Szabó Gábor. A gazdasági válságok időszakában, így a jelenben is nagyon figyelni kell arra, mit szüntetnek meg a döntéshozók. Beláthatatlanul veszélyes következményekkel jár, ha olyan dolgoktól vonnák meg a támogatást, szüntetnének meg, melyeket nehéz lenne visszaépíteni.

Szent-Györgyi Albert alakját állítja középpontba a szegedi egyetem az idei jubileumi emlékévben. Azt a kutatót, aki a felfedezés lényegét úgy fogalmazta meg: Látni, amit mindenki lát, és gondolni, amit még senki sem gondolt.” E gyakran idézett mondat a művészi látásmódra is igaz – fogalmazott a rektor. Szabó Gábor kiemelte: a művészetekhez is vonzódó Szent-Györgyi Albert munkássága előtt sokféle programmal tisztelgett az idei jubileumi évben a szegedi egyetem. A megemlékezés-sorozat olyan nemzetközi konferenciával kezdődött, amelyen 9 Nobel-díjas tudós vett részt, majd folytatódott – többek között – kiállításokkal, a középiskolások tanulmányi versenyével. Az emlékév gazdag programja a Szent-Györgyi által is művelt sportágakra irányította a figyelmet, ezzel a kutató, a művészetpártoló, a sportoló és egészséges, így teljes ember alakját állította középontba. E programsorban – köszönhetően az egyetem napi ünnepségen az SZTE díszdoktori címével kitüntetett tudósok jelenlétének –újabb nemzetközi esemény az emlékkoncert.

A Szent-Györgyi-emlékkoncert nyitányaként a Szegedi Szimfonikus Zenekar Brahms 1880-ban alkotott Akadémiai ünnepi nyitány című művét adta elő Gyüdi Sándor vezényletével. A 75 évvel ezelőtti hangulatot idézte Beethoven VII. szimfóniája, majd Berlioz: Rákóczi-indulója, amelyet 1937-ben a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert tiszteletére adtak elő az akkori zenészek. A múltidéző hangversenyt vastapssal köszönte a hálás közönség: a zenebarátok, Szent-Györgyi Albert tisztelői, a szegedi egyetem polgárai.

*

Szent-Györgyi Albert 80 éve fedezte fel a C-vitamint, 75 éve vehette át a legrangosabb tudományos elismerést – ez adja apropóját a jubileumi Szent-Györgyi-emlékévnek. A további rendezvények közül kiemelkedik: a Szabadegyetem december 5-én záruló előadás-sorozata. A 75 évvel ezelőtti Nobel-díjátadó ünnepség napjára is emlékeztet a Szent-Györgyi-emlékév zárókoncertje: december 10-én 18 órakor az SZTE Rektori Hivatal dísztermében ad hangversenyt Szegedi Egyetemi Énekkar. Ekkor lesz a jeles alkalomra komponált mű, Benedekfi István: Szent-Györgyi Albert himnuszának ősbemutatója.

További információ: www.u-szeged.hu/szentgyorgyi


Emlékkoncert Szent-Györgyi tiszteletére

Rövid link: http://vtvszeged.hu/hun/s_!news/i__2/i__7576

Szent-Gyögyi emlékkoncert galéria
A Szent-Gyögyi emlékkoncerten készült képek itt megtekinthetők

SZTEinfo

 

PROGRAMAJÁNLÓ:

2012. december 10. hétfő 18.00 óra (SZTE Rektori Hivatal díszterme, Dugonics tér 13.): A Szent-Györgyi Emlékév Ünnepi Zárókoncertje és Hallgatói Díjkiosztó Ünnepség

Az estet megnyitja és a díjakat átadja: Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora

Műsor:

Hassler: Ünnepre jöttünk

Bárdos Lajos: Hajnalozó

Égig érő énekek – a népdalcsokrot kíséri a Mestertanoda koboz együttese

Kocsár Miklós: Régi magyar diákdalok

Kodály Zoltán: Cohors generosa

Karai József: Esti ima

Benedekfi István: Szent-Györgyi Albert himnusz. A Szegedi Egyetemi Énekkar számára az ünnepi alkalomra komponált mű ősbemutatója. Közreműködik: Benedekfi István zongorán

Mozart: Sancta Maria K273 - közreműködik az Universitas Szimfonikus Zenekar kamaraegyüttese.

Vezényel: Száz Krisztina és Kohlmann Péter


Emlékkoncert november 10-én: 75 éve is elhangzó zeneművek hangzanak fel


Az SZTE idei egyetem napi ünnepén, november 10-én 19 órától a Szegedi Nemzeti Színházban Szent-Györgyi emlékkoncertre várják a zenebarátokat, a Nobel-díjas tudós tisztelőit. A 75 évvel ezelőtti koncerten bemutatott műveket is műsorra tűző hangversenyre belépőjegyek válthatók a színház jegyirodájában.


75 évvel ezelőtti hangulatot idéz az idei egyetem napi ünnepet megkoronázó koncert. A november 10-én 11 órakor a Szegedi Tudományegyetem Szenátusa ünnepi ülésével kezdődő egyetem napi rendezvénysor különlegessége a Szent-szgya_fricsayGyörgyi emlékkoncert. 19 órakor a Szegedi Nemzeti Színházban (Szeged, Vaszy Viktor tér 1.) Szent-Györgyi emlékkoncertre várják az universitas, a szegedi egyetem, a tudósi teljesítmény előtt tisztelgőket, a zenebarátokat.

A rendezvényt Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója nyitja meg. Köszöntőt mond: Prof. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora.

Több olyan alkotás – Beethoven, Berlioz zeneműve – is felcsendül ezen az emlékkoncerten, amelyet 1937-ben a Nobel-díjassá lett Szent-Györgyi Albert tiszteletére adtak elő – 75 évvel ezelőtt is a Szegedi Nemzeti Színházban.

A Szent-Györgyi emlékkoncert műsorán szerepel Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány, c-moll, Op. 80 (1880); Beethoven: VII. szimfónia, A-dúr, Op. 92 (1812); Berlioz: Rákóczi-induló (1846). Előadja a Szegedi Szimfonikus Zenekar. Vezényel: Gyüdi Sándor.

Az idei Szent-Györgyi-emlékév programján szereplő különleges koncertre belépőjegyek válthatók a színház jegyirodájában 1.600/1.200/800 forintos áron.


A Szegedi Szimfonikus Zenekar Szent-Györgyi Emlékkoncertjére a filharmóniai bérlettel rendelkező zenebarátok (Vaszy-, Fricsay-, Matiné-bérlet) – bérletük felmutatása mellett – 50%-os kedvezménnyel válthatnak jegyet a Szegedi Nemzeti Színház jegypénztárában.


Rövid link: http://vtvszeged.hu/hun/s_!news/i__2/i__7534

 

SZTEinfo


Filmvásznon Szent-Györgyi Albert


Szent-Györgyi Albertről szóló filmeket vetítenek a szegedi Grand Caféban az Őszi Kulturális Fesztivál végén, a 45. héten.

Az SZTE Szent-Györgyi Emlékév részeként három napon keresztül esténként 18:00 órai kezdettel a Nobel-díjas tudóssal kapcsolatos filmeket tekinthetnek meg az érdeklődők.

November 7. (szerda)
18.00 Szent-Györgyi Albert 1. és 2.
19.15 In memoriam Szent-Györgyi Albert
19.45 In memoriam Szent-Györgyi Albert
20.45 Századfordító magyarok: Szent-Györgyi Albert

November 8. (csütörtök)
18.00 Szent-Györgyi Albert portréfilm I-II. (Rendező-szerkesztő: Kardos Ferenc)
19.30 Falak nélkül (Rendező: Csukás Sándor)
20.30 Részletek korabeli filmhíradókból, riportokból

November 9. (péntek)
18.00 Psalmus Humanus (Rendező-szerkesztő: Dénes Gábor)
19.30 Egy világfi Szegeden (Rendező: Sári Zsuzsa)
20.30 Legenda - A szegedi diák-Hamlet története (Rendező-szerkesztő: Bubryák István)

Helyszín: Grand Café - Szeged, Deák Ferenc u. 18. II. emelet
A vetítésekre a belépés díjtalan.

SZTEinfo

*


75 éve tudta meg a világ: Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas


A szegedi egyetem hallgatói és oktatói, a Tisza-parti város polgárai, de az ország is együtt örült Szent-Györgyi Alberttel, mikor 75 éve megérkezett a hír: elnyerte az orvosi Nobel-díjat.

Szent-Györgyi Albertet 1937. október 28-án este telefonhívást kapott: a stockholmi Királyi Karolinska Intézet Orvosi fakultása aznapi döntéséről. A fiziológiai és orvosi Nobel-díjat neki ítélték oda „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”.

A jelölésről „a prof” október 2-án telefonhívást és táviratot is kapott ugyan, majd ezt a jelentések is közzétették, a Nobel-díj friss híre mégis szenzációként robbant, pillanatok alatt elterjedt Szegeden október 28-án. Így például a Tisza Szállóban Szigeti József hegedűművész hangversenye szünetében a közönség körében olyan izgalom támadt, hogy – a visszaemlékezők szerint – mindenki csak erről beszélt, és a hangverseny második részében a figyelem megoszlott. A szegedi újságok munkatársai este fél tíz táján keresték fel Szent-Györgyi professzort Rudolf (ma Roosevelt) tér 14. szám alatti lakásán.

„A szegedi egyetem fiatal tanára az első Nobel-díjas magyar tudós” – kommentálta nagyszerű hírt a Délmagyarország másnap megjelent száma. A 75 évvel ezelőtti október 29-i reggelen a Magyar Rádió is hírül adta, hogy a Nobel-bizottság a szegedi professzornak, Szent-Györgyi Albertnek ítélte az orvosi Nobel-díjat.

„Már több száz főnyi diáksereg várta és lelkesen éljenezte” Szent-Györgyit a Nobel-díj neki ítélésének hírére október 29-én fél tízkor – a korabeli laptudósítások szerint. „Percekig tartott az ováció, a professzor meghatottan lépett be az intézetbe, ahol a munkatársai fogadták harsány éljenzéssel, hatalmas virágokkal.”

„Sosem felejtem el azt az örömöt, amit akkor éreztünk, amikor megjött a hír: ő kapta meg az orvosi Nobel-díjat vitaminkutatásaiért. Azonnal kiszaladtunk a városba, csináltattunk egy szép csokrot, s a laboratóriumban fölköszöntöttük a professzort” – mesélte az egykori diák, dr. Bornemissza Ödönné dr. Varga Éva 1979-ben az Újítók Lapjában.

