SZTE Info

Két nap a hazai germanisztikáról

Idén június elején Szegeden tartották a Magyar Germanisták Társaságának (Gesellschaft ungarischer Germanisten, GuG) közgyűlését. Középpontban az osztrák irodalom és kultúra állt.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Magyar Germanisták Társaságát 1994-ben alapították a magyarországi germanisztikai kutatás és oktatás támogatására és harmonizálására, valamint a hazai szakma érdekeinek képviseletére. Első elnöke Vizkelety András professzor volt, aki 2004 óta a társaság örökös tiszteletbeli elnöke. Évente tartanak GuG-közgyűlést, amit mindig összekötnek egy kis konferenciával is.

Nemcsak a német irodalom és kultúra tartozik a germanisztika témaköreibe. A tudományterület magában foglalja a régi germanisztikától az újabb korig terjedő kutatásokat, illetve a német nyelvű országok mellett a skandinavisztikát, a néderlandisztikát, a fríz és jiddis nyelv- és irodalomtudományt is. Általában a tagok, illetve az elnökség tagjai között is mindig található ezen területek szakemberei közül is legalább egy-egy – tudtuk meg Horváth Gézától, a szegedi Germán Filológiai Intézet vezetőjétől, a GuG soros elnökhelyettesétől.

A tanácskozás megrendezésére a hat főből álló elnökség kéri fel a germanisztikai intézeteket – a szervezés és lebonyolítás az elnökhelyettes feladata. A mostani periódusban a szegedi Germán Filológiai Intézet ad három fontos elnökségi tagot: az elnöki tisztséget Bassola Péter nyelvészprofesszor tölti be, elnökhelyettesként Horváth Géza intézetvezető, irodalomtörténész, titkárként pedig Kispál Tamás német nyelvészeti tanszéki oktató tevékenykedik. Tavaly részben ezért is Szegedre esett a választás. A szokásos közgyűlési programok, mint az évkönyv, illetve a pénzügyi helyzet megbeszélésén túl egy reprezentatív rész is társul a közgyűlésekhez. Kétévente egy fiatal tehetséges germanista tudós, kutató pályázat alapján kapja meg a Vizkelety professzor által alapított Gragger Róbert-díjat. A köztes években pedig egy tapasztalt, nemzetközileg is elismert szakember – nyelvész, irodalmár, történész – veheti át a Pro Germanistica Hungarica Emlékérmet.

Idén fő téma az osztrák irodalom és kultúra volt, több okból is. Az országban 1993-ban először Szegeden jött létre az Osztrák Könyvtár, majd ezután alakult meg az Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszék – Magyarországon mindmáig intézményesített formában a szegedi az egyetlen olyan intézet, amelynek ilyen tanszéke is működik. A kezdetektől Csúri Károly tanszékvezető professzor munkája vitte előre az osztrák kultúra ügyét, szűk egy éve pedig Bombitz Attila, a kortárs osztrák irodalom elismert kutatója vette át a tanszék vezetését.

A közgyűlés szokásos protokolláris részeire június 1-jén került sor, a délutáni programokon a szegedi intézettel évek óta együttműködő Salzburgi Egyetemtől Wolfgang Hackl professzor tartott előadást, aki a GuG társintézménye, az Osztrák Germanisták Társaságának elnöke. A másik előadó Helmut-Heinz Lüger professzor volt, aki Herder-professzúrával a tavaszi félévet a szegedi intézetben töltötte. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével a budapesti Osztrák Kulturális Fórum (OKF) igazgatója, Elisabeth Kornfeind – az OKF nagyvonalúan támogatta is a rendezvényt.

Másnap pedig – a hagyományoknak megfelelően – a mindenkori rendezőintézmény mutatkozott be, így az Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszékről Bombitz Attila beszélt, valamint fiatal szegedi nyelvészek tartottak előadásokat.

 Arany Mihály

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.