SZTE Info

santi_patroni_kiemelt

Magyar egyetemek szent patrónusok oltalma alatt

Pál József professzor, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese nemrég egy Olaszországban tartott konferencián mutatta be a hazai felsőoktatási intézmények védőszentjeire vonatkozó kutatási eredményeit.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Nemzetközi tudományos konferenciát rendeztek június 21–23. között Bolognában az európai egyetemek védőszentjeiről. A seregszemlén Magyarországot, illetve a Szegedi Tudományegyetemet Pál József professzor képviselte. A nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes a magyar egyetemek védőszentjeit mutatta be.

 

Akikben Isten műve erőteljesen megnyilvánul

– A rendező bolognai egyetem 1088-ban alakult, s a világ egyik első felsőoktatási intézményeként tartják számon. Érdekessége, hogy nem egyházi, hanem világi jellegű iskoláról volt szó, az első olyan egyetemről, mely a polgári jog területén folytatott kutatásokat. 1988-ben – mikor színpompás programsorozattal ünnepelték meg kilencszáz éves fennállását – a JATE rektora, Csákány Béla professzor is részt vett megemlékező rendezvényeiken. Akkor fogadták el az Európai Egyetemek Magna Chartáját is, melyhez a Szegedi Tudományegyetem is kapcsolódott. Tudni kell még a bolognai universitasról, hogy igen jelentős egyetemtörténeti kutatóközpontot működtet (CISUI néven), mely rendszeresen szervez nemzetközi konferenciákat – mutatta be a házigazda intézményt Pál József. A szegedi professzor egyébként harmadszor vett részt ilyen kongresszuson. 2006-ban a magyarországi 1956 ötvenedik évfordulója jelentette az apropót, majd 2009-ben az egyetemi tananyagok története, alakulása a legkezdetlegesebb jegyzettől, a peciától az e-bookig, az idei esztendőben az európai egyetemek védőszentjeiről cseréltek eszmét a tudósok.

– A kereszténység történetének fontos eleme, hogy kiemelt tisztelet jut azoknak a helyeknek, ahol Isten valamilyen módon megnyilvánult, illetve azoknak az embereknek, akikben Isten műve mindennél erőteljesebben érzékelhető. A különféle intézmények és szakmák is ilyetén módon szentet, védőszentet választották maguknak, ehhez mérten a 12-13. századtól az egyetemek is valamilyen védőszent alá rendelték tevékenységüket. Ez jellemezte a magyar felsőoktatást is: egyrészt a közép- és kora újkorban létrejövő egyetemek, másrészt a külföldön adott helyeken bizonyos tömeget, arányt elérő magyar hallgatók választottak maguknak védőszentet – magyarázta Pál József. Bolognai előadásában ezt a folyamatot, ennek legfontosabb állomásait tekintette át.

 

Védőszentek Veszprémtől Nagyszombatig

Igen érdekes eredményeket ismertetett a közönséggel a szegedi professzor. A hazánkban létrejött, középszintnél magasabb képzést is nyújtó studiumok közül a veszprémi, amely a püspök irányítása alatt alá tartozott, tekinthető a legelsőnek. A korábban is meglévő káptalani iskola a 12. század végén emelkedhetett magasabb szintre. A kancellár-püspökhöz szorosan kapcsolódó oktatási tevékenységet folytató iskolát (minden valószínűség szerint) a dóm védőszentje, Szent Mihály patrociniuma alá helyezték. A domonkos rend 1304-ben Budán megalapított főiskolájának Mirai Szent Miklós lett a védőszentje (aki egyben a diákok védőszentje is). Aligha meglepő a választás, hiszen a rendalapító Szent Domonkost is egy Miklósnak szentelt templomban temették el. Az 1367-ben Anjou Nagy Lajos király által létrehozott pécsi egyetem – melynek a mai Pécsi Tudományegyetem az örököse – pedig minden valószínűség szerint Szent Péter mellett döntött. Péter volt a püspökség védőszentje is, s a rövid ideig működött intézmény finanszírozása is fokozott mértékben az egyházra hárult. A Szegedi Tudományegyetem eszmei-szellemi elődjének, a Báthory István erdélyi fejedelem által 1581-ben Kolozsvárott megalapított akadémia viszont a források tanúsága alapján nem választott magának védőszentet.

– A rendkívül alapos kutatások ellenére sem sikerült a Báthory-féle egyetemen egyetlen egy védőszentet sem azonosítani. Valószínű, hogy a szent nevenapján a városban szervezett, általában nagy felfordulással járó látványos ünnepséget Kolozsvárott nem lehetett megszervezni (mint másutt), hiszen ez provokációnak minősült volna az unitárius, protestáns többségű környezetben. Ráadásul megosztotta volna a hallgatókat, hiszen az egyetem nyitott volt nem katolikus előtt is – fejtegette az okokat a rektorhelyettes.

Megfelelően dokumentáltak, részleteikben ismertek ellenben az egykori kolozsvári diák, Pázmány Péter által 1635-ben életre hívott négykarú nagyszombati egyetem (mai utódai: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Semmelweis Orvostudományi Egyetem) védőszentjeire vonatkozó ünnepek, szerepük az intézmény életében. Az intézmény védőszentje Magyarország patrónája, Szűz Mária lett. A hittudományi kar Loyola Szent Ignác oltalma alá helyezte tevékenységét (második védőszentként pedig Aquinói Szent Tamást tisztelték), a bölcsészettudományi fakultás Xavéri Szent Ferenc, a jogi kar Szent Ivó, az orvoskar pedig Kozma és Damián, a két arab származású, Diocletianus által megölt orvosszent mellett foglalt állást. Utóbbira 1772-ben Mária Terézia adott nekik engedélyt, aki arról is intézkedett, hogy forrásokat utaljanak ki az ünnepségek méltó lebonyolítására.

A védőszentek ábrázolása egyébként rendszerint az egyetem címerén, zászlaján, jogarán, pecsétjén jelent, jelenik meg. Érdekesség, hogy a Pázmány-féle akadémia orvoskarának dékáni jogarán felül Lukács evangélistát is ábrázolták, alatta kaptak helyet az arab származású orvosszentek. – A vertikális elhelyezés a gyógyító tevékenység egésze és a kar mint ennek része viszonyát fejezheti ki. Lukács az orvostársadalom védelmezője, magáé a karé pedig a Justinianust meggyógyító, a gyógyításért pénzt soha el nem fogadó, Isten által a gyilkos eszközök (víz, tűz, nyíl) ellen háromszor megvédett Kozma és Damián – vázolta a lehetséges okokat Pál József.

 

Példát mutathat a morális tartás

A rektorhelyettestől megtudtuk: a védőszentek választása olyan hagyomány, ami egészen a napjainkig él világszerte, de idehaza is. A 2010-ben megalakult Óbudai Egyetem – mely a Luxemburgi Zsigmond-féle 1395-ös, illetve 1410-es alapításra vezeti vissza történetét – például Szent Pált, a Miskolci Egyetem bölcsészkara pedig nemrégiben Alexandriai Szent Katalint, a bölcsészek védőszentjét jelölte szent patrónusául. – Mindez azt mutatja, hogy nemcsak a tudósokból lehet példát meríteni, hanem olyan személyekből is, akik morális tartásukkal mutatnak utat egy intézménynek – fogalmazott a professzor, hozzátéve: mindez adott esetben a Szegedi Tudományegyetem életében is elképzelhető és megfontolandó lehet. Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint mégis kik jöhetnének szóba a szegedi intézmény kapcsán, hangsúlyozottan első megközelítésben úgy felelt: például Szent Gellért, illetve a jeles racionalista skolasztikus, Aquinói Szent Tamás. Mindemellett felhívta rá a figyelmet, hogy az egyház életében egyre több a szent professzor, s jelenleg is folyamatban van például „a legszögedibb szögedi”, a nagy hírű néprajztudós, Bálint Sándor boldoggá avatása.

 

Pintér M. Lajos

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.
  • december 15.
    14:00 - 18:00
    Emlékülés Bellon Tibor halálának 15. évfordulóján. Ez alkalommal a szakmát művelő tanítványok köréből tisztelegnek személyes hangvételű, ugyanakkor kutatási eredményeiket is felvillantó előadásokkal Bellon Tibor emléke előtt. A teljes program a facebook eseménynél és a tanszék oldalán olvasható.
  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.