Sajtófotó dokumentálja, hogy e 75 évvel ezelőtti napon délben Szeged küldöttsége – vitéz Imecs György főispán és Pálfy József polgármester – érkezett Szent-Györgyi Dóm téri egyetemi intézetébe, hogy gratuláljon a város Nobel-díjasának.

„A hír futótűzként terjedt el az országban. A legkisebb faluban is nagy lelkesedést keltett: íme megszületett az első magyar Nobel-díj – idézte föl visszaemlékezéseiben az októberi napokat egyik jeles tanítványa, Laki Kálmán. – A gratuláló levelek és táviratok ezrei érkeztek Szegedre.”

A szegedi egyetem Nobel-díjas tudósának ünneplése, a díszünnepség-sorozat nem ért véget akkor sem, amikor Szent-Györgyi Albert Szegedről elindult Svédországba, ahol a biológiai égésfolyamatok, különösen a C-vitamin és a fumársav katalízisével kapcsolatos felfedezéseiért átvette a Nobel-díjat, majd azt hazahozta a szegedi egyetemre.


Séta a professzorral, a tudós nyomában


Hannus István egyetemi tanár (SZTE TTIK) végigvezeti az érdeklődőket Szent-Györgyi Albert szegedi éveinek legfontosabb állomásain. Szent-Györgyi emléksétára várják az érdeklődőket október 13-án és november 6-án 15 órától is.

A szegedi paprikáról, a jó ételek mellett, és az aszkorbinsavról, ismertebb nevén C-vitaminról biztosan minden szegedinek az egyetem Nobel-díjas tudósa jut eszébe. Napfényes városunkban Szent-Györgyi Albert fedezte fel erről a zöldségféléről, hogy kinyerhető belőle e fontos alkotóelem.

A híres professzor, Szent-Györgyi Albert 80 éve fedezte föl a C-vitamint, és rá 5 évre vehette át érte a Nobel-díjat. A negyvenes évei elején járó Szent-Györgyi 1937. október 2-án telefonhívást, illetve táviratot kapott Stockholmból, hogy a fiziológiai, és orvosi Nobel-díjat neki ítélték oda, a „biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”. Ezzel a biokémia tudománya jelentős lépést tehetett előre.

A Szent-Györgyi emléksétán hét helyszínen adózhatunk figyelemmel a tudósnak. Első állomásként, az SZTE Általános és Orvostudományi Kara dékáni hivatala Tisza Lajos körúti épületében, ahol a Szent-Györgyi emlékszoba található. A második állomás, a Déri Miksa Ipari Szakközépiskola, ahol régen munkahelye, és lakhelye volt, és ahol az áttörés bekövetkezett. Majd későbbi munkahelyére, a Dóm tér 8. alá vezet az út, ahol további kutatásokat folytatott a biológiai oxidáció folyamatáról, és a vitaminokról. Roosevelt téri lakása elé, innen járt be dolgozni, nyaranta lejárt a Tiszára úszni, és evezni, és ahol megkapta azt a híres táviratot a Nobel-díjáról, és aznap este szerenáddal köszöntötték. Majd a Dóm altemplomába, ahová első útja vezetett Klebersberg Kuno szarkofágjához: hálát adni, emlékezni arra a kultuszminiszterre, aki 1928-ban hazahívta a tudóst. Folytatódik a séta az SZTE rektori hivatal épületéhez, ahol 1940-1941-ben lett az egyetem rektora, végül az újszegedi Szent-Györgyi villához, abba az utcába, amit később róla neveztek el.

Hannus István, az emlékséta vezetője sok érdekes történetet osztott meg velünk, amivel még közelebb érezhettük magunkat lélekben Szent-Györgyi Alberhez. Elmesélte például, hogy Szent-Györgyi nem szerette a paprikát. Felesége az egyik vacsoránál kérdezte tőle, kér-e a zöldségből. A professzor ekkor fejéhez kapott, hogy már sok minden mást, de ezt még épp nem vizsgálta meg a módszerével. Azonnal leszaladt laborjába, és munkához látott, ami később a hatalmas felfedezéssé nőtte ki magát.

E kivételes, az SZTE Őszi Kulturális Fesztiválja, illetve az SZTE Szent-Györgyi-emlékéve program-sorozatához tartozó "zarándoklaton" még két alkalommal, október 13-án szombaton, és november 6-án kedden 15 órától lehet részt venni. Az emlékséta remek alkalmat ad arra, hogy tiszteletünket kifejezzük Szeged egyik legkiemelkedőbb személyisége iránt, és méltón emlékezzünk Szent-Györgyi Albertre, és munkásságára.

SZTEinfo


Szent-Györgyi emlékséta galéria
Az emléksétán készült képek itt megtekinthetők


*


80 éve fedezte föl a C-vitamint, kutatómunkája elismeréseként 75 éve vett át a Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert. A jeles évfordulók alkalmából 2012 Szent-Györgyi-emlékév a Szegedi Tudományegyetemen. Az SZTE hivatalos honlapja, a www.u-szeged.hu részeként az SZTE Marketing és Kommunikációs Igazgatósága, az SZTE Média Centrum munkatársainak és hallgató gyakornokainak munkája eredményeként elkészült a világszerte ismert szegedi tudós gazdag életpályáját, illetve az idei szegedi Szent-Györgyi-emlékév programjait részletesen ismertető honlap. A http://www.u-szeged.hu/szentgyorgyi honlapra látogató – többek között – kellemes olvasmányokat, tudósításokat, programtippeket, híreket, dokumentumokat talál.

Regényes életrajzban mutatja be Ralph W. Moss, a magyar gyökerekkel rendelkező amerikai szakíró Szent-Györgyi Albertet. A monográfia alapján a Délmagyarországban Újszászi Ilona 7 részes cikksorozatot jelentetett meg, amely a http://www.u-szeged.hu/szentgyorgyi honlapon is elérhető. A Szent-Györgyi Albert menüpont alatti cikkek a Nobel-díjas tudós életútjának kevéssé ismert fordulatait, „titkait” is felvillantják. Sőt: mások véleménye is olvasható itt Szent-Györgyi Albertről.

Segíti az idén először megrendezett SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyre nevező több mint harminc iskola csapatainak felkészülését is a http://www.u-szeged.hu/szentgyorgyi. A dióhéjban összefoglalt életrajz melletti Tanulmányi verseny menüpont alatt megtalálható minden, a vetélkedővel kapcsolatos információ, illetve – többek között – az ajánlott irodalom és számos link. Sőt: a Dokumentumtár-ban a szakirodalom nehezen elérhető darabjainak szkennelt változata is.

Aki lemaradt a nyári szegedi Szent-Györgyi emlékkiállításról, most pótolhatja mulasztását. A Kiállítás menüpont alatt megtalálja a tárlat tablóin, tárolóiban összegyűjtött gazdag információkat. Az SZTE ÁOK Szent-Györgyi Emlékszobája és az SZTE Klebelsberg Könyvtár külön-gyűjteményének anyaga, valamint a csak itt bemutatott tárgyak, vagyis az egész SZAB-beli kiállítás megtekinthető egy virtuális sétán. Sőt: a menüponton belül A virtuális bemutatóban szereplő képek címszóra kattintás után föltűnő fotók a Picasa webalbumban nagy felbontásban böngészhetők, a nagyító ikon segítségével pedig nagyítani lehet, olvashatóvá téve ezzel a rajtuk szereplő apróbetűs szövegeket!

Kuriózumokat is kínál az Őszi programok menüpont. Itt található csokorba kötve a 17. Őszi Kulturális Fesztiválnak a Szent-Györgyi Alberthez kötődő programsora, illetve az ősszel is folytatódó konferenciák anyaga, a koncertekre, sportversenyekre szóló meghívók. Olyan kuriózumokról is informálódhat az érdeklődő, mint hogy 2012. október 9-11. között Szegedre látogat Szent-Györgyi életrajzírója, Ralph W. Moss. Sőt: a szegedi Nobel-díjassal foglalkozó szabadegyetemi program ugyanúgy megtalálható, mint az előadásokon elhangzottakat összegző tudósítások.

Barangolásra hív az Emlékséta menüpont alatti programsor. Sőt: önállóan is sétára indulhat az érdeklődő az innen elérhető „szórólap” térképét és útmutatásait követve, hogy megtudja, „a Szegedről jött új hódító”, Szent-Györgyi tudósi pálya csúcsát jelentő szegedi évei hol és hogyan teltek.

A közelmúltról is beszámol a http://www.u-szeged.hu/szentgyorgyi. Az SZTE Kulturális Iroda felhívásai a Pályázatok menüpont alatt találhatók. Sőt: a világra szólóan sikeres, 9 Nobel-díjat is Szegedre vonzó 2012. márciusi rendezvények részletei is kiderültnek.

Időutazásra hív a Dokumentumtár menüpont. Az ezen belüli Dokumentumok között A szegedi diák Hamletről szóló című cikk ugyanúgy megtalálható, mint a Szegedi Egyetem Magazin első, 2012 márciusában a nemzetközi Szent-Györgyi Konferenciát köszöntő száma. Sőt: a konferenciáról a Videók között tekinthető meg az összegző tudósítás.

Végül minden olyan információ, ami az előző kategóriákhoz nem vagy csak részben illeszkedik, az megtalálható a Hírek menüpontban.

SZTEinfo


*

Kedves Középiskolás Diák! Kedves Pedagógus!

A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Tanulmányi Versenyt hirdet – középiskolás diákok 3 fős csapatainak jelentkezését várva. A fődíj: a győztes csapat és tanára Cambridge-be utazhat.

Az SZTE Szent-Györgyi Albert Tanulmányi Versenyének különlegessége, hogy a Nobel-díjas tudós gazdag életművéből merít, így több tudományterület is érint. Azaz Szent-Györgyi Albert életművének tudománytörténeti feldolgozása mellett a Nobel-díjas kutató munkájához, és a C-vitaminhoz kapcsolható tantárgyak – biológia, kémia, fizika – tanulmányi versenyének ötvözete. A versenyre való felkészüléshez az SZTE ajánlott irodalomjegyzéket mellékel. Az is egyedivé teszi ezt a tanulmányi versenyt, hogy a csapatok megismerkedhetnek az SZTE és városának életével. A diákokkal, a felkészítő tanárokkal, az iskolákkal az SZTE a Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyt követően is szeretné tartani a kapcsolatot! Az előkészületekről, a versenyről folyamatosan informál a www.u-szeged.hu.

