SZTE Info

hegyen_volgyon_kiemelt

Hegyen-völgyön SZTE – Vágyopera a szabadtérin

A Szegedi Szabadtéri Játékokon az SZTE számos hallgatója és oktatója, munkatársa is közreműködik: például a Hegyen-völgyön lakodalom, vagy a Winnetou produkcióban. A Dóm téri és az újszegedi színpadi bemutatókhoz kötődő híreket itt kötjük csokorba.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Végzetes szenvedélyek a szabadtérin: Parasztbecsület és Bajazzók Kero-módra


Hazai és nemzetközi énekesek debütálnak pénteken és szombaton a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Kerényi Miklós Gábor rendezésében a Parasztbecsület, valamint a Bajazzók című egyfelvonásos operában a szenvedélyek a meghatározók. Míg előbbiben a Dolhai Attila által megformált Turiddu hagyja el kedvesét, utóbbi előadásban Asmik Grigorian Neddája hűtlenkedik.

- Rettenetesen a Dóm térre való, régóta kedves és szeretett darabok – így jellemezte Kerényi Miklós Gábor a Parasztbecsületet és a Bajazzókat. A Kero szerint az „egyívású” művek így jól megférnek a Szegedi Szabadtéri Játékokon ugyanazon est keretein belül, hiszen mindkettő szélsőséges, ősi igazságokat és szenvedélyeket mutat be. A rendező úgy véli, 2012 fontos kérdése, hogy utat engedünk, vagy engedhetünk-e vágyainknak, így az egyfelvonásos operáknak ma is hordoznak aktualitást. Hasonló világképük szintén hozzájárult ahhoz, hogy egységes díszletben mutassák be őket, ám szerkezetükben ugyanúgy közös vonások fedezhetők fel. Mindkét darabot intermezzo szakítja félbe a tetőpontnál, amelyben balett művészek etűdjei fokozzák a feszültséget, s az operák nagyszabású tömegjeleneteit templomi kórus kíséri. Ám ahol a féltékenység, a szenvedély és a vágy mozgatja az eseményeket, ott a humoros megoldások ellenére is tragédia lóg a levegőben.

 

A hűtlenek története

Mascagni egyfelvonásos operájával, a Parasztbecsülettel kezdődik július 27-én és 28-án az este a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Khell Csörsz díszlete egy szicíliai falut idéz meg, amelynek lakói húsvét vasárnapjára készülődnek. Ám az ünnepi hangulatba Santuzza fájdalma vegyül. Hiába keresi szerelmesét, Triddut: kiderül, hogy Lucia állításával ellentétben nem a szomszéd faluban jár a férfi, hanem Lola, régi kedvese körül legyeskedik. Santuzzát eltaszítja magától, aki kínok közepette árulást követ el. Amikor Alfio tudomást szerez – addig szentnek hitt – Lolája hűtlenségéről, éktelen haragra gerjed, s Turiddu vérét követeli.

A falu eseményeit, és a szerelmi négyszög történetét Kero modern köntösben tárja a nézők elé. Amíg Alfio piros kabriójából üdvözli a népet, napszemüveges szövetségesei mindenkit figyelnek. A tér közepén elhelyezett forgószínpad pedig óriásira nyitja a Dóm téri színpadot, hogy a gigantikus tömegjelenetek, mint a húsvéti körmenet vagy éppen az intermezzóban színre lépő balett-táncosok jól érvényesüljenek.

Az újszerű rendezői megoldások mellett a debütálások ideje ez, hiszen Frankó Tünde először énekli – a jellemzően mezzók által énekelt – Santuzzát, s a parasztlány keserűségén túl kétségbeesésének is hitelesen ad hangot. Mester Viktória szintén első alkalommal lép Lolaként a deszkákra, dalrészleteivel egyszerre tűnik fel a szűzies szépség és a csábító asszony képében. Azonban Dolhai Attila ígéri a Szegedi Szabadtéri Játékok közönségének a legnagyobb meglepetést, hiszen először áll operaszínpadon. Tolmácsolásában az „O, Lola” című ária ígéretes kezdésnek bizonyul; bordala, a "Viva il vino spumeggiante" lendületesen hat, édesanyjához pedig az „Addio alla madre”-ban megható fájdalommal fordul a Turiddut alakító tenorista. Mellettük pedig Perencz Béla baritonja tovább árnyalja a felszarvazott Alfio karakterét.

