SZTE Info

Új fénnyel a jövő felé

Kroó Norbert akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi alelnöke (2005-2011), az MTA Szilárdtest-fizikai és Optikai Kutatóintézetének korábbi igazgatója érkezett pénteken a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) székházába az MTA SZAB Fizikai Munkabizottságának meghívására, hogy egy új típusú fényről és a hozzá kapcsolódó plazmonikáról tartson előadást.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Egy mikroszkóppal – legyen az akármilyen bonyolult – sem látunk mindent, mert ha a megfigyelni kívánt két pont közelebb van egymáshoz, mint durván a fényhullámhossz fele, azt akármilyen optikai eszköz egy pontnak látja. Ez azt jelenti, hogy a nanotechnológiában a normális fény nem használható, mert nem adja meg a kívánt felbontást – kezdte magyarázni a plazmonika lényegét a kutatóprofesszor, Kroó Norbert akadémikus. Van azonban egy új típusú fény (amit egyébként már régóta használnak), amire ez a korlát nem igaz, így ezt a nanotechnológiában is lehet használni, például mikroszkópiára. Persze mindennek van valamilyen ára: ez a fény csak bizonyos fémek felületén jelenik meg, így kell a körülményeket alakítani – folytatta a professzor. Másik tulajdonsága, hogy ha normál fénnyel gerjesztjük, azaz átadjuk a normál fény energiáját az új típusú fénynek, akkor egy viszonylag nagy térfogat energiája közvetlenül a fém felületére koncentrálódik, így óriási terek jönnek létre. Ennek révén olyan dolgokat lehet csinálni viszonylag kisebb lézerrel, amit mások csak sokkal nagyobbal tudnak véghez vinni.

 

Rákos sejtek ellen

Az új fény az orvosi gyakorlatban is hasznosítható – hívta fel a figyelmet az akadémikus. Amerikában dolgozták ki azt a technológiát, hogy kis aranygömböcskékre koncentrálják ezt a fényt úgy, hogy azok az infravörös tartományban legyenek érzékenyek arra, hogy az új típusú fény létrejöjjön rajtuk. A gömböket intravénásan beinjektálják a betegnek, és mivel a rákos szövetekbe több vér kerül, mint máshova, így az aranygömböcskék ott feldúsulnak. Ezután megvilágítják a pácienst olyan fénnyel, ami áthatol a testszöveteken, és ezek a gömböcskék érzékenyek rá. Ott óriási tér jön létre, és ez elpusztítja a rákos sejteket. Amerikában ez a módszer már emberi kipróbálás alatt van – tudtuk meg Kroó Norberttől.

 

Tökéletes lencse

Ebben a fényben lehet tökéletes lencsét is készíteni úgynevezett negatív törésmutató esetén. Egy felületen két dimenzióban akár egy nanométeresre is lehet fókuszálni ezt az új típusú fényt. A normális üveglencsék ugyanis nem tökéletesek, a drága fényképezőgépekben több lencse található, hogy azok hibáját nagyrészt korrigálják.

 

Új chipek

A professzor az SZTE Médiacentrumnak arról is beszélt, minden eleme adott már annak, hogy ilyen új típusú fénnyel chipet készítsenek. A fény durván ötször gyorsabban terjed, mint az áram, így nagyon gyors chip jönne létre, és mivel az új típusú fényben nincs hullámhosszkorlát, nagyon pici szerkezeteket tudnának létrehozni. Kroó Norbert elmondta, az első ilyen chipek létrehozása idő és gazdaság kérdése, valószínűleg akkor kezdenek majd vele foglalkozni, ha amortizálódnak a jelenlegi félvezető-ipari beruházások. Az eljárás egyetlen hátulütője, hogy a fémek elnyelik a fényt. Ahhoz, hogy jól működjön az új technológia, olyan módszereket kell találni, amik visszaadják, újra megerősítik azt. „Úgy gondolom, hogy az első alkalmazás éppen az lesz, hogy egy elektronikus chipet úgy állítanak át, hogy az egyes elemei közötti kapcsolatot új típusú fényre cserélik” – zárta gondolatait a professzor.

Az akadémikus Szentirmay Zsolttal az MTA Szilárdtest-fizikai és Optikai Kutatóintézetben hetvenes évek elején a világon másodikként kezdett el foglalkozni az új típusú fénnyel. Megtudtuk, a plazmonikát a szegedi egyetemen is „művelik”, és ígéretes kutatási területként tartják számon.

Arany Mihály

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 11.
    06:28 - 06:28
    Az SZTE Mentor(h)áló projektjének Pedagógiai esték sorozatában Kozma-Vízkeleti Dániel család- és pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus az alábbi kérdésekre keresi a választ: Valóban papír-e a papír? Mit várunk egy ünneptől? Mi a lélektani jelentősége a hétköznapi rutin megtörésének? Van-e lelki jelentősége az ünnepi viseletnek? Hogyan őrizzük meg hagyományainkat a megváltozó rítusok során? Jobb-e a Halloween és a Valentin-nap a hagyományos ünnepeknél – mit adnak nekünk az újonnan divatossá vált események? És tényleg, miért fontosak azok a hétköznapi apróságok…?
  • december 11.
    17:00 - 18:30
    Dudás Csilla, kétszeres Sófi-ösztöndíjas PhD vegyészhallgatóval (SZTE, TTIK) Újszászi Ilona újságíró (SZTE NKI) beszélget.
  • december 12.
    17:30 - 18:00
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Szent-Györgyi Albert Agóra „vetítős” sorozatának témája: Irán és Burma. Kalauzunk: Németh György, aki sokáig pedagógus-technikus a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd az MTI újságíró-fotóriportere volt 24 évig, most szabadúszó, illetve nyugdíjas fotográfus. Ez a két különleges és a hétköznapi utazó számára kevésbé elérhető úticél gyönyörűséges fotói lesznek láthatók, megspékelve azzal a témával, hogy "Hogyan készüljön egy fotós, ha ismeretlen tájakon, ismeretlen kultúrát szándékozik megörökíteni?".
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.