Az SZTE Szent-Györgyi Albert Tanulmányi Versenyének részese lehet minden magyarországi diák, külön is meghívót kapnak az egyetem bázisiskolái, illetve a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióhoz tartozó magyar középiskolák (azaz: a dél-magyarországi régió 3 megyéjének középfokú oktatási intézményeiben tanuló 10., 11. és 12. osztályos diákok, továbbá a Vajdaságban, illetve Arad és Temes megyében működő középiskolák magyar diákjai). A verseny résztvevői: (az esetleges iskolai háziverseny eredményeként) intézményenként összeállított egy-egy olyan 3 fős csapat, amelynek legalább egy tagja 10. osztályos.

Az SZTE Szent-Györgyi Albert Tanulmányi Verseny időpontja: 2012. október 26. (péntek), helye: az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központja (Szeged, Ady tér 10.). A versenynap programja: délelőtt az előzetes projektfeladat kiállítása, számítógépes teszt kitöltése, majd a csapatok tagjai részt vesznek az SZTE által szervezett alternatív programokon (Szent-Györgyi emlékséta, egészség- és természettudományi fórum, találkozó professzorokkal). Délután nyílt versenyben méri össze tudását az első fordulós teszt alapján legjobb teljesítményt nyújtó 8 csapat. A show-szerű, televíziós műsor számára is rögzített második fordulóban választódik ki a 3 legjobb csapat. A megmérettetés végső eredményét ünnepélyes gálán hirdeti ki az SZTE: az értékes jutalmak átadását kulturális program zárja.

Az SZTE Szent-Györgyi Albert Tanulmányi Verseny legjobbjai értékes díjakat kapnak. Az első helyezett csapat és tanár kísérője az SZTE és Szeged vendégeként Cambridge-be utazhat, ott Szent-Györgyihez kötődő programokon is részt vesz. Továbbá – többek között – a tanulmányi versenyen legjobb eredményt elért három csapat tagjait pénzjutalomban részesíti a Szegedi Tehetséggondozó Tanács, valamint valamennyi részvevőnek biztosítja az SZTE Tehetségponthoz csatlakozási lehetőséget – erről bővebb információ az SZTE Tehetségpont honlapján olvasható (www.SZTEhetseg.hu).

Nevezési határidő: 2012. szeptember 22. Nevezni a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével és a másolat beküldésével lehet. A nevezési lapokat az alábbi címre várjuk: SZTE Marketing és Kommunikációs Igazgatóság, 6720 Szeged, Dugonics tér 13., vagy az információs e-mail címre: pr@rekt.u-szeged.hu

A csapatok jelentkezését várva köszöntenek minden középiskolás diákot: a Szervezők


 

Időutazás az elektronika előtti technikatörténetben - Szent-Györgyi Albert diktafonjai


Kutor László technikatörténeti magángyűjteményének négy értékes darabját adta kölcsön a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság közös, a SZAB-székházban berendezett Szent-Györgyi Emlékkiállításának. Fotó: Pálfi György

Szent-Györgyi Albert diktafonjai Óbudáról Szegedre költöztek. Időszaki kiállításon – más Szent-Györgyi relikviák között – tekinthetik meg az érdeklődők a Nobel-díjas kutató három hangrögzítő szerkezetét, amelyeket a szegedi egyetem professzoraként Klebelsberg Kunótól kapott. A SZAB-székházban a tudós egykori íróasztala közelében helyezték el a három viaszhengeres berendezést, amelynek szinte művészi részleteit figyelve, működését elképzelve 75-85 évet utazunk visszafelé az időben.

 

Technikatörténet

Újszászi Ilona

 

– Mintha egy Apple MacBook lenne a kutatónak, és egy iPad a titkárnőjének ajándékba adott berendezés. Ez az a kategória, amit a múlt század húszas éveinek végén jelentetett az a két diktafon, amit a Cambridge egyeteméről a szegedi egyetemre hazahívott Szent-Györgyi Albert kapott Klebelesberg Kunótól. Persze ne feledjük, hogy mondjuk 85 évvel ezelőtt sokkal nehezebben hozzáférhető volt az akkor világmárkának számító Dictaphone berendezés, mint ma az ugyancsak a legújabb fejlesztésnek számító Apple-termék – segít eligazodni az időben és a hangrögzítők világában Kutor László. Az Óbudai Egyetem tanára küldetésének tekinti a figyelem középpontjába állítani a technikatörténetet. Meggyőződése ugyanis, hogy a jelent jobban értjük és értékeljük, ha ismerjük a múltat.

 

Lendület program

– Példaszerű, ahogy a kultuszminiszter Klebelesberg Kunó gondolkodott a trianoni döntést követően megcsonkított Magyarország jövőjéről: a tudás emelheti föl a nemzetet, és ennek érdekében cselekedett is: intenzív iskola és egyetemépítésbe kezdett. Jó érzékkel fókuszált a XX. század tudományának két húzóágazatára, a technikára és a biológiára. Programjának megvalósításához pedig nem csupán épületek fölhúzásához kezdett hozzá, hanem megnyert olyan fiatal tehetségeket is, mint például Szent-Györgyi Albert. Amikor Klebelsberg tudomására jutott, hogy egy ifjú kutatóorvos külföldön, éppenséggel Cambridge-ben dolgozik, akkor mindent megtett azért, hogy haza csábítsa. Szent-Györgyi akkoriban kiváló lehetőségeket kapott Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban kutatómunkájához. Hasonló feltételek biztosítását ígérte neki Klebelsberg Kunó, ha hazatér és a szegedi egyetem professzoraként folytatja a munkát. A miniszter állta a szavát, sőt: a korszerű laboratóriumi berendezések mellett a közvetlen kutatómunkához nem tartozó, de a fiatal tudós munkáját megkönnyítő, jó közérzetéhez hozzájáruló, mert megbecsültségét kifejező diktafonokat is Szent-Györgyi rendelkezésére bocsátott – állítja új összefüggésbe a hangrögzítő berendezések szerepét Kutor László. Az egyetemi oktató szerint az akkor erőfeszítés emlékeztet az MTA mai Lendület programjára.

 

85 éves a Dictaphone

Márkanév lett a 85 éve, vagyis 1927-ben született Dictaphone vállalat, amely a Columbia Graphophone Records lemezcégből jött létre és a beszédrögzítés szinonimájaként máig fennmaradt – szolgál újabb technikatörténeti adalékkal Kutor tanár úr. A Dictaphone készítette a legsikeresebb viaszhengeres hangrögzítőt, amelynek egyik példányát Szent-Györgyi is használta. A szegedi kiállításon megcsodálható az a mechanikai megoldások csúcsát jelentő termék, amelyet a magnetofonok elterjedéséig, az 1940-es évekig forgalmaztak.

- A konnektorba, az elektromos áramhálózatra kellett csatlakoztatni a Dictaphone-t, mert röpsúlyos fordulatszabályozóval ellátott villanymotorral működött. Felvételkor a gép tetején levő kart a „felvétel” állásba állítva, a gégecső végén lévő tölcsérbe kellett beszélni. A felvételt indítani és megállítani a gégecső végre szerelt nyomógombbal lehetett – segít elképzelni, miként kellett Szent-Györgyinek is használnia munka közben a 3-4 percnyi hang rögzítésére alkalmas berendezést. – A viaszhengereket cserélhette. A hangját rögzítő viaszhengereket átadhatta a titkárnőnek, aki felhelyezte a hengert a „diktafonra” a berendezés karját „lejátszás” állásba tette és a lejátszó fejet a henger elejére állította. „A prof” hangját a gégecső végén lévő tölcsérből hallgathatta vissza és jegyezhette le. Aztán pedig letörölhette a viaszhengert – az erre a célra kialakított, a Szent-Györgyi kiállításon ugyancsak látható törlő készülékkel, ami egy esztergapadhoz hasonlatos. A kézzel forgatott viaszhenger felületéről egy „esztergakés” hámozta le a hangot rögzítő vékony réteget. Így kaptak a hangfelvételre újra alkalmas sima viaszfelületet.

A szegedi tárlaton látható egy másik neves angol cég (Roneo) által gyártott, ugyancsak az elektromos hálózatról működtethető diktafon is, ami eredetileg Klebelsberg Kunóé volt, de később azt is Szent-Györgyinek ajándékozta.

 

Hordozható „kütyü” a titkárnőnek

Egy nagyobb retikülben elférne Szent-Györgyi titkárnőjének hordozható diktafonja. Rugós szerkezetű, így olyan helyen is használhatta „a prof”, ahol nem talált áramforrást. Kisebb méretei miatt a viaszhengere is kisebb– az egész berendezés technikatörténeti gyöngyszem.

– Hogyan jutottam e három értékes berendezéshez? – kérdez vissza a gyűjtő. – Egyik passzióm a technika-történet tárgyainak gyűjtése. Ezért rendszeres látogatója vagyok a Puskás technikum havi börzéinek. Ott ismerkedtem meg Tóth János szociológussal, aki Gerendás Mihály, Szent-Györgyi egykori tanársegédjének a tanítványa. Tóth úr meglátogatott az Óbudai Egyetemen berendezett, az információ-technológia történetét bemutató kiállításomon. A gyűjtemény láttán kijelentette, hogy ide adományozza azokat a Szent-Györgyi diktafonokat, amelyeket rá bízott a berendezéseket megőrző Gerendás Mihály. Így aztán 2008 óta – miután restauráltam a hangrögzítőket – közszemlére tettem több időszaki kiállításon is. A Szent-Györgyi szegedi emlékhelyeit bemutató rádióriport hallatán jelentkeztem, hogy a három diktafont és a viaszhenger törlő berendezést kölcsön adom a szegedi tárlat anyagának gazdagításához. Legközelebb egy augusztus végi budapesti nemzetközi kongresszuson ismertetem a diktafonok működését, mert az emberi és zenei hang rögzítésére alkalmas első berendezés a szakmai közönség számára is lenyűgözően ötletes! Alkalmas a fejlődést meghatározó emberi találmányok, az elődök szellemének tárgyakban megtestesült munkája, a csodálatos formagazdagság és a kreativitás bemutatására.

 

Ötletek a hanghullám rögzítésére – csak mechanika

Thomas A. Edison az első, akinek neve szerepel a hangrögzítő szerkezetek kifejlesztésében szerepet játszó kutatók névsorában: 1877-ben építette meg azt a hangrögzítő és lejátszó készüléket, amelyet fonográfnak nevezett. Ötletének lényege, hogy formálható anyaggal – esetében egy ónlemezzel – bevont henger felületébe egy rugalmas membrán közepére tett tű segítségével spirálvonal mentén karcolta először a Morse-kódokat, majd később a hanghullámokat – tudjuk meg Kutor Lászlótól.

A telefont feltaláló Alexander Bell és C. S. Tainter munkatársaival a telefonbeszélgetés rögzítésére 1881-re fejlesztette ki a graphophone-t. Újításuk, hogy Edison berendezését három lényeges ponton módosították: egyrészt ón helyett viaszhengert használtak, másrészt a hangérzékelő membránt az emberi dobhártyához hasonlatosan alakították ki, harmadrészt a felvevő és lejátszó fejet egy forgó csavarmenetes rúdhoz rögzítették.

Emilie Berliner Gramophone-jának az újítása a lakkos koromréteggel bevont korong alakú lemez (a hanglemez), amire a hanghullámokat a felülettel párhuzamosan rögzítette. A hangrögzítés fejlesztéshez E. R. Johnson hozzájárulása pedig az, hogy a hangrögzítőket az órákhoz hasonló rugós hajtással és röpsúlyos fordulatszabályozóval látta el így bíztosítva az egyenletes járásukat..

Egyébként az eredetileg a táviratfeladás gépesítésére megalkotott, Edison-féle berendezés használhatóságáról akkor elmondottak lényege a mai, már az elektronika lehetőségeit is alkalmazó hangrögzítőkre és lejátszókra is igaz: üzenetrögzítésre, tanulásra, a kiejtés gyakorlására, ismétlésre, az emberi hang és zene hallgatására használható.

 

A tanítvány, Gerendás Mihály

Biokémikus, egyetemi tanár, a biológiai tudományok kandidátusa (1952), tudományterületén az első Kossuth-díjas (1949); fotóművész – ezek Gerendás Mihály életrajzának legfontosabb elemei. Diplomát a szegedi tudományegyetem kémia–fizika szakán szerzett (1932), majd 1934-ben bölcsészdoktor lett. Az egyetem Általános és Szervetlen Vegytani Intézetében, később, 1932–1943 között a Szent-Györgyi Albert vezette Biokémiai Intézetben volt tanársegéd, majd egyetemi magántanár. Közben új típusú készüléket konstruált „a prof” által végzett izomösszehúzódási modellkísérletéhez. 1942 és 1943 között a Szegedi Állami Felsőipariskola vegyi tagozatán is tanított. Kutatói érdeme a véralvadást nagymértékben serkentő fibrinkészítmény megalkotása. Fényképezéssel is foglalkozott, számos hazai és nemzetközi pályázaton nyert díjat. Kiemelkedő szerepe volt a diaporáma technikai kivitelezésében. A mikroszkópos fényképezés atyjának tekintik. Ő és tanítványa, a szociológussá lett Tóth János őrizte meg az utókornak Szent-Györgyi Albert három diktafonját.

 

(Megjelent a Délmagyarország, Délvilág 2012. július 21-i számában.)

 

További információ:

 
Szent-Györgyi diktafon galéria
További képek itt megtekinthetők

Új kiállítás Szent-Györgyi Albertről


Emlékkiállítást rendezett Szent-Györgyi Albert tiszteletére az SZTE és az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága a SZAB-székházban, a Dóm tér szomszédságában. Szent-Györgyi 80 éve fedezte föl a C-vitamint, 75 éve vette át a Nobel-díjat.

szgyk_kiallitas

 

Ünnepli a Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas tudósát, egykori rektorát és professzorát, Szent-Györgyi Albertet 2012-ben, a többszörösen jubileumi évben is: Szent-Györgyi 80 éve fedezte föl a C-vitamint, kutatómunkája elismeréseként 75 éve vette át a Nobel-díjat. E jeles eseményekre is emlékeztetett, óriási nemzetközi visszhangot váltott ki az idei Szent-Györgyi Emlékév első programja, a Szegeden márciusban megrendezett konferencia-sorozat, amelyen 9 Nobel-díjas tudós jelent meg. Ezt követően középiskolásoknak hirdetett Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyt az SZTE. A Nobel-díjas tudós gazdag életművéből merítő, több tudományterületet is érintő, ősszel esedékes vetélkedőre a diákok felkészülését is segíti a szegedi ünnepi hetekhez kötődő új Szent-Györgyi kiállítás, amely július 12-én nyitotta meg kapuit a SZAB székházában (Szeged, Somogyi utca 7.)

– A nyári ünnepi szezonban Szegedre látogatók számára nyújt érdekes elfoglaltságot a Szent-Györgyi tárlat a Dóm tér közelében. Ez alapja lehet egy egyetemtörténeti múzeumnak, amelyhez minden egyéb dokumentumot, tárgyat, emléket örömmel fogad az SZTE – fogalmazott köszöntőjében a Szent-Györgyi kiállítás egyik kezdeményezője, Pál József professzor, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese.

– Szent-Györgyi Albert örökségének méltó folytatója kíván lenni a Szegedi Tudományegyetem – jelentette ki tárlatnyitó beszédében Szabó Gábor akadémikus. Az SZTE rektora hangsúlyozta: e kiállítás nemcsak az egyetemről szól, mert az a cél, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok, a Dóm téri színpad szomszédságának köszönhetően széles körben, az ide látogató vendégek is megismerkedhessenek Szent-Györgyi Albert munkásságával. Így az augusztus 20-ig tartó tárlat messzire viszi majd Szent-Györgyi Albert korszakalkotó eredményeinek hírét, a szegedi egyetemi oktató és tudós képviselte szellemiséget. Kérte: akinek vannak olyan típusú emléktárgyai, amelyek az egyetemtörténeti kiállítást gazdagíthatnák, erre hívják föl a figyelmet! Kiderült: a tárlat megnyitójára érkezett vendégek között is akadt olyan egyetemi oktató, aki Szent-Györgyi relikviáit örömmel bemutatná a köznek.

– A 27 akadémikust és a dél-alföldi tudóstársadalmat tömörítő SZAB örömmel adott helyet az első Szent-Györgyi kiállításnak – fogalmazott az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke, Dékány Imre akadémikus.

– A kiállítás sokszínűsége Szent-Györgyi gazdag személyiségéből fakad: többek között a tudóst, a felfedezőt, az egyetemi oktatót, a rektort, a sportolót, a kultúrdiplomatát, a pedagógust is bemutatja a tárlat – emlékeztetett Pálfi György, az SZTE nemzetközi kapcsolati igazgatója. Az SZTE Embertani Tanszékét vezető egyetemi docens munkatársait és családtagjait is mozgósítva rendezte a Szent-Györgyi kiállítást, köszönetet mondott minden támogatásért.

Érdekes emléktárgyak, a tudósi pályát magyar és angol nyelven bemutató tablók, filmek, érmék, Szent-Györgyi-ábrázolások – számos érdekességet tartogat látogatóinak a SZAB-beli Szent-Györgyi kiállítás. Az SZTE Szent-Györgyi Emlékszobája az egyetem orvosi kari dékáni hivatala Tisza Lajos körúti épületéből, illetve az SZTE Klebelsberg Könyvtár Szent-Györgyi gyűjteményének egy része az Ady téri TIK-ből nyárra a Somogyi utca 7-be, a SZAB-székházba költözött. Itt láthatóak azok a Vinkler-rajzok is, amelyeket a kiállítási előkészületekről szóló híradás hatására ajánlott föl bemutatásra egy gyűjtő: például Szent-Györgyi Albert kezéről, mikroszkópjáról.

A Szent-Györgyi Albert munkássága előtt tisztelgő kiállítás megnyitóján megjelent – többek között – az SZTE vezetői közül Rácz Béla általános rektorhelyettes, Varró András tudományos és innovációs rektorhelyettes; továbbá a SZAB elnöksége, így például a két alelnök – Vécsei László akadémikus, az SZTE Általános Orvostudományi Kar dékánja, valamint Párducz Árpád, a biológiatudományi doktora (SZBK) –, valamint a tudományos titkár, Vígh Éva, az irodalomtudomány doktora (SZTE). Tiszteletét tette az ünnepségen Csernus Sándor, az SZTE Bölcsészettudományi Kar dékánja és Véha Antal, az SZTE Mérnöki Kar dékánja; továbbá több professzor – így például Kiss Tamás, az SZTE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék vezetője, illetve a professzor emeritusok közül Molnár József, az SZTE ÁOK Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézetből, valamint Péter László irodalomtörténész. Ott volt például Vajda Tamás, az Egyetemi Levéltár vezetője, a Klebelesberg Könyvtárból pedig Rácz Béláné Mojzes Katalin és Pap Kornélia – az Egyetemi gyűjtemény képviseletében; az egyetemhez kötődő számos személyiség, így például Pusztay Éva nyugalmazott vegyész és férje, az SZTE nyugdíjas docense: Török Attila is.

A megnyitón megjelentek az SZTE vegyésztáborába az ország különböző pontjairól meghívott középiskolások is. Velük együtt közel százan elsőként csodálhatták meg – többek között – Szent-Györgyi Albert Szegeden először bemutatott 3 diktafonját. A magyar származású Nobel-díjasokat is fölvonultatja a szegedi tanárképző főiskola nyugalmazott oktatója, idősebb Pálfi György tablósora azon a tárlaton, amelyet az SZTE és az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága együtt rendezett.

A szegediek és Szeged vendégei, a szabadtéri előadásaira érkező turisták is betérhetnek az ingyenes Szent-Györgyi tárlatra, amely naponta 9-21 óra között várja látogatóit a dóm mögött, a Somogyi utca 7-ben! Innen indulhatnak a Szent-Györgyi Albert szegedi emlékhelyeit bemutató tudománytörténeti sétára, amelynek állomásáról ismertető füzetet állított össze, ajánl a tárlat látogatóinak figyelmébe az SZTE.

Az SZTE Szent-Györgyi Emlékév programja ősszel szabadegyetemi előadássorozattal, konferenciával, koncerttel folytatódik, az SZTE Kulturális Irodája pályázataira, illetve az SZTE Szent-Györgyi Középiskolai Tanulmányi Versenyre még lehet jelentkezni!

SZTEpress


Szent-Györgyi kiállítás galéria
A kiállításon készült képek itt megtekinthetők


*


Szent-Györgyi relikviákból álló új időszaki kiállítást ad ajándékba a szegedieknek és a Tisza-parti város nyári vendégeinek a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság.

– Szent-Györgyi Albert három diktafonját most először láthatja a nagyközönség: az óbudai egyetem egyik oktatója rendelkezésünkre bocsátotta, így bemutathatjuk Szegeden. De ez csak egy a most egymás mellé kerülő és újszerű összefüggéseket mutató egyetemtörténeti tárgy, dokumentum közül – árulta el Pál József. AZ SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese az új Szent-Györgyi tárlat egyik kezdeményezője. Úgy véli: a Szegedi Szabadtári Játékok idején izgalmas látványosság és értékes program a Dóm téri színpad közelében, a SZAB-székház földszintjén berendezett időszaki kiállítás. Az így együtt most először látható Szent-Györgyi relikviák mozgósító erejűek lehetnek, az SZTE örömmel fogad minden további, az egyetem történethez adalékul szolgáló dokumentumot, tárgyat, emléket.

Filmek, rádióinterjúk, érdekes emléktárgyak, a tudósi pályát magyar és angol nyelven bemutató tablók kerülnek a nagyközönség elé a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága közös Szent-Györgyi tárlatán. A SZAB-székházban otthonra találó tárlat rendezését 2012. július 10-én kezdték el Pálfi György, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati igazgatója, a TTIK Biológus Tanszékcsoportjához tartozó Embertani Tanszéket vezető egyetemi docens irányításával. Például Vinkler László Szent-Györgyi-portréját az SZTE orvostudományi kari tanácsteremből, a Nobel-díjas tudóst ábrázoló Alix Robinson-féle (USA) mellszobrot az ÁOK dékánjának, illetve egy másik alkotást az SZTE rektorának dolgozószobájából szállították e helyre. A Szent-Györgyi Albertet ábrázoló műalkotások közül néhány most először kerül nyilvánosság elé.

Az SZTE Szent-Györgyi Emlékszobáját az egyetem orvosi kari dékáni hivatala Tisza Lajos körúti épületéből a Somogyi utca 7-be, a SZAB-székházba költöztették. Az épület kapuján belépő a bal oldali termekben találhatja – többek között – Szent-Györgyi Albert íróasztalát, mikroszkópját, talárját. Az egyik üvegtetejű tárolóban látható a körülbelül 200 gramm súlyú arany Nobel-érem másolata (az eredeti a Nemzeti Múzeumban található). A Szent-Györgyi Albert munkásságával kapcsolatos fotókat, térképeket, forrásszövegeket több tablókon rendezték el.

Archív hang- és filmfelvételek, riportok is gazdagítják az időszaki kiállítás anyagát. Az SZTE Klebelsberg Könyvtára dokumentumai július 11-én találják meg új helyüket.

A magyar és magyar származású Nobel-díjasokat bemutató tablókat a SZAB-székház lépcsőházában mutatják be.

Így összességében a 2012. július 12-én 18 órakor kezdődő megnyitó ünnepségre új minőség, vagyis új Szent-Györgyi-tárlat születik. A SZAB-székházban (Szeged, Somogyi utca 7.) a Szent-Györgyi kiállítás 2012. augusztus 20-ig tekinthető meg a hét minden napján 9-től 21 óráig, a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásainak napján 16 órától tárlatvezetéssel.

 

A Szent-Györgyi Albert szegedi emlékhelyeit bemutató tudománytörténeti séta első állomása a SZAB-beli kiállítás. A folytatáshoz az emlékséta többi állomásáról ismertető füzetet állított össze, ajánl a tárlat látogatóinak figyelmébe az SZTE.

*

A szegedi egyetem egykori rektorára, kutatójára, oktatójára: Szent-Györgyi Albertre emlékszik 2012-ben: 80 éve fedezte fel a C-vitamint, és kutatói eredményeiért 75 éve elnyerte a Nobel-díjat. 2012 márciusban 9 Nobel-díjas tudós tisztelgett az SZTE Szent-Györgyi konferenciáján. Az idei Szent-Györgyi emlékévben tanulmányi versenyt hirdetett, nyári olvasmányokat ajánl, kiállítást és emléksétát szervez, az őszi kulturális fesztiválon változatos programokat kínál a Szegedi Tudományegyetem.

 

SZTEpress

 

Szent Györgyi költöztetés galéria
További képek itt megtekinthetők


Szent-Györgyi Emlékév: tanulmányi verseny középiskolásoknak

A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyt hirdet – középiskolás diákok 3 fős csapatainak jelentkezését várva. A fődíj: külföldi utazás. Ez az egyik kiemelt programja az SZTE idei Szent-Györgyi Emlékévének.


Különleges Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyt hirdet – nyári olvasmányokat kínálva – középiskolás diákoknak a Szegedi Tudományegyetem. Az újszerű tanulmányi verseny ugyanis a Nobel-díjas tudós gazdag életművéből merít, így több tudományterületet is érint. Azaz Szent-Györgyi Albert életművének tudománytörténeti feldolgozása mellett a Nobel-díjas kutató munkájához és a C-vitaminhoz kapcsolható tantárgyak – biológia, kémia, fizika – tanulmányi versenyének ötvözete. Az idén ősszel csúcspontjához érő versenyre a felkészülést az SZTE ajánlott olvasmányokkal, illetve irodalomjegyzékkel segíti. Az is egyedivé teszi ezt a tanulmányi versenyt, hogy a nevező középiskolák 3 fős csapatai megismerkedhetnek az SZTE és városának életével. A szegedi egyetem a Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyt követően is szeretné tartani a kapcsolatot a diákokkal, a felkészítő tanárokkal, a középiskolákkal! A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió magyar középiskolásai, valamint az egyetem bázisiskoláiban tanuló diákok számára hirdetetett tanulmányi versenyről folyamatosan informál a www.u-szeged.hu. A tanulmányi versenyre benevezni 2012. szeptember 15-ig lehet, a show-szerű döntőről televíziós műsor készül. A versenyt záró gálán értékes díjakat – például külföldi utazást, ösztöndíjakat, jutalmakat – kapnak a középiskolások.

A SZTE Szent-Györgyi Emlékévének további programja: a Nobel-díjas kutatót bemutató kiállítás (július elejétől augusztus végéig az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága székházában), a szegedi egyetem egykori professzorának emlékhelyeit bemutató kultúrtörténeti séta, a tudósi pályájához kötődő témákat felvonultató őszi Szabadegyetemem, az emlékkonferencia, a tenisz és röplabda kupa, a színházi előadás és a koncertek, valamint többféle, az egyetemi hallgatóknak hirdetett pályázat.

Szent-Györgyi Albert 80 éve márciusban bejelentette: „megtaláltuk a C-vitamint”; e szegedi felfedezése részleteit a Nature című lapban 80 éve március 24-én publikálta; kutatói eredményeiért 75 éve december 10-én vette át a Nobel-díjat. 2012-ben, a többszörösen is jubileumi évben egykori kutatóját, oktatóját, rektorát és a tudományt ünnepli a Szegedi Tudományegyetem.

További információ a Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyről, ajánlott irodalom innen letölthető:

 

Szent-Györgyi Albert helyei az MR1-en: a C-vitamin szülőhelye

Hol fedezte föl a C-vitamint Szent-Györgyi Albert? Kiderül A hely, az MR1 riportsorozatának a Szent-Györgyi Albert szegedi élete helyszíneit bemutató blokkja záró részében, június 21-én (csütörtök) 11 óra 5 perctől. Az egykori egyetemi laboroknak és a Szent-Györgyi család otthonának is helyet adó épületbe és a hozzá tartozó kertbe, vagyis a mai Déri Miksa szakközépiskolába kukkant be Farkas Erika riporter beszélgetőtársaival.

Június 21-én (csütörtökön) 11 óra 5 perctől ismét hallható a Kossuth adón a Szent-Györgyi Albert szegedi helyeit bemutató, a Nobel-díjas tudós alakját, a szegedi egyetem világhírű kutatója és egykori rektora tetteit fölidéző műsor-sorozat záró, negyedik része. Farkas Erika riporteri kérdései visszaröpítenek a 30-as évekbe. Beszélgető partnerei – Hannus István vegyészprofesszor, és Újszászi Ilona, az SZTE kiadói és médiakapcsolati igazgatója – segítségével eljutunk a szegedi egyetem egykori laborjába, ahol Szent-Györgyi Albert fölfedezte a C-vitamint, majd a szegedi paprikában valóságos a C-vitamin bányára bukkant. A nyolcvan évvel ezelőtti egyetemi épület ma a szegedi Déri Miksa szakközépiskola. Az épület kevéssé ismert részeit (például az egykori laboratórium és a Szent-Györgyi család első szegedi otthonát jelentő szolgálati lakás közti lépcsőt, a kertet) Vargáné Szőke Márta igazgató és Német Géza műszaki igazgatóhelyettes mutatja meg – a kutatóknak és a hallgatóknak is.

A hely című műsor-sorozat 4 része mutatja be Szent-Györgyi Albert szegedi helyeit. A sorozat szerkesztője: Pálfi Balázs. Az első riport május 31-én, a második június 7-én, a harmadik június 14-én hangzott el. A Szent-Györgyi Albert alakjához és a szegedi egyetemen végzett kutatásaihoz kötődő első laboratóriumot és lakást bemutató riportot június 21-én 11 óra 5 perctől tűzi műsorra az MR1 A hely című sorozatában.

A hely című műsor Szent-Györgyi Alberttel foglalkozó 4 részes blokkja elérhető az interneten: http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/legfrissebbek/a-hely-elozetes-szent-gyorgyi-albert-helyei-szegeden.html

 

*

Az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központjában beléphetünk a Klebelsberg Könyvtárba, ott az egyetemtörténeti gyűjteménynek otthont adó szobába. A hely, az MR1 népszerű riportsorozata a Kossuth adón hallható: június 14-én (csütörtök) 11 óra 5 perctől Szent-Györgyi szegedi helyeiről.


