SZTE Info

Az én saját Szegedem – itt a Szeged effekt 2.!

A tavalyi Szeged effekt című antológia után az idei, 83. Ünnepi Könyvhéten mutatták be az Areión Kulturális Közhasznú Egyesület gondozásában megjelent Szeged effekt 2-t. A kötetet szerkesztő Bene Zoltánnal beszélgettünk, aki 34 szerzőt kért fel, hogy Szegedhez kötődő gondolatait ossza meg az olvasókkal.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

borito2A kötetben a szegedi egyetemhez valamilyen módon kötődő szerzőket is találunk – mint például Diószegi Szabó Pál, Simai Mihály, Turi Tímea. A Szeged effekt 2-t is – akárcsak az előző antológiát – Pusztai Virág – a Szegedi Egyetem Televízió JGYPK-n működő stúdiója, illetve a Tisza(p)Art Televízió szerkesztő riportere – illusztrálta. A szerkesztő, Bene Zoltán a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán szerezte művelődésszervező, könyvtár szakos, illetve – mesterképzésben – andragógia szakos diplomáját.

 

– A Szeged effekt 2 direkt e kötet számára kért és írt alkotásokat tartalmaz, ebben rendhagyó ez az antológia?

Valójában nem rendhagyó dolog, ha egy antológia első közlésre törekszik, csak az utóbbi időben egyre kevesebb az ilyen szerkesztési elvet követő válogatás. Azonban az első közlés mindig „értékesebb”, mint a második, a sokadik. A Szeged effekt és a Szeged effekt 2 vonatkozásában pedig még pikánsabb a helyzet, hiszen nem csupán első közlésekről van szó, de egyben olyan művekről, amelyek felkérésre, tehát kifejezetten ezekbe a kötetekbe készültek. Persze, az más kérdés, hogy a felkért alkotók valóban a kérésre kezdtek el dolgozni, vagy elővették a tarsolyukból egy már kész művüket, amely megfelelt a felkérésnek. Azt hiszem, többnyire a felkérés indukálta a műveket, ugyanakkor a másik esetre is akad példa.

 

– Hogyan történt a szerzőválogatás?

– Klasszikus szerzőválogatás nem történt, hiszen nem kész, nem „hozott” anyagból szemezgettünk. Az pedig, hogy kiket kértem föl, írjanak a kötetbe, leginkább szubjektív szempontok szerint alakult. Olyan írókat, költőket kerestem meg, akikről bizonyos voltam, hogy értéket hoznak létre, vérbeli, igazi szépirodalommal gazdagítják a kötetet, s általa a Szeged-irodalmat. Voltaképpen tehát olyan szerzőket kértem föl, akiket nagyra tartok − s emellett úgy gondoltam, van (lehet) Szeged-élményük.

 

– Mit kell tudni a kötet szerkezetéről?

– Mindkét kötetben ciklusokba rendezve találja a műveket az olvasó, tehát nem műfaj és nem a szerzők ilyen-olyan tulajdonságai (nevük kezdőbetűje vagy születési évük) alapján sorba állítva, hanem a művek közös vonásai szerint csoportosítva.

 

– Szerkesztőként milyen funkciót szánt a kötetnek?

– Erre nagyon egyszerű a válaszom: olvasásra szántuk a szövegeket és nézegetésre az illusztrációkat. A kötet egészét pedig arra, hogy minél többen forgassák.

 

– Mit gondol, milyen szerep jut ma az uralkodó műfaj, a regény mellett a rövid prózai írásoknak, elbeszéléseknek, illetve a verseknek?

– Az olvasók körében – úgy olvastam valahol – valóban népszerűbbek a regények, ám a reprezentatív novella-antológiák – amilyen például Az év novellái vagy a Körkép – (tudtommal) szintén keresettek. Napjainkban talán a versolvasás pozíciói a legrosszabbak, de minden bizonnyal az egész szépirodalomra érvényes az a megállapítás, hogy csökkent a tábora. Az igazi versekhez, az igazi prózához befogadói oldalon is sok mindenre szükség van, mondhatnám kis túlzással, hogy meg kell küzdeni a művekért. No, ez a küzdés az, ami manapság nincs ínyére az emberek oroszlánrészének. Hogy ez jó, vagy rossz, azt ki-ki döntse el maga!

 

– A könyvheti sajtótájékoztatón elhangzott: nem lesz Szeged effekt 3. Miért? Mi a következő terv?

– Nem akarunk végtelenített sorozatot a Szeged effektekből. A két kötetben több mint negyven szerző osztotta meg az olvasókkal saját Szegedjét, s ezzel mi elégedettek vagyunk. Ez nem jelenti azt, hogy nem tervezünk újabb, valami módon Szegedhez kötődő antológiát. Tervezünk. Egyelőre itt tartunk.

 M. A.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.