SZTE Info

santi_patroni_kiemelt

Magyar egyetemek szent patrónusok oltalma alatt

Pál József professzor, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese nemrég egy Olaszországban tartott konferencián mutatta be a hazai felsőoktatási intézmények védőszentjeire vonatkozó kutatási eredményeit.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Nemzetközi tudományos konferenciát rendeztek június 21–23. között Bolognában az európai egyetemek védőszentjeiről. A seregszemlén Magyarországot, illetve a Szegedi Tudományegyetemet Pál József professzor képviselte. A nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes a magyar egyetemek védőszentjeit mutatta be.

 

Akikben Isten műve erőteljesen megnyilvánul

– A rendező bolognai egyetem 1088-ban alakult, s a világ egyik első felsőoktatási intézményeként tartják számon. Érdekessége, hogy nem egyházi, hanem világi jellegű iskoláról volt szó, az első olyan egyetemről, mely a polgári jog területén folytatott kutatásokat. 1988-ben – mikor színpompás programsorozattal ünnepelték meg kilencszáz éves fennállását – a JATE rektora, Csákány Béla professzor is részt vett megemlékező rendezvényeiken. Akkor fogadták el az Európai Egyetemek Magna Chartáját is, melyhez a Szegedi Tudományegyetem is kapcsolódott. Tudni kell még a bolognai universitasról, hogy igen jelentős egyetemtörténeti kutatóközpontot működtet (CISUI néven), mely rendszeresen szervez nemzetközi konferenciákat – mutatta be a házigazda intézményt Pál József. A szegedi professzor egyébként harmadszor vett részt ilyen kongresszuson. 2006-ban a magyarországi 1956 ötvenedik évfordulója jelentette az apropót, majd 2009-ben az egyetemi tananyagok története, alakulása a legkezdetlegesebb jegyzettől, a peciától az e-bookig, az idei esztendőben az európai egyetemek védőszentjeiről cseréltek eszmét a tudósok.

– A kereszténység történetének fontos eleme, hogy kiemelt tisztelet jut azoknak a helyeknek, ahol Isten valamilyen módon megnyilvánult, illetve azoknak az embereknek, akikben Isten műve mindennél erőteljesebben érzékelhető. A különféle intézmények és szakmák is ilyetén módon szentet, védőszentet választották maguknak, ehhez mérten a 12-13. századtól az egyetemek is valamilyen védőszent alá rendelték tevékenységüket. Ez jellemezte a magyar felsőoktatást is: egyrészt a közép- és kora újkorban létrejövő egyetemek, másrészt a külföldön adott helyeken bizonyos tömeget, arányt elérő magyar hallgatók választottak maguknak védőszentet – magyarázta Pál József. Bolognai előadásában ezt a folyamatot, ennek legfontosabb állomásait tekintette át.

 

Védőszentek Veszprémtől Nagyszombatig

Igen érdekes eredményeket ismertetett a közönséggel a szegedi professzor. A hazánkban létrejött, középszintnél magasabb képzést is nyújtó studiumok közül a veszprémi, amely a püspök irányítása alatt alá tartozott, tekinthető a legelsőnek. A korábban is meglévő káptalani iskola a 12. század végén emelkedhetett magasabb szintre. A kancellár-püspökhöz szorosan kapcsolódó oktatási tevékenységet folytató iskolát (minden valószínűség szerint) a dóm védőszentje, Szent Mihály patrociniuma alá helyezték. A domonkos rend 1304-ben Budán megalapított főiskolájának Mirai Szent Miklós lett a védőszentje (aki egyben a diákok védőszentje is). Aligha meglepő a választás, hiszen a rendalapító Szent Domonkost is egy Miklósnak szentelt templomban temették el. Az 1367-ben Anjou Nagy Lajos király által létrehozott pécsi egyetem – melynek a mai Pécsi Tudományegyetem az örököse – pedig minden valószínűség szerint Szent Péter mellett döntött. Péter volt a püspökség védőszentje is, s a rövid ideig működött intézmény finanszírozása is fokozott mértékben az egyházra hárult. A Szegedi Tudományegyetem eszmei-szellemi elődjének, a Báthory István erdélyi fejedelem által 1581-ben Kolozsvárott megalapított akadémia viszont a források tanúsága alapján nem választott magának védőszentet.

– A rendkívül alapos kutatások ellenére sem sikerült a Báthory-féle egyetemen egyetlen egy védőszentet sem azonosítani. Valószínű, hogy a szent nevenapján a városban szervezett, általában nagy felfordulással járó látványos ünnepséget Kolozsvárott nem lehetett megszervezni (mint másutt), hiszen ez provokációnak minősült volna az unitárius, protestáns többségű környezetben. Ráadásul megosztotta volna a hallgatókat, hiszen az egyetem nyitott volt nem katolikus előtt is – fejtegette az okokat a rektorhelyettes.

Megfelelően dokumentáltak, részleteikben ismertek ellenben az egykori kolozsvári diák, Pázmány Péter által 1635-ben életre hívott négykarú nagyszombati egyetem (mai utódai: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Semmelweis Orvostudományi Egyetem) védőszentjeire vonatkozó ünnepek, szerepük az intézmény életében. Az intézmény védőszentje Magyarország patrónája, Szűz Mária lett. A hittudományi kar Loyola Szent Ignác oltalma alá helyezte tevékenységét (második védőszentként pedig Aquinói Szent Tamást tisztelték), a bölcsészettudományi fakultás Xavéri Szent Ferenc, a jogi kar Szent Ivó, az orvoskar pedig Kozma és Damián, a két arab származású, Diocletianus által megölt orvosszent mellett foglalt állást. Utóbbira 1772-ben Mária Terézia adott nekik engedélyt, aki arról is intézkedett, hogy forrásokat utaljanak ki az ünnepségek méltó lebonyolítására.

A védőszentek ábrázolása egyébként rendszerint az egyetem címerén, zászlaján, jogarán, pecsétjén jelent, jelenik meg. Érdekesség, hogy a Pázmány-féle akadémia orvoskarának dékáni jogarán felül Lukács evangélistát is ábrázolták, alatta kaptak helyet az arab származású orvosszentek. – A vertikális elhelyezés a gyógyító tevékenység egésze és a kar mint ennek része viszonyát fejezheti ki. Lukács az orvostársadalom védelmezője, magáé a karé pedig a Justinianust meggyógyító, a gyógyításért pénzt soha el nem fogadó, Isten által a gyilkos eszközök (víz, tűz, nyíl) ellen háromszor megvédett Kozma és Damián – vázolta a lehetséges okokat Pál József.

 

Példát mutathat a morális tartás

A rektorhelyettestől megtudtuk: a védőszentek választása olyan hagyomány, ami egészen a napjainkig él világszerte, de idehaza is. A 2010-ben megalakult Óbudai Egyetem – mely a Luxemburgi Zsigmond-féle 1395-ös, illetve 1410-es alapításra vezeti vissza történetét – például Szent Pált, a Miskolci Egyetem bölcsészkara pedig nemrégiben Alexandriai Szent Katalint, a bölcsészek védőszentjét jelölte szent patrónusául. – Mindez azt mutatja, hogy nemcsak a tudósokból lehet példát meríteni, hanem olyan személyekből is, akik morális tartásukkal mutatnak utat egy intézménynek – fogalmazott a professzor, hozzátéve: mindez adott esetben a Szegedi Tudományegyetem életében is elképzelhető és megfontolandó lehet. Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint mégis kik jöhetnének szóba a szegedi intézmény kapcsán, hangsúlyozottan első megközelítésben úgy felelt: például Szent Gellért, illetve a jeles racionalista skolasztikus, Aquinói Szent Tamás. Mindemellett felhívta rá a figyelmet, hogy az egyház életében egyre több a szent professzor, s jelenleg is folyamatban van például „a legszögedibb szögedi”, a nagy hírű néprajztudós, Bálint Sándor boldoggá avatása.

 

Pintér M. Lajos

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *