SZTE Info

Tamop_-_kiemelt

Infokommunikációs kultúránk lehetőségeiről és veszélyeiről tanácskoznak

Valamennyi generáció infokommunikációs kultúráját, illetve értékrendjét vizsgálták szegedi szakemberek abban az interdiszciplináris projektben, melynek záró konferenciáját csütörtökön és pénteken tartják. Az egyik eredmény, hogy Léleknavigátort, azaz információs tanácsadó portált fejlesztenek.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Generációk az információs társadalomban címmel tartanak konferenciát a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (SZTE BTK). A június 21. és 22. közötti rendezvény középpontjában az infokommunikációs kultúra áll, amelynek a különböző korosztályokra tett hatását pszichológiai és szociológiai szempontok szerint is bemutatják az előadók.

A vonatkozó kutatások a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 „Kutatóegyetemi Kiválósági Központ a Szegedi Tudományegyetemen” című projekt részeként, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósultak meg. Csernus Sándor, az SZTE BTK dékánja idézte föl köszöntőjében, hogy két év fél évvel ezelőtt tudatosan olyan komplex programmal kapcsolódtak be a kutatóegyetemi pályázatba, mely a bölcsész-, társadalom- és jogtudományokat igyekezett összefogni. Ez a lehetőség a megnyíló pluszforrásokkal együtt egyfajta „pozitív kényszert” jelentett a tudományos műhelyek között már korábban is létező együttműködések elmélyítésére. Széles és gazdag volt a megközelítések kínálata, melyekkel az információs társadalmat górcső alá vették az egyes kutatók, kutatócsoportok, a kibontakozó interdiszciplináris tudományos munka pedig a dékán szerint komoly előrelépést jelentett a kar portfólióját illetően. Csernus Sándor úgy fogalmazott: a TÁMOP-pályázat még értékelés alatt áll, ám már most is egyértelműen látható, hogy nemcsak az oktatásban és a kutatásban hozott sokat, de a tudománymenedzselés területén is fontos, a későbbiekben eredményesen hasznosítható tapasztalatokkal gazdagította az SZTE szakembereit.

A projektben 2012-ben megvalósult kutatásokban az SZTE BTK részéről a Szociológiai Tanszék és a Pszichológiai Intézet vett részt, melyek különböző aspektusokból vizsgálták és elemezték az információs társadalmat, illetve a különböző generációk és társadalmi csoportok infokommunikációs eszközökhöz történő hozzáférését. Feleky Gábor, a Szociológiai Tanszék vezetője elmondta: őket elsősorban az infokommunikációs kultúra érdekelte, ezért azt kutatták, hogy az egyes infokommunikációs eszközöknek milyen az elterjedtsége a különböző korosztályi, lakossági és területi metszetekben, kik rekednek kívül ezen a világon, s mindez milyen társadalmi egyenlőtlenségekhez vezet. Arra is kíváncsiak voltak, hogy az egyes felhasználók mire és hogyan használják ezeket az eszközöket, lehetőségeket. Minden generációról készítettek felmérést az általános iskolásoktól kezdve a felnőttekig bezárólag, hogy korosztályi mérleget is lehessen vonni. Külön figyelmet fordítottak az esetlegesen felbukkanó szegedikumokra, szegedi sajátosságokra is – emelte ki az egyetemi docens.

Csabai Márta, a Pszichológiai Intézet vezetője arról szólt, hogy a program komoly hallgatói részvétellel zajlott, köszönhetően annak is, hogy olyan sajátos témát érintett, melyben tulajdonképpen maguktól a fiataloktól tanulnak a szakemberek. Elsődlegesen azt akarták megtudni, hogy az ifjak számára mit jelent az identitás, a felelősségvállalás, a felnőtti életbe való kilépés, a társas életben történő megjelenés, illetve az önkifejezés szempontjából az az infokommunikációs közeg, melybe gyakorlatilag ma már beleszületnek. Fontosnak tartották feltárni azokat a problémás viselkedési formákat, függőségeket is, melyeknek ez a környezet táptalajul szolgál. Az egyetemi docens elárulta: létrehoznak egy (jelenleg még fejlesztés alatt álló) információs tanácsadó portált is fiatalok részére Léleknavigátor néven, hogy ezen keresztül kapaszkodókat, stratégiákat nyújtsanak számukra az őket elárasztó információtömegben.

A kutatási eredményeket a két napon külön pszichológiai és szociológiai szekcióban mutatják be a BTK épületében. A rendezvény kínálatát a Kaleidoszkóp improvizációs színház előadása is színesíti.

 SZTEPress

 

TAMOP Konferencia - galéria
A konferencián készült képgaléria itt megtekinthető
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.