A dinamikus játékmód mellett azonban a Kesselyák Gergely vezényelte zenekar feszes tempót diktál, általuk a „vágyopera” a széles vásznú, pergő filmek izgalmával gazdagodik.

 

Komédiából tragédia?

Jóval könnyedebb felütéssel indul a Kero-féle Bajazzók a hétvégén. Leoncavallo egyfelvonásosként játszott operája ugyan szintén a féltékenység és szerelmi „sokszög” köré szerveződik, ám egy komédiás kompánia életén keresztül tárul a szabadtéri nézői elé a hűtlenség, az elszabadult szenvedélyek és féltékenység motívuma.

A vidám társulat vezetője, Canio rövid időre magára hagyja feleségét, Neddát, mialatt a torz komédiás, Tonio hiába próbálkozik kegyeibe férkőzni. Azonban a bosszúvágytól hajtott férfi kilesi az asszonyt fiatal szeretőjével, Silvióval. Elrohan a felszarvazott férjért, de az áruló terve – egyelőre - nem jár sikerrel. Canio csupán Nedda riválisának címzett mondatát hallja: „Még ma éjjel örökre a tied leszek”. A megcsalt, idős férfi bizonyíték híján tehetetlen, de a nyomozásra sincs idő, kezdődik az előadás. A – hasonló helyzetet kifigurázó komédiában – azonban Canio nem tudja tovább türtőztetni magát, Nedda hiába csitítja, s Beppe hiába komédiázik: a férj kilép szerepéből.

Kero Kesselyák Gergellyel, a szabadtéri művészeti vezetőjével és az operát vezénylő karmesterrel nemzetközi szereposztást álmodott a Dóm téri teátrum színpadára. Így a kazah-orosz Avgust Amonov játssza Canio, illetve a komédiában a szintén felszarvazott Bajazzó szerepét. A tenorista engesztelhetetlen fájdalommal szólaltatja meg a színházi hitvallásnak is tekinthető „Vesti la giubba”-t, azaz a „Kacagj, Bajazzó” című áriát, s könnyedén vált Canio és a komédiás szerepe között. Hűtlen feleségét, Neddát a litván származású szoprán, Asmik Grigorian alakítja, aki a „levegő bohémjainak” címzett madár-dalával kifejezően ábrázolja a hűtlen asszony vágyait. Mindezek mellett szenvedélyes párost alkot Boris Grappéval, a Silviót hozó francia baritonnal.

Azonban a produkció hazai szereplői is tartogatnak meglepetéseket. Szegedi Csaba Tonióként magyar nyelven énekli a könnyed prológust, s bizonygatja: „a színész is ember”. A Bajazzók Beppéjeként Kerényi Miklós Máté lubickol. Az eddig operettekben és musicalekben játszó művész a pontos „O, Colombina” című áriájával bebizonyítja: opera-színpadon gyanúgy megállja a helyét. Mindemellett nagyban hozzájárul – az artisták és tűzzsonglőrök mellett – az előadás karnevált idéző jeleneteihez, a „biodíszlettel” kijátszott helyzetkomikumok a baljós előjelek ellenére is mosolyt csalnak az arcokra.

 

Kiss Tímea


*


Dolhai Attila főszereplésével és Kesselyák Gergely karmesterrel készül a Parasztbecsület bemutatója a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Kerényi Miklós Gábor „Kero” a darab közönségtalálkozóján elárulta a „rettenetesen a Dóm térre való” „vágyoperáról”: törekszik arra, hogy egy ma is élhető világot teremtsen rendezésével, ám szeretné megtartani a műre jellemző viszonyrendszereket.

