SZTE Info

csakany_prof_kiemelt

A matematika művészét köszöntötték

Európa mellett a tengerentúlról, például Hawaiiból és Japánból is érkeztek algebristák a 23-dik alkalommal megrendezett Univerzális algebra és hálóelmélet címet viselő konferenciára, melyet egyben a tudományos konferenciasorozat megalapítója, Csákány Béla emeritusz professzor nyolcvanadik születésnapjának tiszteletére rendeztek a szervezők.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A június 21. és 25. közötti összejövetel egyébként már a harmadik „Csákány Béla-konferencia” a sorban, hiszen a professzor 70-dik és 75-dik születésnapját ugyancsak megünnepelték egy-egy ilyen rendezvényen – mondta el a tanácskozás megnyitóján Waldhauser Tamás, az Algebra és Számelmélet Tanszék adjunktusa, az egyik főszervező. Varró András tudományos és innovációs rektorhelyettes kiemelte, a matematika az egyik legintellektuálisabb tudomány, a szegedi matematika pedig mindig is sikeres volt, máig nemzetközi hírnévnek örvend.

A konferencián többek között az USA, Kanada, Japán, Nagy-Britannia, Németország, Argentína, Csehország, Lengyelország, Szerbia, Oroszország és Románia algebristái is képviseltetik magukat. A konferenciát a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 és a TÁMOP-4.2.1/B/09/1/KONV-2010-0005 projekt támogatta.

 

Kutatási központok között

Az MTA SZAB Matematikai Szakbizottság és az SZTE Bolyai Intézet által rendezett tudományos tanácskozáson elméleti matematikai előadásokat hallhattak a résztvevők két szekcióban. 9 meghívott előadótól és 39 prezentációból tudhatták meg az érdeklődők a legfrissebb kutatási eredményeket, valamint a konferencia helyt adott az új ötleteknek is – tudtuk meg a másik főszervezőtől, Katonáné Horváth Eszter egyetemi adjunktustól. „Büszkék vagyunk, mert a Bolyai Intézetet immár sok évtizede a világ matematikai kutatási centrumai között jegyzik” – tette hozzá. Horváth Eszter arról is beszélt, a szegedi algebristák is rendszeresen látogatják az ehhez hasonló nemzetközi rendezvényeket, hiszen e tudományterületen is nagyon fontos a külföldi kapcsolatok ápolása a kutatás színvonalának megőrzése szempontjából.

 

Művészek és mesterek

„Akinek szerencséje van, és jó tanárai vannak, annak a matematika olyan típusú élvezetet nyújt, mint a műalkotások létrehozása azok számára, akiknek azon a területen vannak kiváló mesterei és tehetségük” – így válaszolt Csákány Béla professzor arra a kérdésre, hogy miért érdemes elméleti matematikával foglalkozni. Az Algebra és Számelmélet Tanszék korábbi vezetője legfőbb kutatási területén, az algebrában hozott meglátásait annak tulajdonítja, hogy már középiskolától kezdve jó tanárai voltak, mint Sziráki László a gyulai gimnáziumban. Később az egyetemen Rédei László volt a nagymester, szakmai bátyjaként pedig Szendrei Jánost említette, akinek munkáját annyiban sikerült viszonoznia, hogy az egyik lányát tanította. Mellettük Alexandr Kuroshra is szívesen emlékezett a professzor.

 

Család és utánpótlás

„Családomnak, ’törzsemnek’ éreztem a szegedi egyetemet, ezért a történetével, sőt, az egész szegedi felsőoktatás és kutatás történetével foglalkoztam, főleg akkor, amikor erre hivatalos biztatást is kaptam Blazovich László akkori főlevéltárostól” – tudtuk meg a professzortól. Csákány Béla a matematikai játékokról is publikált, kötete tankönyvkényt is használható, a kombinatorika egy fejezetét képezi. Olyan játékokról van szó, ahol lépések sorozata határozza meg a játszmát, és nincs benne véletlenszerű elem, ilyen például az úgynevezett bűvös négyzet. „Azt szerettem volna, hogy a szegedi egyetemről kikerülő tanárok ismerkedjenek meg ezzel a témával, mert így jobban a matematika felé tudják vonzani azokat a gyerekeket, akik egyébként a megfelelő tehetséggel bírnának ugyan, de nem tartják elég érdekesnek” – a professzor az utánpótlásra is gondolt.

Csákány Béla 1955-ben szerzett matematika-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet. 1968-ban bízták meg a Bolyai Intézeten belüli Algebra és Számelmélet Tanszék vezetésével. 1976-ban szerzett egyetemi tanári kinevezést. 1969-től 1972-ig mint a szegedi egyetem rektorhelyettese, majd 1985-től 1990-ig rektorként munkálkodott. Az Algebra és Számelmélet Tanszéket 1993-ig vezette, azután beosztott professzorként, majd 2002 óta emeritusz professzorként dolgozik ugyanitt. Munkásságát többek közt Szent-Györgyi Albert- és Bolyai Farkas-díjjal, Eötvös József-koszorúval, Széchenyi Professzori Ösztöndíjjal, a Szegedért Alapítvány Tudományos Kuratóriumának Szőkefalvi-Nagy Béla-díjával, valamint Szőkefalvi-Nagy Béla-emlékéremmel is elismerték. Szakmai tevékenysége mellett tudománytörténeti tanulmányaival is tiszteletet vívott ki magának.

 Arany Mihály

 

SZAB Csákány professzor.zip
További képek itt megtekinthetők
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.