Június 14-én (csütörtökön) 11 óra 5 perctől ismét hallható a Kossuth adón a Szent-Györgyi Albert szegedi helyeit bemutató, a Nobel-díjas tudós alakját, a szegedi egyetem világhírű kutatója és egykori rektora tetteit fölidéző műsor-sorozat – most a 3. rész. A korabeli hangképeket is bőségesen használó riportfolyam legújabb szakaszában, Farkas Erika riporteri irányításával, a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központja kapuján léphetünk be.

Megelőzte korát Szent-Györgyi Albert – derül ki az egyik „utódtanszéknek" számító SZTE Biokémiai Intézetet vezető egyetemi tanár, Dux László, valamint a Szegedi Tudományegyetem két rektorhelyettese, Pál József és Varró András beszélgetéséből. A riporter, Farkas Erika kérdéseivel a tudomány egykori és mai finanszírozása közti különbség megfogalmazására is ösztönzi az SZTE vezető kutatóit. Szó esik Szent-Györgyinek olyan alapvető erkölcsi kérdéseket feszegető bölcseleti írásairól is, amelyek tudománytörténeti csemegének számítanak. A Klebelsberg Könyvtár igazgatója, Máder Béla a Szent-Györgyi által is forgatott itteni kiadványokról mesélt.

A TIK ablakain kinézve a parkban álló Tudományok fáját is megnézhetjük. A kocsányos tölgy emlékeztet arra az idei márciusi, nemzetközi konferenciára, amelyen kilenc Nobel-díjas kutató jelent meg, hogy így is kifejezze tiszteletét Szent-Györgyi Albert tudósi és emberi teljesítménye előtt..

A hely című műsor-sorozat 4 része mutatja be Szent-Györgyi Albert szegedi helyeit. A sorozat szerkesztője: Pálfi Balázs. Az első riport május 31-én, a második június 7-én hangzott el. A harmadik rész június 14-én 11 óra 5 perctől hallható a Kossuthon. A Szent-Györgyi Albert alakjához és a szegedi egyetemen végzett kutatásaihoz kötődő további helyszínt bemutató riportot június 21-én 11 óra 5 perctől tűzi műsorra az MR1 A hely című sorozatában.

A hely című műsor a friss adást követően ismét meghallgatható, illetve az előző részek is elérhetőek a http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/legfrissebbek/a-hely-elozetes-szent-gyorgyi-albert-helyei-szegeden.html helyen.


*


Június 7-én (csütörtökön) 11 óra 5 perctől hallható a Kossuth adón a Szent-Györgyi Albert szegedi helyeit bemutató, a Nobel-díjas tudós alakját, a szegedi egyetem világhírű kutatója és egykori rektora tetteit fölidéző műsor-sorozat 2. része. Farkas Erika riporteri kérdései nyomán most a Szegedi Tudományegyetem Dóm téri épületében az Orvosvegytani Intézet kapuján lépünk be és azokon a folyosókon sétálhatunk, amelyeken egykor Szent-Györgyi Albert is járt. Bekukkantunk a professzori szobába, majd szétnézünk a laborokban, belépünk a korabeli bútorokat őrző könyvtárszobába és lehuppanunk „a prof” bőrfoteljeinek egyikébe.

A jóízű, múltidéző beszélgetés folytatódik: Szent-Györgyiről mesél az egykori tanítvány, Wollemann Mária. A Nobel-díjas tudós és munkatársai egykori munkahelyének hangulatát igyekszik visszaadni a Szent-Györgyi utódtanszékek közül kettő is. A mai Orvosi Vegytani Intézet tanszékvezető egyetemi tanár, Tóth Gábor mellett az SZTE Természettudományi és Informatikai Karához tartozó Szerves Kémiai Tanszék emeritusz professzora, Vincze Irén anekdotázik.

A hely című műsor-sorozat 4 része mutatja be Szent-Györgyi Albert szegedi helyeit. A sorozat szerkesztője: Pálfi Balázs. Az első riport május 31-én volt, a második június 7-én 11 óra 5 perctől hallható a Kossuthon. A Szent-Györgyi Albert alakjához és a szegedi egyetemen végzett kutatásaihoz kötődő további 2 helyszínt bemutató riportot június 14-én és 21-én 11 óra 5 perctől tűzi műsorra az MR1 A hely című sorozatában. (A hely című műsor a friss adást követően ismét meghallgatható a http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/legfrissebbek/a-hely-elozetes-szent-gyorgyi-albert-helyei-szegeden.html helyen.)

 

Az emlékszobában – Szent-Györgyi Albert szegedi helyei az MR1-en


A Szent-Györgyi Albert szegedi helyeit bemutató, a Nobel-díjas tudós alakját, a szegedi egyetem világhírű kutatója és egykori rektora tetteit fölidéző riport május 31-én (csütörtökön) 11 óra 5 perctől volt hallható a Kossuth adón. Az első helyszínen, a Szent-Györgyi Emlékszobában – a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Tisza Lajos körúti dékáni hivatala épületében – a riporter, Farkas Erika az SZTE jelenlegi rektorával, Szabó Gáborral, valamint az intézményi levéltár vezetőjével, Vajda Tamással beszélgetett.

A Nobel-díjat elnyert Szent-Györgyi Albert diákkoráról, tanulási nehézségeiről ugyanúgy szó esett, mint a legrangosabb tudományos kitüntetés szegedi fogadtatásáról. A tudós nagybácsi miért akarta távol tartani az ifjú Albertet a tudósi pályától? Milyen előzmények után indult el Cambridge-ből Szegedre? Mi a magyarázata, hogy bár 1928-ban már a szegedi egyetem professzora volt, Szent-Györgyi mégis csupán 1930-ban foglalta el katedráját? Ez ugyanúgy kiderül a riportból, mint az, hogy miért vezetett Szent-Györgyi első útja a kultuszminiszter Klebelesberg dómbeli sírjához, amikor 75 éve megtudta, neki ítélték az orvosi Nobel-díjat.

A hely című műsor-sorozat 4 része mutatja be Szent-Györgyi Albert szegedi helyeit. Az első riport itt, illetve a Kossuthon is meghallgatható: http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/legfrissebbek/a-hely-elozetes-szent-gyorgyi-albert-helyei-szegeden.html

A Szent-Györgyi Albert alakjához és a szegedi egyetemen végzett kutatásaihoz kötődő további helyszíneket bemutató riportokat június 7-én, június 14-én és 21-én 11 óra 5 perctől tűzi műsorra az MR1 A hely című sorozatában.

 

*


Május 31-én (csütörtökön) 11 óra 5 perctől hallható a Kossuth adón a Szent-Györgyi Albert szegedi helyeit bemutató, a Nobel-díjas tudós alakját, a szegedi egyetem világhírű kutatója és egykori rektora tetteit fölidéző riport. A Szent-Györgyi Albert-sztori sok érdekes és kevéssé ismert részlete tárul föl Farkas Erika riporteri kérdései nyomán.

A Szent-Györgyi Emlékszoba az első hely, amelyet bejár és megmutat Farkas Erika. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Tisza Lajos körúti dékáni hivatala épületében berendezett emlékszobában a Szegedi Tudományegyetem jelenlegi rektorával, Szabó Gáborral, valamint az intézményi levéltár vezetőjével, Vajda Tamással beszélget. Szó esik a külföldi kutatói előzményekről, Szent-Györgyi Albert találkozásairól, a szegedi egyetem korabeli és mai viszonyairól, a rektori teljesítményről. A Szent-Györgyihez kötődő anekdotákkal fölidézik a népszerű tudós és a vonzó férfi alakját, véleményt mondanak a kutatói módszerek és a férfiúi hódítások természetéről. Az időutazásban fölidéződik Klebelsberg Kunó alakja is, mert külföldről ő hívta haza a fiatal Szent-Györgyit, akinek első útja a kultuszminiszter dómbeli sírjához vezetett, amikor 75 éve megtudta, neki ítélték az orvosi Nobel-díjat. A rektor az is elmondja, hogy az egyetemi Szent-Györgyi-gyűjteménybe örömmel fogadnak minden, Szeged Nobel-díjasához kötődő tárgyat, dokumentumot, emléket.

A hely című műsor-sorozat 4 része mutatja be Szent-Györgyi Albert szegedi helyeit. Az első riport május 31-én 11 óra 5 perctől hallható a Kossuthon. A Szent-Györgyi Albert alakjához és a szegedi egyetemen végzett kutatásaihoz kötődő további helyszíneket bemutató riportokat június 7-én, június 14-én és 21-én 11 óra 5 perctől tűzi műsorra az MR1 A hely című sorozatában.

 

Szoboravatással, sportversenyekkel és koncertekkel folytatódik a Szent-Györgyi-év

Az ünnepi megemlékezések fénypontja a Szegedi Szimfonikus Zenekar november 10-i koncertje lesz a nemzeti színházban. Az esten olyan darabok is hallhatóak lesznek, melyekkel 1937-ben köszöntötték Szegeden a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertet.

1A márciusi emlékkonferenciát követően is folytatódik a Szent-Györgyi Albert-emlékév Szegeden, illetve a Szegedi Tudományegyetemen. Kettős jubileumot ünneplünk: 80 évvel ezelőtt fedezte fel a professzor a C-vitamint, s ezzel kapcsolatos kutatásaiért 75 éve vehette át a Nobel-díjat. A következő hónapok jeles eseményeiről április 24-én sajtótájékoztatón számolt be Pál József, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese, valamint Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója, a Szegedi Szimfonikus Zenekar vezető karmestere, művészeti vezetője.

A nemrégiben megtartott tanácskozás – melyen kilenc Nobel-díjas adott elő – a tudományos világ központjává tette a várost és egyetemét – jelentette ki a rektorhelyettes. Az SZTE a helyi kulturális és tudományos társintézményekkel most olyan programokkal készül, melyek népszerűsítő módon mutatják be Szent-Györgyit, a kultúrembert. Nem titkolt céljuk, hogy követendő példaként állítsák őt a ma embere elé.