Kero, azaz Kerényi Miklós Gábor javasolta, hogy az idei Szegedi Szabadtéri Játékokon mutassák be a Parasztbecsület és a Bajazzók című egyfelvonásosokat. A két, július 27-én és 28-án játszott opera a rendező szerint sok közös vonással bír. Mindkét darab bonyodalmát szerelmi négyszög adja erőteljes, őrült érzelmeket felvonultatva. A sok közös jellemző mellett egységes világgal rendelkeznek: ősi, szélsőséges igazságok köré szerveződnek, s felteszik „2012 fontos kérdését” – áldozat vagy bűnös az, aki nem tud határt szabni vágyainak?

A Parasztbecsület rendezőjét azonban a vágyopera több alkotója elkísérte az eheti közönségtalálkozóra. - Kero, mint egy pincér, néha megkérdezi: ezt átsütve vagy véresen kérem, azaz hogyan szeretnék vezényelni? – viccelődött a Reök-palotába látogatókkal Kesselyák Gergely. A zenei vezetőként is közreműködő karmester Verdi Nabuccóját és Puccini Turandot-ját már színpadra állította a szabadtérin. Július végén ő dirigál a zenekarnak, ahogy tette ezt a Parasztbecsület szerzője, Mascagni is a ’30-as években.

A csalfa parasztlegény, Turiddu szerepében Dolhai Attila debütál először operaszínpadon, kikacsintva a szabadtérin olyan nagy sikerrel bemutatott musicalekek világából, mint a Rómeó és Júlia vagy az Elizabeth. Szomorú szerelmesét, Santuzzát Frankó Tünde alakítja, aki szerint „komoly mélységekig” hatol a darab, ezért célja megmutatni a parasztlány keserűségeit és fájdalmait. Riválisát – a Carmenből már ismerős – Mester Viktória formálja majd meg, így általa elevenedik majd meg a férjéhez hűtlen, hideg Lola. Mellette a felszarvazott fuvaros szerepében Perencz Béla lesz látható. Luciát, a csalfa parasztlegény anyját pedig a Mezzo Operaversenyen is részt vett Bódi Marianna játssza a csillagtetős teátrum színpadán.

A karmesterrel közösen összeállított szereposztással, valamint egyházi kórust és balettművészeket ugyanúgy felvonultató koncepciójával Kero egy ma is átélhető világba szeretné elkalauzolni a XIX. századi opera nézőit úgy, hogy közben az eredeti viszonyrendszereket szintén megtartsa. A rendezőtől azonban a Reök-palota jövő heti látogatói talán többet is megtudhatnak, hiszen a Bajazzók alkotóival július 24-én16 órától tartanak közönségtalálkozót. Július 27-én és 28-án pedig Kero bebizonyíthatja az általa választott egyfelvonásosokról állítását: mindkét opera „rettenetesen a Dóm térre való”.

 Kiss Tímea

 

„Olyan lesz, hogy ihaj lesz” – Lakodalom a szabadtérin

 

Rakott szoknyák lebbenése és tollas kalapok, süvegek forgása kíséri a magyar, szerb, horvát, román, valamint szlovák népitáncokat a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Gálára készül a Dóm tér: a Hegyen-völgyön lakodalom című produkció zárja a 25. Szegedi Nemzeti Néptáncfesztivált. A csillagtetős teátrumban július 13-án és 14-én Csuja Imre vőfélyként, Novák Péter pedig násznagyként felel a hangulatért, vagy éppen kommentálja a 300 táncos lépéseit.

 

„Ja, kérem, akkor hát világbéke” – jegyzi meg a násznagyot alakító Novák Péter a Hegyen-völgyön lakodalom című dramatizált táncprodukcióban. Megalapozott a kijelentése, hiszen a Szegedi Szabadtéri Játékok következő, pénteken és szombaton játszott előadásában magyar, szerb, horvát, román, valamint szlovák csoportok mulatnak együtt a 25. Szegedi Nemzeti Néptáncfesztivál gálaműsorán.

