SZTE Info

Szegedi „rajzeffektek” Pusztai Virágtól

A 83. Ünnepi Könyvhéten mutatták be a tavalyi Szeged effekt című antológia „folytatásaként” az Areión Kulturális Közhasznú Egyesület gondozásában megjelent Szeged effekt 2-t. Mindkét kötetben Pusztai Virág – a Szegedi Egyetem Televízió JGYPK-n működő stúdiója, illetve a Tisza(p)Art Televízió szerkesztő riportere, valamint a Duna TV Határtalanul magyar című műsora egyik szerkesztőjének – illusztrációi láthatók. Virággal az alkotás folyamatáról is beszélgettünk.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

ill1– Mennyire „illusztrációk” a Szeged effekt rajzai – vannak olyanok, amiket közvetlenül az írások ihlettek?

– Tulajdonképpen valamennyit azok ihlették, ha nem is közvetlen módon. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy folyamatos betekintésem volt a beérkező írásművekbe. Férjemmel, az antológiát szerkesztő Bene Zoltánnal mindig izgatottan böngésztük az éppen beérkező novellákat, verseket. Az ezekből áradó hangulatok meghatározták az illusztrációkat. Igaz, az írások a város nagyon különböző arcait villantják fel, és nagy kihívás volt, hogy ezeket úgy láttassam, hogy közben mégis valami egységes formanyelvet alakítsak ki. A végeredménnyel persze nem vagyok maradéktalanul elégedett…

 

– Milyen technikákat használt?

– Amikor az első kötetet terveztük, felmerült a gondolat, hogy fotókkal illusztráljuk. A szegedi nevezetességek bemutatásának lehetőségét gyorsan elvetettük, meghagyva azt a turisztikai kiadványoknak. Az első ötletem az volt, mutassunk apró, de jellemző részleteket a városból, amelyek a mindennapi életünket, így a városról alkotott benyomásainkat – effektjeinket is − észrevétlenül meghatározzák. Próbálkozásaim során nőttön-nőtt bennem a tisztelet a fotósok iránt, akik képesek egy képen láttatni minden fontosnak érzett motívumot. Nekem ez csak úgy sikerült, ha szétvágtam a fotókat.

 

– És rajzzal „toldotta meg”…

– Igen, a fénykép-darabkákkal eljátszottam, és rajzokkal egészítettem ki őket. Úgy éreztem, a fotorealisztikus valóság adta kereteket élettel kellene megtölteni. Az első kötetben még csak az emberi jelenlétre utaló nyomokkal, a másodikban már kicsit bátrabb és tudatosabb voltam: növényekkel, állatokkal és emberalakokkal. A fényképhűséget ellenpontozva elvont, sematikus formában.

 

ill3– Épülethomlokzatok, szobrok és ablakok is megjelennek egy-egy oldalon – mi ragadta meg ezekben a részletekben?

– Szerettem volna egy játékot is felkínálni a szemlélőnek: a homlokzati elemek, épületszobrok, kapuk, ablakok, táblák és falfirkák mind beazonosíthatók, megkereshetők a város területén. A nevezetes, emblematikus épületeket mindenki ismeri, de a várossal való bensőséges kapcsolat kialakítása ott kezdődik, ha egy-egy részletével is közelebbi kontaktusba kerülünk. És ilyen tekintetben egyenrangúak a belváros palotáinak, az alsóvárosi házaknak a részletei, vagy a lakótelepi miliő elemei. Az volt a szándékom, hogy ezekből a mozaikokból álljon össze egy komplex kép a városról. Ami persze szubjektív, ezekkel az eszközökkel nem is lehet más.

 

– Többnyire szerkesztő riportereként ismerik, hogyan alakult a rajztanári fejezet az életében? Úgy tudom, az SZTE Juhász Gyula Pedagógiai Kar mesterképzős andragógia szakját is elvégezte.

– A Tömörkény-gimnáziumban alkalmazott grafika szakra jártam, sokáig ilyen pályára készültem. A főiskolán a rajz szak mellé egy hirtelen ötlettől vezérelve választottam a művelődésszervezőt, ahol média szakirányra kerültem. Még a főiskola alatt elkezdtem dolgozni az akkori Szeged TV-nek, és valahogy benne ragadtam ebben a szakmában. Közben azért mindig rajzolgattam, de az utóbbi két-három évben az eddiginél erősebben tért vissza a késztetés. Terveim mindkét irányban vannak, sőt, egy harmadikban is, amelyik ötvözi az első kettőt: az utóbbi időben egyre inkább érdekel a vizuális kultúránk állapota, válságjelenségei, például a média hatása a képzőművészetre. Néhány tanulmányt már publikáltam e témákban.

 

– Melyek a kedvenc témái, technikái?

– A JGYPK Rajz Tanszékén kiváló képzésben részesültem, most érzem csak, milyen biztos hátteret adott minden további lépésemhez a sok-sok akkor készített tanulmányrajz. Szinte mindent kipróbáltam már, de úgy érzem, mostanában kezdek rátalálni azokra a technikákra és ábrázolási módokra, amelyekkel igazán ki tudom fejezni magam. Többnyire jól körülhatárolt formákkal dolgozom, ívekkel és egyenesekkel elválasztott, zárt foltokból építkezem. Van, amikor csak tustollat és grafitceruzát használok, máskor akrilfestékkel töltöm ki a felületeket. Van egy nagy zacskónyi színes papírom, köztük csomagolóanyagok, textilek, különféle érdekes színű és felületű anyagok, amelyekből szívesen építek kollázsokat. Gyakran vegyítem is a különféle technikákat.


*

Az antológiák Pusztai Virág által készített illusztrációiból a Somogyi-könyvtár Internet-terében nyílt kiállítás, melyet augusztus 1-jéig láthatnak az érdeklődők.

 

A.M.

  plakat

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.