Elhangzott: a Szegedi Szabadtéri Játékok ideje alatt kiállítást rendeznek a tudós életéről a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. Ugyanott mellszobrot avatnak tiszteletére, illetve októberben olyan konferenciára is sor kerül, ahol a tudományos örökségét továbbvivő három SZTE-s tanszék munkatársai vázolják az egykori kutatásokat, illetve a napjainkban folyó munkák részleteibe vezetnek be. Az universitas pedig – többek között – sportrendezvényekkel állít emléket a nagy sportbarátnak és sporttámogatónak (szeptember 22-23-án tenisz-, október 20-a tájékán röplabdaversenyt tartanak). 2Emellett az SZTE tanulmányi versenyekkel, fiataloknak szóló vetélkedőkkel (középpontban a C-vitaminnal) és a professzor tevékenységéhez kötődő helyszíneken végigvezető emléksétákkal tiszteleg egykori rektora előtt. Érdekesnek ígérkezik továbbá a Szabadegyetem – Szeged őszi szemesztere is, ahol a különböző karok képviselői a hozzájuk kötődő aspektusból beszélnek majd a nagy elődről: a jogi fakultás például a Szent-Györgyit is érintő szerzői jogi kérdésekről, a bölcsészek pedig irodalomszervező és irodalmár mivoltáról.

A kínálatból természetesen a muzsika sem hiányozhat. Koncertet ad majd a Szegedi Egyetemi Énekkar, s az ünnepi sorozat csúcspontja a Szegedi Tudományegyetem Napjához (november 11.) illeszkedve november 10-én a Szegedi Szimfonikus Zenekar koncertje lesz. A Szegedi Nemzeti Színház műsorán olyan tételek is szerepelnek majd, melyekkel 1937-ben köszöntette a friss Nobel-díjast a szimfonikusok jogelődje, a Szegedi Filharmonikus Egyesület Zenekara. Ezeken kívül Szegedhez és az egyetemhez kapcsolódó műveket hallhatunk majd.

Gyüdi Sándor kiemelte: Szent-Györgyi mint műértő és műélvező ezer szálon kötődött a zenéhez és a teátrumhoz. Fivére, Pál például többször volt hegedűs szólistája a szimfonikusok előbb említett jogelődjének. Maga a professzor egyetemi színjátszócsoportot hozott létre, s rendszeresen járt színházba. A Szegedért Alapítvány jóvoltából nemrégiben emléktáblával jelölték meg a róla elnevezett Szent-Györgyi Páholyt, ahonnan számos alkalommal nézte a darabokat. A Szent-Györgyi emlékév zenéhez, irodalomhoz kötődő programjait az SZTE Kulturális Irodája szervezi.

 

SZTEPress

 

1+9 Nobel-díjas a Szegedi Tudományegyetemen

Szent-Györgyi Albert, a Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas professzora, rektora 75-80 évvel ezelőtti teljesítménye előtt tisztelegnek a világ jeles tudósai. Köztük 9 Nobel-díjas kutató, aki előadást is tart Szegeden a 2012. március 22-25. közötti nemzetközi konferencián. Alább mai szegedi kutatók mutatják be a Nobel-díjasokat.

Szent-Györgyi Albert

Gabor_M
Gábor Miklós professzornak a természetes előfordulású anyagokról írt könyvéhez Szent-Györgyi Albert adott előszót.
Fotó: Schmidt Andrea

A természet patikájából merített Szent-Györgyi Albert, amikor a növényekben előforduló gyógyhatású anyagokat állította kutatásai középpontjába. Ám Szeged Nobel-díjasa kutatóorvosként óriási hatással volt a gyógyító orvoslásra, a gyógyszerkutatásra, sőt: a gyógyszergyártásra is.

– A világon elsőként bizonyította a flavonok terápiás hatását Szent-Györgyi Albert – számol be a hírneves szegedi professzornak a Nobel-díjjal jutalmazott kutatói teljesítményén kívüli szegedi felfedezéséről Gábor Miklós. A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerhatástani Intézete emeritus professzora nemrégiben jelentette meg a Gondolatok Szent-Györgyi Albert flavonokkal folytatott kutatásairól című tanulmányát. A felfedezés 75. évfordulója alkalmából elmondta: Rusznyák István, a szegedi belgyógyászati klinika igazgató professzora kérte Szent-Györgyit, hogy a C-vitaminjából adjon át neki a vérzéses betegségben szenvedő páciensei kezelésére. Ez az akkor még „szennyezett” készítmény hatásosnak bizonyult. Még látványosabb gyógyulást vártak később a már tiszta aszkorbinsavtól. Az eredmény azonban elmaradt. Szent-Györgyi feltétezte: az első készítményben lévő „szennyező anyag” flavonvegyület lehet.

Az új, gyógyhatású vegyületet a citromban remélte felfedezni Szent-Györgyi. Ezért dolgoztatott fel 200 kilogramm citromot, amelyből – különböző kémiai eljárásokkal – végül 2 gramm kristályos anyagot nyert. A szubsztanciát – kémiai reakciói alapján – flavoncsoportba tartozó anyagnak gondolta, ezért nevezte el citrinnek, azaz citrus flavonnak – folytatja a magyarázatot Gábor professzor. A citrinből naponta 2 milligrammot kaptak intravénásan a vérzéses, vascularis purpura betegségben szenvedők. Az ilyen páciensek bőrén számtalan az apró piros pont, a petechia. Mérték a bőrkapillárisok rezisztenciáját, valamint átjárhatóságát. Kiderült: a citrin hatásos. A Szent-Györgyi által felfedezett új anyagot P-vitaminnak nevezték el.

– A citrin kémiai természetének meghatározása lett Szent- Györgyi következő lépése – avat be a kutatómunka módszertanába is az emeritus professzor. Anekdotaként meséli, hogy „tanácsadónak” Budapestről Szegedre hívta Szent- Györgyi a világhírű kémikust, Zemplén Géza akadémikust. A vendéget egész nap etették és itatták, s mikor Szent-Györgyi munkatársa, Bruckner Győző este fölültette a vonatra, azonnal visszatért a laborba, és munkához látott, mivel Zemplénről közismert volt, hogy „itallal stimulált állapotban” – szokása szerint – dolgozni kezd. Így aztán még azon az éjszakán megállapították Szegeden, kora reggel pedig táviratban is közölték Zemplénnel a citrin összetételét: az két flavonvegyület – mutatja a történetről beszámoló, neki címzett, 1977 óta őrzött Bruckner-levelet Gábor Miklós. Ezt követően kísérletek sorával bizonyította Szent-Györgyi Albert és csoportja a citrin hatásosságát. A skorbutról pedig feltételezték: az olyan betegség, amelyet „a C- és a P-vitamin együttes hiánya” okoz.

Önálló módszert dolgozott ki a citrin előállítására Szent- Györgyi. Sőt: szabadalmaztatta is az eljárást – 1939-ben, az Amerikai Egyesület Államokban. Erről először Gábor professzor számolt be a tudományos közvéleménynek. Azt is ő kutatta föl, hogy a citrint 1940-ben a budapesti Richter gyógyszergyár – a Bayer-Leverkusen és a Hoffmann-La Roche-Basel céghez hasonlóan – előállította. Gábor professzor meggyőződése: Szent-Györgyi nyomán fordult a gyógyszerkutatók figyelme a fenilbenzopironok, vagyis a flavonoidok és származékaik irányába. Ma is több flavonvegyületet tartalmazó szer van forgalomban – például a vénás elégtelenség, a kapilláris és vénás átáramlási panaszok kezelésére.

 

Wollemann_M
Wollemann Mária medikusként biokémiát tanult. Fotó: Schmidt Andrea

EGY ELŐSZÓ TÖRTÉNETE. A természetes előfordulású anyagok – növényi színezékek, flavonoidok – gyógyszerhatástani vizsgálata az egyik kutatási témája Gábor Miklós professzornak. A flavonoidok gyulladásgátló hatásaival foglalkozó összefoglaló kötete előszavának megírására Szent-Györgyi Albertet kérte fel. Első leveléhez csatolta 1960-ban, az Akadémia Kiadó gondozásában, német nyelven megjelent monográfiája ismertetőjét, valamint Szent-Györgyi fényképét, amely 1937-ben, a Nobel-díj értesítésének napján, egy interjú alkalmával készült. Válaszlevelében Szent-Györgyi örült, hogy Gábor Miklós angol nyelven kíván publikálni. Kifejtette: „Amíg nincs valami angol nyelven írva, itt nem vesznek róla tudomást. Itt agitáció folyik (személyes érdekokokból), hogy a flavonokat mint értéktelen anyagot, aminek hatása nincs, kivonják a forgalomból”. Így Gábor Miklós könyve lett az egyetlen olyan mű, amelyhez Szent-Györgyi Albert írt előszót. Gábor Miklós négy közleményt is jegyez – három az Orvosi Hetilapban jelent meg – Szent-Györgyi szegedi kutatómunkájának részleteiről.

 

MIK AZOK A FLAVONOIDOK? A növényvilág nagy részének színponpája a flavonoktól származik. Sok gyógynövény a flavonoidoknak köszönheti előnyös tulajdonságait. A flavonoidok nevüket sárga színükről kapták (a flavus latinul sárga). A flavonoid vegyületcsoport a különböző flavon-származékokat jelenti. A P-vitamin mint fogalom az 1950-es évekig élt: az Egyesült Államokban „ejtették” a vitamint elnezést. A továbbiakban azon flavonvegyületeket, melyeknek biológiai hatása van, bioflavonoidoknak nevezik.

– Egyedülálló módszerrel tanított Szent-Györgyi Albert. A többi, hagyományosan tekintélyelvű „méltóságos úr”, vagyis professzor előadásaihoz képest üdítő kivétel volt, ahogy Szent-Györgyi leadta a vegytant – emlékszik Wollemann Mária, aki 1941-ben egy budapesti zárdából került Szegedre orvostanhallgatónak. Az elsőéves medikusoknak Szent-Györgyi Albert általános és szerves kémiát oktatott, időnként tanítványa, Straub F. Brunó helyettesítette. Szent-Györgyi szakmailag is nagyon élvezetesen, ugyanakkor egyszerűen és közérthetően adott elő. Az egykori hallgatónak az előadásokat és a vizsgákat jellemző demokratikus szellem maradt meg leginkább az emlékezetében.