A Dóm téri színpadot a fogadalmi templom kicsinyített mása határolja a táncprodukció idején, így az egyszerű, fehér díszletben valóban a színpompás népviseltekben pergő-forgó táncosoké lesz a főszerep. Igazi, szertartásait őrző és bemutató lakodalom készül a produkcióval, hiszen a magyar folkegyüttes dallamaira és Herczku Ágnes énekeire 300 fős tánckar mulat az emeletes pódiumon, ám a nációk és tájegységeik jellemző motívumai sem maradnak háttérben. A feketés népviseletben pompázó horvát és a fehéret hangsúlyozó szerb csapatok jellegzetes koreográfiáit ukulele, a marosvásárhelyiekét pedig cimbalom is kíséri, a Szeged Táncegyüttes tagjainak kezében csörömpölnek az edények vagy épp pörög a seprű, míg a menyasszony, Rab Edina és a vőlegény, Karlik József csárdást jár, máskor dudaszóra ropja.

A lakodalmi rituálék betartásáért azonban a hétvégén Csuja Imre mint vőfély és Novák Péter felel. Tréfás rigmusaikkal nem csupán kommentálják a színpadi eseményeket, de Novák Ferenc improvizációnak is teret engedő rendezésében kacagtató meglepetéseket okoznak a közönségnek. A két hangulatfelelős minduntalan feleselget a táncoló-éneklő tömegnek: „nem láttam még molnárcsókot, de majd látok most” – biztatja a nászmenettel a vőfély egy csókra az ifjú párt, s a násznagy együtt járja – néha Fred Astaire-t idéző mozdulatokkal – az ünneplőkkel.

Kiss Ferenc zenéire igazi lakodalmi forgatag kerekedik a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán: az olyan népdalokra, mint a Hajlik a szőlő, vagy a híres Rákóczi indulóra tetőfokára hág a hangulat, s Csuja Imre jóslata valóra válik: nemcsak a lagzi, de az előadás is „olyan lesz, hogy ihaj lesz”.

Kiss Tímea

 
*


Háromszáz táncos, köztük száznegyven gyerek lép föl a Szegedi Szabadtéri Játékok Hegyen-völgyön lakodalom című produkciójában. A Kárpát-medence népeinek esküvőhöz kapcsolódó szokásait és táncait Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfus rendezésében mutatják be július 13-án, 14-én. A produkció közönségtalálkozóján Novák Ferenc „Tata” elmondta, hogy Hegyen-völgyön lakodalom címmel először 1972-ben rendezett előadást a Dóm téren, hatalmas sikerrel. A Szegedi Szabadtéri Játékokon ez volt az első dramatizált néptánc produkció, amelyet a következő években még több más táncszínház követett.

„A Szeged Táncegyüttes csaknem száznegyven növendéke adja elő az új darab nyitójelenetét: egy gyermeklakodalmat. A magyar kultúra értékeinek a megőrzése és átörökítése, népszerűsítése a célja a Szeged Táncegyüttesnek. Ezért szegedi kis iskolások, gimnazisták, továbbá a Szegedi Tudományegyetem hallgatói és dolgozói számára nyújt lehetőséget a táncolásra, a hagyományőrzésre. Az SZTE nem csupán a tudomány fellegvára, polgárai a magyar kultúra ápolását is feladatuknak vélik” – vallja az egyik senior táncos, Hegyi Péter. A Hegyen-völgyön lakodalom című produkcióban az SZTE több hallgatója és dolgozója is színpadra lép.

Hazai, valamint szlovák, román, horvát együttesek követik, a szerb táncokat pedig a deszki Bánát Néptáncegyüttes művészei hozzák el a Dóm térre. A nézők megfigyelhetik, hogyan hatottak az együtt élő népek táncai egymásra.

A produkcióban a vőfély szerepe Csuja Imrére szabatott. A Násznagyot Novák Péter alakítja. A művész elmondta: ajándéknak tartja, hogy édesapjával, édesanyjával, Foltin Jolánnal és nővérével, Novák Eszterrel dolgozhat együtt a tiszta, eredeti folklóranyagra épülő táncművön.

SZTEpress

 

*

 

Hegyi Péter: „A szegedi egyetemen nemcsak a tudomány, de a kultúra ápolása is fontos”


A Hegyen-völgyön lakodalom című táncműben a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) tudományos főmunkatársa, Dr. Hegyi Péter fontos szerepet tölt be: a Szeged Táncegyüttes tagjaként áll színpadra a hétvégén. Az SZTE ÁOK Belgyógyászati Klinika munkatársa elárulta hogyan lehet egyszerre konferenciát szervezni és helytállni az éjszakába nyúló próbákon.

 

Természettudományos irányítottságú szakemberként hogyan került kapcsolatba a művészetekkel?

– Több mint harminc éve kezdtem el táncolni a Szeged Táncegyüttesben, nagyon megszerettem ezt a mozgásformát és a népi hagyományokat, illetve a tradíciók iskolájára leltem az együttesben.

 

A Szeged Táncegyüttes nem először vesz részt a Szegedi Szabadtéri Játékok produkciójában. Milyen hagyománya van a közös munkának?

– Az együttes több mint 50 éve ápolja a népi hagyományokat az országban és a világban. A kezdetektől jár rendszeresen fellépni a színházi fesztiválra, illetve a különböző nemzetközi rendezvényekre, hogy terjesszék kulturális örökségünket.

 

A Hegyen-völgyön lakodalom című produkcióban több ország táncegyüttesei alkotnak egy „csapatot”. Hogyan lehet gyorsan és hatékonyan együtt dolgozni velük?

– Ez az előadás szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál záróeseménye, ahol nemcsak külföldiek dolgoznak, hanem Magyarországot is több csoport képviseli. Ennek szervezésére régóta ismert és elismert szakembereket szoktak felkérni, hogy olyan programot állítsanak össze, amely maradandó élményt nyújt mindenkinek.

 

A színházi fesztiválon általában ez az a produkció, amelyet a legrövidebb idő alatt kell a legtöbb szereplő részvételével összerakni. Mi a siker titka?

– A rendezőnek és koreográfusoknak ilyenkor óriási a szerepük, hogy az együttesek tagjait összetartsák. Rengeteg ember munkája áll ebben a produkcióban, a Szeged Táncegyüttes is teljes létszámmal jelenik meg, gyerek és felnőtt csapatok egyaránt dolgoznak Gombos András felügyelete alatt. Az előmunkálatok részeként pedig a Simoncsics testvérek, Pál és Sára jártak a fővárosba megismerni a felnőtt koreográfiákat, hogy az együttesnek is betaníthassák azokat. A gyerekcsoport vezetőinek szintén óriási a munkájuk a műsorban, hiszen közel 200 csemetét kellett betanítaniuk és irányítaniuk, ami szinte már a bravúrnak mondható.

 

A folk, etno és világzene egyre divatosabbá válik. A néptánc ebből érez valamit, vagy a táncházmozgalmak elismerése más lapra tartozik?

– Ezek a megmozdulások az elmúlt évszázad második felében erősödtek meg, így most Szegeden is egyre népszerűbbek és egyre gyakoribbak. A város kiváló lehetőségekkel rendelkezik a néptánc tanulására, hiszen óvodásoktól a felnőttekig mindenki művelheti, az iskolarendszerbe ugyanúgy be tudott kerülni. Így táncos generációk alakulhattak ki, a családomban szintén táncol minden gyermek, az egyik lányom ugyancsak részt vesz a Hegyen-völgyön lakodalomban. De ahhoz, hogy egy ilyen eseményen felléphessenek a kicsik, nem elég csak a fesztiválra készülni, ők sem most kezdték el a táncot tanulni – évek óta gyakorolnak. Ez is jól tükrözi, hogy a Szeged Táncegyüttes nemcsak a városnak, de az országnak is egyedülálló értéke.

 

Az egyetemi munkája mellett most egy konferencián is közreműködik, miközben a szabadtéri következő előadását próbálják. Miből áll egy napja?

– Nagyon sűrű a programom, ezért sok kompromisszumot kell kötnöm. De rendesek a vezetők a szabadtérin: néhány alkalommal ugyan nem tudom megengedni magamnak, hogy jelen legyek a próbán, mégis jól együtt tudunk dolgozni, az egyetemen is partnerek ebben. Mindig az volt a célom, hogy ha sikerül nemzetközi konferenciát Magyarországra hozni, és ha a kultúrára érzékeny tudós garnitúra ide látogat, meg tudjam mutatni nekik a magyar értékeket, hagyományokat, hiszen ez olyan csodálatos dolog, ami a világ más pontján nincs. Persze, ez nehézséget is okoz, mivel egy időbe esik a néptánc és a konferencia. Most napi 8 órás próbák vannak, reggel fél hétkor kezdek az egyetemen és hajnali 3-4 körül ugyanitt végzek, ezek után pedig reggel hatig alszom néhány órát.

 

A tavaszi, 9 Nobel-díjast vendégül látó Szent-Györgyi Konferencia is hasonlóan telt, akkor a Szegedi Nemzeti Színházban szerepelt a táncegyüttes egy gálaműsoron. Mi a titka a túlélésnek ezekben a hetekben?

– Az idő magától telik, az ember pedig elég sokat kibír. A tehetetlenségi nyomaték miatt magától éjfél lesz, bármit csinálok, peregnek a percek és előbb-utóbb lezajlik az egész, visszakerülök a régi kerékvágásba. Ugyan óriási munka az egész, de olyan élményt ad az embernek, amellyel nem csak egy szakterületet tud megmutatni, hanem azt is, hogy a szegedi egyetemen nemcsak a tudomány, de a kultúra ápolása is fontos. A műsorban sok egyetemi dolgozó és hallgató áll színpadra. Így a külföldiek láthatják: olyan hagyományunk van, amely generációkon át öröklődik – ez tiszteletet vált ki belőlük. Meggyőződésem, hogy Szeged a tudomány és kultúra egyik világviszonylatban is jelentős központja: értékeinket nem csak lehetőségünk, de kötelességünk is ápolni, terjeszteni.

 

A szabadtéri óriásprodukciójával hogyan lehet továbbadni vagy megmutatni kultúránkat, hiszen pár perc jut egy-egy terület táncaira, örökségére?

– Ehhez kell a kiváló rendezés, amelyben a szegedi szakemberek, Gombos András és Tanács István is fontos munkát végeznek. Egy 8-10 fős rendező-csapat dolgozik azon, hogy a több száz gyermek- és felnőtt táncosból álló produkciót hozzon létre, amely azon túl, hogy élvezhető, világviszonylatban is egyedülálló.

Kiss Tímea

 


Nagyot szól az idei szabadtéri


Élő koncert akusztikáját idézi a Szegedi Szabadtéri Játékok új hangtechnikája. A legkorszerűbb hangsugárzó rendszernek, digitális keverőpultnak és mikrofonoknak köszönhetően a színházi fesztivál hangzása a koncerttermekével vetekszik.

Klasszikus zene, rock és pop dübörgött a hétvégén a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Kivételesen nem az aktuális előadáshoz, a Jekyll és Hyde című musicalhez kötődött a hangpróba, hiszen megújult a színházi fesztivál felszerelése. A fejlesztéseket délelőttönként workshopokon ismertették a – jórészt külföldi szakemberekből álló – érdeklődőknek, míg délután bemutatót is tartottak.

A csillagtetős teátrum hangtechnikája három jelentős újítást tudhat magáénak, mint azt a szabadtéri munkatársai vázolták. A direkt színházi használatra tervezett rendszerek lehetővé teszik, hogy – a koncerttermek modellezésével – élethű, akusztikus hangzás kísérje az előadásokat. - A 3D technikának köszönhetően kiküszöbölik a Dóm tér falairól érkező visszhangot: az oldalsó hangfalak ugyanis hangosabban szólnak, mint a közönséggel szemben lévők, így elnyomják a visszaverődő zajokat – magyarázta a nézőtéren üldögélve Pánczél Lajos hangmérnök. - A magyar fejlesztésű, Elek Sándorhoz kötődő ESAudio hangrendszer pedig természetes, „zeneibb” hangzást biztosít – folytatta a szakember - kiküszöbölve a középső spektrumok okozta mikrofonhangot.

A legfrissebb digitális mikrofonokhoz és keverőpulthoz egy szoftverfejlesztés is társul: Carsten Kümmel Pandora nevű programjának köszönhetően a nézőtér szélén helyet foglalók is sztereo-hangzásban hallgathatják az adott produkciót. Utóbbi eszközök iránt nagy volt az érdeklődés a bemutatón, hiszen csupán a Jekyll és Hyde előadásain használták őket. A musical-thiller premierjének nézői az új elemek érzékenységével is szembesülhettek, hiszen ezek a felszerelések vonzzák a villámokat, így különösen körültekintően bánnak velük – vihar, villámlás esetén azonnal ki is kapcsolják őket.

A Szegedi Szabadtéri Játékok újításainak egy részével még olyan előadásokon találkozhatnak a nézők, mint a Hegyen-völgyön lakodalom, a Parasztbecsület és a Bajazzók, vagy a Mágnás Miska.

 Kiss Tímea

 

A Jó és a Rossz a Szabadtérin – Dr. Jekyll küzd, Mr. Hyde gyilkol


Musical-thillerrel nyit 2012-ben Szegedi Szabadtéri Játékok. A Jekyll és Hyde a tudomány és az etika határainak, a tudós felelősségének kérdéskörét is érinti, a szerelem teherbíró képessége is utal. Mire jut a két ember, a Rossz és a Jó…?! - hangzik a kérdés, amire 2012. július 6-án, 7-én és 8-án keresik a választ a csillagtetős teátrumban.

jackill_es_hyde_kiemelt


Titkos laboratóriumi kísérlet, bordélyházi éjszaka, londoni park sötétje vagy éppen templomi szertartás elevenedik meg a hétvégén Kentaur monumentális díszletei között a Szegedi Szabadtéri Játékokon. A július 6-án debütáló Jekyll és Hyde-ban megmérettetik a szerelem, a tudósnak választania kell hivatása és magánélete, sikeres pályája s egy vakmerő kísérlet között.

Wildhorn és Bricusse musical-thillerében a jó nevű orvos, Dr. Jekyll merész kísérletbe kezd: az ember két énjét, a Rosszat és a Jót akarja szétválasztani nemes célok érdekében. Ám a képmutató angol főosztály nem nézi jó szemmel munkáját, kénytelen önmagának beadni a szérumot, amely megváltoztatja életét.

E kísérlet esküvője előtt jegyesét, Emmát próbára teszi; barátjától, John Uttersontól, végtelen bizalmat követel; egy utcalány, Lucy pedig szintén szenved az - egyébként makulátlan életű, ám hóbortos – orvos miatt.
Szerettei nemhiába féltik Dr. Jekyllt, hiszen feltűnik a színen a vérszomjas és kegyetlen Mr. Hyde, aki mindenkire fenyegetést jelent.

A Győri Nemzeti Színház koprodukciójában a Jekyll és Hyde hazai ősbemutatójának főszereplői lépnek színpadra. Molnár László különös adottságával kelti életre a hasadt elméjű címszereplőt: két, különböző hangon szólaltatja meg a szelíd Dr. Jekyllt és az őrjöngő Mr. Hyde-ot. A két személyiségéhez kapcsolódó nőalakokat is a 2001-es csapat tagjai játsszák. Az orvos jegyesét, a naiv, ám kitartó Emmát Tunyogi Bernadett kelti életre, míg a szörnyeteg szeretőjét, Lucy-t Janza Kata alakítja. A köztük közvetíteni próbáló jó barát, John Uttersen szerepében pedig a győri teátrum direktora, Forgács Péter lép színpadra.

Tolmácsolásukban hangzanak el Wildhorn világhírű dallamai is, amelyek a modern 3D technikának köszönhetően album-minőségben szólalnak meg élő zenekari kísérettel. Így a visszatérő zenei motívumokkal bíró dalok, mint a „Külváros”, az „Álarc” vagy a „Gyilkos, gyilkos” tömegszámai ugyanolyan kiváló minőségben kelnek életre, mint Lucy szólója, a „Férfi kell!” vagy Dr. Jekyll dala, az „Örök éjjel”.

A címszerepet is alakító rendező, Molnár László a gyors helyszínváltásokat és a különböző hangulatú dalok egymásutánját Kentaur praktikus, ám hatásos díszleteivel segíti. A sebesen mozgó elemek közül hol vörösben ragyogó bordélyház, hol ködös park vagy sötét labor tűnik elő. A látvány így pontosan követi Dr. Jekyll és Mr. Hyde személyiségének változását, jelzi különbségeit, míg a végkifejletre letisztul és sejteti a megoldást. A színpad állandó változása, a zene folyamatos hullámzása és a táncok dinamikája magával ragadja a nézőt.

