SZTE Info

Akadémiai Díjat kapott 3 szegedi tudós

A lehetséges 11 díjból 3 elismerést is szegedi kutatóknak adtak át a Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlésén. Akadémiai Díjban részesítette az MTA elnöksége a Szegedi Tudományegyetemről Bernáth Árpádot, Gyimóthy Tibor és Tamás Gábort.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlésén Pálinkás József elnök az írástudók, a tudósok felelősségéről és a velük szemben támasztható elvárásokról beszélt megnyitó köszöntőjében. Arra biztatta akadémikustársait, tegyék együtt világossá, „hogy a tudománytól mindent várni túlzó követelés, a tudományt eljelentékteleníteni viszont végzetes hiba lenne”.

Kiemelkedő tudományos eredményeiért Akadémiai Díjban részesített az MTA elnöksége 3 szegedi tudóst. Bernáth Árpád, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, Germán Filológiai Intézet, Német Irodalomtudományi Tanszék egyetemi tanára; Gyimóthy Tibor, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar, Informatikai Tanszékcsoportja tanszékvezető egyetemi tanára; Tamás Gábor, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék egyetemi tanára, kutatócsoport-vezetője vehette át a rangos kitüntetést.

Bernáth Árpádot – egyebek közt – „a magyar germanisztika egyik kiemelkedő egyéniségeként végzett kutatásaiért”, Heinrich Böll művei kritikai összkiadásának gondozásáért tüntették ki. A professzor elmondta: „a szűkebb szakma és a tudományos közvélemény egyaránt minőségi garanciának tekinti ezt a díjat. Minden elismerésre úgy tekintek, mint egy teljesítményt mérő súlyra. Ha beledobnak a serpenyőmbe egy ilyen súlyt, úgy érzem, nem hagyhatom abba a munkát: meg kell kísérelnem, a mérleget egyensúlyba hozni”. Pályájáról elárulta: „Nehéz volt az indulásom, közvetlen főnökeim az egyetemi végzés után egészen a nyolcvanas évek utolsó harmadáig nem támogatták munkámat. De pályán tudtam maradni, mert baráti megértéssel támogattak kollégáim a szegedi egyetemen és az MTA Irodalomtudományi Intézetében. Mert 1982-ben megkaptam az Alexander Humboldt Alapítvány ösztöndíját, és Heinrich Böll közbenjárására el is fogadhattam. Eredményeim közül azokat tartom a legtöbbre, amelyek - Szentágothai Jánossal fogalmazva – „ellentétben áll(nak) az összes közismert tudással”. Arisztotelész Poétikájának első fokú értelmezését fordításai tartalmazzák: örülök, hogy Ritoók Zsigmondot kritikai írásommal rá tudtam venni arra, hogy a Poétikát újra fordítsa. A legújabb francia (1980), angol (1999) és német (2008) fordítások már követik az ő megközelítést. Gottlob Frege a modern nyelvészetben meghatározó szerepet játszik, bár a kutatók többsége nem veszi figyelembe, amit kimutattam: a matematika nyelvére kidolgozott szemantikája csak módosítva érvényes a természetes nyelvekre. Az irodalomtudományt is meghatározó filozófiai, logikai, nyelvészeti hagyomány újrafogalmazására építve, kollégáimmal - legszorosabban Csúri Károllyal - együttműködve kidolgoztam a poétikai lehetséges világok elméletének főbb elemeit: a fikcionalitás új értelmezését és az elméletfüggő szövegköziség szemantikai dimenzióját. E megközelítés segítségével új felfedezésekre tehettünk szert, esetemben többek között Goethe, Schiller, Broch és Böll műveire vonatkozóan. Örülök, hogy germanistaként magyar irodalmat érintően is tudtam közismert álláspontokkal szemben újat mondani: például Kassák Lajos híres versével kapcsolatban (A ló meghal a madarak kirepülnek) vagy Nádas Péter regényére vonatkozóan (Egy család regény vége).”

Gyimóthy Tibor a programok statikus és dinamikus analízisében elért jelentős eredményeiért részesült a díjban.

Tamás Gábor a világszerte elismert úttörő felfedezéseivel érdemelte ki az Akadémiai Díjat: alapvetően megváltoztatta a magasabb kognitív funkciók kialakításért felelős agykéreg működéséről kialakult nézeteket, amelyekkel hozzájárult számos neurológiai kórkép kialakulásának, valamint az agykérgi aktivitás szabályozásának jobb megértéséhez.

Az SZTE volt hallgatója, Veiszer Alinda szerkesztő-műsorvezető vehette át az Akadémiai Újságírói Díjat, a tudományos-kulturális közéletet élénkítő műsoraiért, a kutatói pályaív, a tudomány mint hivatás hiteles bemutatásáért.

 

További részletek az SZTE TTIK honlapján találhatók.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *