SZTE Info

Új fénnyel a jövő felé

Kroó Norbert akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi alelnöke (2005-2011), az MTA Szilárdtest-fizikai és Optikai Kutatóintézetének korábbi igazgatója érkezett pénteken a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) székházába az MTA SZAB Fizikai Munkabizottságának meghívására, hogy egy új típusú fényről és a hozzá kapcsolódó plazmonikáról tartson előadást.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Egy mikroszkóppal – legyen az akármilyen bonyolult – sem látunk mindent, mert ha a megfigyelni kívánt két pont közelebb van egymáshoz, mint durván a fényhullámhossz fele, azt akármilyen optikai eszköz egy pontnak látja. Ez azt jelenti, hogy a nanotechnológiában a normális fény nem használható, mert nem adja meg a kívánt felbontást – kezdte magyarázni a plazmonika lényegét a kutatóprofesszor, Kroó Norbert akadémikus. Van azonban egy új típusú fény (amit egyébként már régóta használnak), amire ez a korlát nem igaz, így ezt a nanotechnológiában is lehet használni, például mikroszkópiára. Persze mindennek van valamilyen ára: ez a fény csak bizonyos fémek felületén jelenik meg, így kell a körülményeket alakítani – folytatta a professzor. Másik tulajdonsága, hogy ha normál fénnyel gerjesztjük, azaz átadjuk a normál fény energiáját az új típusú fénynek, akkor egy viszonylag nagy térfogat energiája közvetlenül a fém felületére koncentrálódik, így óriási terek jönnek létre. Ennek révén olyan dolgokat lehet csinálni viszonylag kisebb lézerrel, amit mások csak sokkal nagyobbal tudnak véghez vinni.

 

Rákos sejtek ellen

Az új fény az orvosi gyakorlatban is hasznosítható – hívta fel a figyelmet az akadémikus. Amerikában dolgozták ki azt a technológiát, hogy kis aranygömböcskékre koncentrálják ezt a fényt úgy, hogy azok az infravörös tartományban legyenek érzékenyek arra, hogy az új típusú fény létrejöjjön rajtuk. A gömböket intravénásan beinjektálják a betegnek, és mivel a rákos szövetekbe több vér kerül, mint máshova, így az aranygömböcskék ott feldúsulnak. Ezután megvilágítják a pácienst olyan fénnyel, ami áthatol a testszöveteken, és ezek a gömböcskék érzékenyek rá. Ott óriási tér jön létre, és ez elpusztítja a rákos sejteket. Amerikában ez a módszer már emberi kipróbálás alatt van – tudtuk meg Kroó Norberttől.

 

Tökéletes lencse

Ebben a fényben lehet tökéletes lencsét is készíteni úgynevezett negatív törésmutató esetén. Egy felületen két dimenzióban akár egy nanométeresre is lehet fókuszálni ezt az új típusú fényt. A normális üveglencsék ugyanis nem tökéletesek, a drága fényképezőgépekben több lencse található, hogy azok hibáját nagyrészt korrigálják.

 

Új chipek

A professzor az SZTE Médiacentrumnak arról is beszélt, minden eleme adott már annak, hogy ilyen új típusú fénnyel chipet készítsenek. A fény durván ötször gyorsabban terjed, mint az áram, így nagyon gyors chip jönne létre, és mivel az új típusú fényben nincs hullámhosszkorlát, nagyon pici szerkezeteket tudnának létrehozni. Kroó Norbert elmondta, az első ilyen chipek létrehozása idő és gazdaság kérdése, valószínűleg akkor kezdenek majd vele foglalkozni, ha amortizálódnak a jelenlegi félvezető-ipari beruházások. Az eljárás egyetlen hátulütője, hogy a fémek elnyelik a fényt. Ahhoz, hogy jól működjön az új technológia, olyan módszereket kell találni, amik visszaadják, újra megerősítik azt. „Úgy gondolom, hogy az első alkalmazás éppen az lesz, hogy egy elektronikus chipet úgy állítanak át, hogy az egyes elemei közötti kapcsolatot új típusú fényre cserélik” – zárta gondolatait a professzor.

Az akadémikus Szentirmay Zsolttal az MTA Szilárdtest-fizikai és Optikai Kutatóintézetben hetvenes évek elején a világon másodikként kezdett el foglalkozni az új típusú fénnyel. Megtudtuk, a plazmonikát a szegedi egyetemen is „művelik”, és ígéretes kutatási területként tartják számon.

Arany Mihály

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.