Kiss Tímea

 

Jackill és hyde.zip
További képek itt megtekinthetők


„Itt ember fog égni, itt vér fog folyni” – Jekyll és Hyde a szabadtérin


A Szegedi Szabadtéri Játékok 2012-es évadát a világhírű Jekyll és Hyde-dal kezdi. A musical-thiller sztárjai: a címszerepet alakító, egyben az előadást is rendező Molnár Lászlót két színésznő, Janza Kata és Tunyogi Bernadett mellett Forgács Péter közönségtalálkozón vett részt. Az alkotók így jellemezték a produkciót: „itt ember fog égni, itt vér fog folyni”.

jekyll_hyde_kozonsegtalalkozoA Jekyll és Hyde című musical-thillerrel kezdődik az idei Szegedi Szabadtéri Játékok. Az új éved több produkciójában is közreműködnek statisztaként szegedi egyetemi hallgatók. A július 6-i bemutató előtt a csillagtetős teátrum közönsége már találkozhatott a megaprodukció alkotóival, akik számos különlegességet és kulisszatitkot osztottak meg az előadással kapcsolatban.

A világhírű, Broadway-en nagy sikert aratott darab ősbemutatóját 11 éve Molnár László rendezte, miközben a címszereplő(ket) is ő alakította. Ez az idei szabadtérin sem lesz ez másként: Dr. Henry Jekyll, jónevű elmeorvos és személyiségének sötét oldala, Mr. Edward Hyde küzdelmét ismét ő állítja színpadra, és formálja meg a kettős személyiséget. Kiderült: a színész-rendező két különböző hangon képes énekelni.

A musical zeneileg szintén újat hoz a szegedi közönségnek, ugyanis két régi-új dal lesz hallható az előadáson. A Jekyll és Hyde-nak sem a szövegkönyve, sem a zenei tükre nem változik, ám egy, az amerikai bemutatókból is kimaradt dal, az „I need to know” magyar változata csendül majd fel a – csupán a hazai ősbemutatón elhangzott, azóta elfeledett – „No One Knows Who I am” mellett.

„Aki eljön, nyugat-európai szintű előadást fog látni” – ígéri Molnár László, hiszen Wildhorn híres dalai, mint a Külváros („Facade”), a Gyilkos, gyilkos („Murder, Murder”) vagy az Ördögi tánc („Dangerous Game”) a legmodernebb technika segítségével szólalnak meg a Győri Nemzeti Színház Zenekara kíséretével. Kentaur díszlete is nyújt majd meglepetést: a másodpercek alatt megváltozó elemek a ködös Londont idézik úgy, hogy monumentalitásuk ellenére sem nyomják el a játékot, hanem segítik azt. Az érdeklődők ízelítőt már láthattak a híres tervező munkájából, mivel a Klauzál téren még megtekinthető néhány kép arról, milyen látványra számíthatnak a nézők.

A hazai ősbemutató több színésze is fontos szerepet kap a szabadtérin: Lucy-t Janza Kata alakítja; Emma, azaz Jekyll menyasszonya szerepében pedig Tunyogi Bernadett látható. A címszereplő barátját, John Uttersont Forgács Péter, a Győri Nemzeti Színház igazgatója játssza, aki – elmondása szerint – jobban izgul társainál. Ennek oka, hogy teátruma ezzel a musicallel mutatkozik be a szabadtérin.

Bár mind a négy alkotó máshogy készült szerepére, Molnár Lászlóval abban egyetértett, hogy megért bennük a darab, jobban énekelnek, mint a musical dalaiból készült lemezen – „több a lélek, kevesebb a technika” – mondták. A különleges látványon és a letisztult hangzáson túl azonban akciót is ígértek közönségüknek, ahogy a rendező-címszereplő megjegyezte: „Itt ember fog égni, itt vér fog folyni.”

Kiss Tímea

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.