SZTE Info

gasztro_kiemelt

Négy napon át Szeged a gasztroenterológia fővárosa

Az SZTE ÁOK I. számú Belgyógyászati Klinika és az SZTE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet látja vendégül az Európai Gasztroenterológiai Társaság éves továbbképzését.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az Európai Gasztroenterológiai Társaság (UEG) ebben az évben Szegedre, a Szegedi Tudományegyetemre hozta el az éves Basic Science Konferenciáját. A július 12-étől 15-éig tartó rendezvényre mintegy 10 országból a szakterület 30 kiemelkedő szakértője látogatott el a Tisza-parti városba. Többek között a Harvardról és az USA egyik leghíresebb kutatóintézetéből, a National Institutes of Health-ből (ahol számos Nobel-díjas tudós dolgozott, köztük Szent-Györgyi Albert is) érkezett előadó. A neves szakemberek 35 év alatti orvosokkal, kutatókkal osztják meg tapasztalataikat, ismereteiket, beszámolnak a fiatal kollégáknak a gasztroenterológia legfrissebb kutatási eredményeiről. A részvételt pályázat útján lehetett elnyerni: a 30 legjobb diák – köztük 3 magyar fiatal – kapta meg e lehetőséget.

A hivatalos megnyitón, július 12-én az újszegedi Forrás Hotelben – mások mellett – Vécsei László akadémikus, az SZTE Általános Orvostudományi Kar dékánja köszöntötte a résztvevőket, s beszámolt arról, hogy a szegedi universitason évtizedes hagyományokkal bírnak a kiemelkedő gasztroenterológiai kutatások. A négynapos program a gyógyítás, a kutatás és az oktatás szempontjából is kiemelkedő jelentőségű – ez a hármas egység a dékán szerint áthatja a Tisza-parti orvoskar mindennapi munkáját.

– A Basic Science Konferenciát az elmúlt két évben Angliában, illetve Olaszországban rendezték meg. Ezúttal az elméleti oktatás mellett (az UEG történetében első alkalommal) gyakorlati kurzus, úgynevezett Hands on Training is lesz, melynek a SZTE ÁOK I. számú Belgyógyászati Klinika s az SZTE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet, valamint azok laboratóriumai adnak otthont – tájékoztatott a főszervező, Hegyi Péter, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar I. számú Belgyógyászati Klinika munkatársa. A friss Bolyai-díjas tudományos kutató nem az első nagyszabású seregszemle szervezését végzi idén, elég, ha csak arra utalunk, hogy a márciusi nemzetközi Szent-Györgyi-emlékkonferenciának is ő volt a „motorja”. – Egy-egy ilyen eseménynél mindig a tudományos aspektus határozza meg a szervezési feladatokat. Igyekszünk alkalmazkodni a technika fejlődéséhez. Mindig az új dolgokat érdemes bemutatni, megismertetni. Éppen ezért ezúttal videóra rögzítjük az előadásokat, melyeket aztán oktatási céllal, az interneten e-learning keretében tudunk használni – magyarázta.

wittmann_tA gyakorlati továbbképzés egyik vezetője Wittmann Tibor professzor, az SZTE I. számú Belgyógyászati Klinika igazgatója. Megtudtuk tőle: a rendezvény központi témája a gasztroenterológia, szűkebb értelemben pedig bizonyos sejtek, illetve sejtcsoportok izolálása, valamint ezek működésének speciális műszeres vizsgálata. – Ennek révén érthetik meg a kutatók, hogy bizonyos sejtek, sejtcsoportok hogyan viselkednek, működésükben mi a kóros, ami meghatározza a betegségeket, vagy utat mutathat a szakembereknek a gyógyításban. Alapkutatások kerülnek terítékre a konferencián, ám ezek egyáltalán nem az élettől elszakadt vizsgálatok. A szegedi belklinika egyik fő alapelve is az, hogy a kérdéseket mindig a betegágy mellett kell feltenni, s a válaszokat is ott kell rájuk megadni, miután megtörténtek a kutatói vizsgálatok, elemzések. A mostani rendezvény célja ehhez kapcsolódóan, hogy 30 kiváló, elismert szakember 30 szé reményű kutatónak délelőttönként elméleti képzést adjon, délutánonként pedig 3-4 fős, azaz kimondottan kiscsoportos műszeres vizsgálatokat tartsunk az SZTE ÁOK laborjaiban – vázolta a négy nap tudományos feladatait a professzor.

Ami a betegellátás, a gyógyítás oldalát illeti, Wittmann Tibor rávilágított: az SZTE belgyógyászati klinikája igyekszik hatékony és gyors választ találni alapvető betegágy melletti kérdésekre, a betegségek okainak mélyebb megértéséért dolgoznak nap mint nap. Büszkén számolhatnak be róla a konferencián is, hogy hasnyálmirigy-betegségekkel foglakozó munkacsoportjuk az utóbbi években például igen komoly eredményeket ért el, melyeket publikált is. – Sikerült feltárnunk, mi magyarázza, hogy bizonyos esetekben egy egyszerűbb hasnyálmirigy-gyulladás súlyosbodik, akár életveszélyessé válik, más, szerencsésebb alkalmakkor pedig néhány nap alatt átvészeli a krízist a páciens. Ezekben a kutatásokban kiemelt szerep jutott azoknak a korszerű műszereknek, melyeket csütörtöktől vasárnapig a rendezvény résztvevői is használni fognak a sejten belüli folyamatok vizsgálatára – árulta el.

A szakmai elemek mellett a Tisza-parti esemény közösségi-kulturális élményeket is nyújt: a nemzetközi kutatógárda például július 13-án részt vesz a Szegedi Szabadtéri Játékok Hegyen-völgyön lakodalom című néptáncgáláján. – Alapelvünk, hogy olyan szociális-kulturális programokat kínáljunk a vendégeknek, melyek révén örökké emlékezhetnek rá, hol is jártak. Nagy híve vagyok annak, hogy mutassuk meg a hazánkba érkezett külföldieknek az igazi magyar értékeket. A magyar néptánckincs, folklórhagyományok pedig olyan értéket képviselnek, melyekkel sehol máshol a világban nem találkozhatnak – mondta erről Hegyi Péter főszervező.

 SZTEPress

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.