Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Másfél éven keresztül tartó HURO-projekt zárult le, az eredményeket július 5-én sajtótájékoztatón és konferencián összegezték.
A határon átnyúló programban a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara és a Temesvári Nyugati Egyetem vett részt. Az együttműködő partnerek környezetvédelmi komplex molekuláris adattárházat hoztak létre – jelentette be Galambos Gábor, az SZTE JGYPK dékánja, a projekt vezetője, valamint Viskolcz Béla, az SZTE JGYPK Alkalmazott Természettudományi Intézet Kémia és Kémiai Informatika Tanszék főiskolai tanára.
A kutatás fő különlegességét az jelentette, hogy Szeged és Temesvár környékének területe hasonlónak tekinthető a geológiai összetétel szempontjából. Bizonyos szennyező molekulák a határ mindkét oldalán előfordulnak, ezért is tartották fontosnak a szakemberek, hogy komplex környezetvédelmi térképet készítsenek. A 2011. februártól 2012. júliusig tartó projektre a felek több mint 391 ezer euró támogatást nyertek, ebből csaknem 237 ezer euró jutott az SZTE JGYPK-ra.
– Előzetesen mintegy 5000 szennyező molekula adatainak feldolgozására vállalkoztunk, ám ezt alaposan sikerült túlteljesítenünk, hiszen az elkészült adatbázisban 11782 molekula 2172 fizikai tulajdonságát rögzítettük – mondta el Galambos Gábor. A dékán érdekességként hozzátette: mindez párhuzamos processzorok segítségével 112 év 29 nap CPU-időt vett igénybe. Azaz: ha egy darab processzor állt volna csak rendelkezésre, akkor a kutatást 1900. június 5-én, éppen a Nobel-díjas tudós, Gábor Dénes születésnapján kellett volna indítani…
– A szegedi és a temesvári kutatók munkája révén immár rendezett adattár áll a szakemberek és az érdeklődők rendelkezésére, s ebből bármiféle környezeti szennyezés esetén elemzett információkhoz lehet hozzáférni – folytatta Viskolcz Béla. A bázis – mely az eprot.eu internetes oldalon érhető el – további, alaposabb környezetvédelmi vizsgálatokhoz is jó kiindulópontot jelenthet.
SZTEPress