 

SZt-Gy_kemcsovelA „hexuronsav” és a C-vitamin egy és ugyanaz – jelentette ki a Magyar Orvosok Társaságának 1932. március 18-án tartott előadásán Szent-Györgyi Albert. Erről beszámolt a német orvosi hetilap. A Rockefeller Alapítvány naplója pedig bizonyítja, hogy a 80 évvel ezelőtti március 24-én Szent-Györgyi bejelentette: „megtaláltuk a C-vitamint”. Szent-Györgyi felfedezésének, a C-vitaminnak Szeged a szülőhelye. A C-vitamin azonosítása mellett a szöveti oxidációk elmélete terén is újat hozott Szent-Györgyi Albert, aki 1937. október 2-án kapott telefonhívást és táviratot, hogy a stockholmi Királyi Karolinska Intézet orvosi fakultása a fiziológiai és orvosi Nobel-díjat neki ítélte oda „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”. Így hát Szent-Györgyi Albert a szegedi egyetem professzoraként tisztázta a korabeli biokémia alapkérdéseit. Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. évfordulója alkalmából március 22–25. között nemzetközi konferenciát rendez a Szegedi Tudományegyetem. A konferencia szervezését az SZTE TÁMOP-4.2.1/B-09/1/ KONV-2010-0005 azonosító számú pályázatán keresztül az EU támogatja. Fotó: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény

 

– Tankönyvet is használhatott a vizsgázó Szent-Györgyi jelenlétében. A professzor nem a lexikális adatokra volt kíváncsi. A mindennapi életből merítette a kérdéseit: „Mit tesz, ha leönti a ruháját savval?” A helyes válasz nem az volt, hogy „lúggal kezelem”, hanem az, hogy „ecetsavas vagy szódabikarbónás tisztítás” a megoldás – hoz példát az egykori vizsgázó, aki ma az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének a kutatója.

– Szent-Györgyi Albert órán kívül is törődött a hallgatókkal. Hozzám hasonlóan a legjobbak szerettek volna bekerülni Szent-Györgyi intézetébe, de nem volt hely – mondja Wollemann Mária, aki másodéves medikusként biokémiát hallgatott, a két legjelesebb Szent-Györgyi-tanítvány – Straub és Laki – tanítványaként. Mikor Szent-Györgyi Budapesten átvette az ottani Orvosvegytani Intézetet, Szegeden Straub került a helyére, aki munkatársnak hívta Wollemann Máriát. Azt mondja, a szegedi Orvosvegytani Intézet akkor is őrizte a Szent-Györgyi-hagyományokat. A fiatal kutatónő maga is megtapasztalhatta például az ötórai teázást, vagy a közös sportolás – a klinikakertbeli röplabdázások – közösséget összetartó erejét. A korszerű laborberendezések tükrözték, hogy az intézetet alapító Szent-Györgyi világlátott emberként a legmodernebb felszerelést igyekezett beszereztetni. Például egy drága, preparáláshoz szükséges nagy centrifugát.

 

LEVÉL ÉS TALÁLKOZÁS. Politikai tárgyú, a békével foglalkozó, valamint tudománynépszerűsítő, gondolattöredékeket fölvető írásokkal is jelentkezett Szent-Györgyi Albert. Arról is írt, hogy a skizofréniában szerinte elektronhiány lép föl. Wollemann Mária idegbiokémiával is foglalkozott, és levelet írt Szent-Györgyinek Woods Hole-ba. Kifejtette, miért tartja túlzásnak Szent-Györgyi ötletét. Akkoriban azt tartották, hogy a skizofréniát az ingerületáttevő anyagok elváltozásai okozzák. A Nobel-díjas tudóstól udvarias, magyar nyelvű köszönőlevelet kapott, amit a kutatónő – mint a Szegedi Biológiai Központ munkatársa – személyesen is megköszönt Szent-Györgyinek, mikor az SZBK avatása alkalmából 1973-ban Szegedre látogatott.

Újszászi Ilona

 

Az összeállítás megjelent a Délmagyarországban, Délvilágban


További Nobel-díjasok:

Andrew V. Schally

Robert Huber

Bert Sakmann

Eric Wieschaus

Peter C. Doherty

John E. Walker

Tim Hunt

Aaron Ciechanover

Ada E. Yonath

 


Konferenciák II.: Antitestek, EMBO-előadás és Tbc-világnap


Március 24-én, szombaton folytatódtak a Szent-Györgyi Albert-konferencia párhuzamos tudományos tanácskozásai. A tuberkulózis evolúciójáról szóló területnek különleges aktualitást jelentett a Tbc-világnap. Alább a 6 tudományos szimpózium második napjának legfontosabb témáit foglaljuk össze


A szegedi szimpózium-sorozat második napján, szombaton a kardiológiai tanácskozás a hirtelen szívhalál problematikájának egy, a péntekihez képest másik aspektusból történő megbeszélésével folytatódott. Itt a hirtelen szívhalált befolyásoló, illetve oki tényezők, mint például a szimpatikus idegrendszer aktivitásának hatása, repolarizációs rezerv szerepének megvitatása kerültek előtérbe. Mark Vos (Utrecht), Paul Volders (Maastricht) és Nánási Péter (Debrecen) előadásai mellett Varró András professzor beszélt az élsportolóknál fellépő hirtelen szívhalál lehetséges okairól.

 

A gasztroenterológia tématerületén a tápcsatorna megfelelő működéséhez elengedhetetlen hámsejtek élettanába és kórélettanába nyerhettek részletes betekintést a résztvevők. A hámsejtek igen fontos szerepet játszanak a különböző ionok felszívódásában, illetve kiválasztásában. A kiválasztási mechanizmusok közül a bikarbonátionok szekréciójáról hallhattak előadásokat, különös tekintettel a tápcsatorna különböző területén (vastagbél, hasnyálmirigy) fellelhető hámsejtek szerepére. Az ionszekréció mellet szó esett még a víz, illetve a nyák szekréciójáról is.

 

Az antitesteken alapuló kezelések, az úgynevezett biológiai terápiák számos betegség kezelésében áttörést hoztak. Az immunológia és gyulladás konferencia második napján a Nobel-díjas Robert Huber professzor az antitestekről és terápiás alkalmazásukról tartott előadást, majd a veleszületett és a szerzett immunitás közötti finom szabályozást tárgyalták meg. A szervezet baktériumokkal, vírusokkal szembeni legfontosabb védekezési stratégiáit is ismertették.

 

Eseménydús második napot zárt a molekuláris biológia és genetika csapata is: a szombat délután első szekciója a gének működésének szabályozásáról szólt. Arról hallhattak előadásokat, hogy molekuláris szinten hogyan valósul meg a génjeink kifejeződése, és mindennek milyen örökletes és környezeti tényezői vannak. A szekción belül egy úgynevezett EMBO-támogatott előadás is elhangzott Thanos professzor athéni kutatótól. Az EMBO (European Molecular Biology Organization) az európai molekuláris biológiai kutatásokat támogató legnagyobb szervezet, és igen nagy megtiszteltetés, hogy a professzor előadásának támogatásával hozzájárult a konferencia sikeréhez. A délután második felében folytatódott az előző nap témája, és további előadásokat hallhattak a transzlációs medicina témakörében.

 

Az idegtudomány házatáján az idegrendszeri neuronhálózat működéséről, a memória kérdésköréről és modern kísérletes képalkotó eljárásról hangzottak el előadások. A másik szekcióban az endocannabinoidok szerepéről, a neuronális migrációról, az agykéreg mágneses ingerléséről, a hang kiváltotta görcsökről, illetve a migrén pathomechanismusáról tartottak prezentációkat.

 

A tuberkulózis evolúciójáról szóló nemzetközi tanácskozás második napján különleges évfordulós eseményre került sor: két speciális szekcióban emlékeztek meg a Tbc Világnapjáról. A 2012-es WHO World TB Day Robert Koch német bakteriológus 130 évvel ezelőtti felfedezésére emlékezik. Koch akkor fedezte fel a tbc kórokozóját, amiért később Nobel-díjat kapott. Így ezek a szekciók a tuberkulózis konferencia „virtuális Nobel-díjas szekciói”, Szent-Györgyi Albert évfordulójának tiszteletére. A nyitóelőadásban Stewart Cole, a tbc-baktériumok kutatásának világhírű kutatója a Mycobacterium-kutatás történetéről, és a jövő perspektíváiról beszélt. Jakab Zsuzsanna, a WHO európai (hazánkból delegált) főigazgatónője a gyógyszerrezisztens tbc-baktériumtörzsek elleni nemzetközi küzdelem lehetőségeit ismertette. Vadász Imre (Korányi Intézet) a 20-21. századok hazai tbc-helyzetéről, míg Kéri György (Vichem) a tbc elleni gyógyszerfejlesztés újdonságairól beszélt. Helen Donohue a tbc és a lepra evolúciós kérdéseit elemezte a paleomikrobiológia eredményeire támaszkodva.

SZTEpress

 


Korábbi híreink:

Szegeden lombosodhat a Tudományok Fája

Nobel ülésszak V.: Osztódó sejtek, kikristályosított fehérjék

Konferenciák I.: Gőzerővel megindult a tanácskozás-sorozat

Szenvedély kell a tudományhoz – középiskolások faggatták a Nobel-díjasokat

A Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete (MOE) kérdezett Ole Petersentől

Nobel ülésszak IV.: „A természettudományos munka jó móka”

Nobel-díjas szegedi díszdoktort avattak a Szent-Györgyi-tanácskozáson

Elhúzták a Nobel-díjasok nótáját

Nobel ülésszak II.: vírusos fertőzésekről és az élet „hajtóanyagáról”

Nobel ülésszak I.: Dux Szent-Györgyiről, Sakmann a döntés sejtbiológiai alapjairól

Nobel-díj: a világ legrangosabb elismerése

Magyar származású Nobel-díjasok a Szent-Györgyi emlékszobában

A Deák-gimnáziumba látogatott Huber professzor

Szegedre figyel a tudományos világ – elstartolt a konferencia

Radnótis diákoknak mesélt a tudomány szépségéről Schally professzor

A Nobel-díjas Doherty szegedi diákokkal, tudósokkal találkozott

Szegedre érkezett a Nobel-díjas Schally is

Megérkezett az első Nobel-díjas: Doherty Szegeden

A Szent-Györgyi konferencia programja – ajánlásokkal

Érmekkel is megörökítik a Szent-Györgyi-konferenciát

9 Nobel-díjas tudóst fogad a Szegedi Tudományegyetem

Konferenciák: 7 az 1-ben

11 csongrád megyei középiskolás a fiatalok fórumán

5 vajdasági középiskolás a fiatalok fórumán

3 békés megyei középiskolás a fiatalok fórumán

8 bács-kiskun megyei középiskolás a fiatalok fórumán

Regisztrálnak, támogatnak

9 Nobel-díjas a szegedi Szent-Györgyi Konferencián

Nobel-díjasok tisztelegnek Szent-Györgyi Albert emléke előtt

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek