SZTE Info

Akadémiai Díjat kapott 3 szegedi tudós

A lehetséges 11 díjból 3 elismerést is szegedi kutatóknak adtak át a Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlésén. Akadémiai Díjban részesítette az MTA elnöksége a Szegedi Tudományegyetemről Bernáth Árpádot, Gyimóthy Tibor és Tamás Gábort.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlésén Pálinkás József elnök az írástudók, a tudósok felelősségéről és a velük szemben támasztható elvárásokról beszélt megnyitó köszöntőjében. Arra biztatta akadémikustársait, tegyék együtt világossá, „hogy a tudománytól mindent várni túlzó követelés, a tudományt eljelentékteleníteni viszont végzetes hiba lenne”.

Kiemelkedő tudományos eredményeiért Akadémiai Díjban részesített az MTA elnöksége 3 szegedi tudóst. Bernáth Árpád, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, Germán Filológiai Intézet, Német Irodalomtudományi Tanszék egyetemi tanára; Gyimóthy Tibor, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar, Informatikai Tanszékcsoportja tanszékvezető egyetemi tanára; Tamás Gábor, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék egyetemi tanára, kutatócsoport-vezetője vehette át a rangos kitüntetést.

Bernáth Árpádot – egyebek közt – „a magyar germanisztika egyik kiemelkedő egyéniségeként végzett kutatásaiért”, Heinrich Böll művei kritikai összkiadásának gondozásáért tüntették ki. A professzor elmondta: „a szűkebb szakma és a tudományos közvélemény egyaránt minőségi garanciának tekinti ezt a díjat. Minden elismerésre úgy tekintek, mint egy teljesítményt mérő súlyra. Ha beledobnak a serpenyőmbe egy ilyen súlyt, úgy érzem, nem hagyhatom abba a munkát: meg kell kísérelnem, a mérleget egyensúlyba hozni”. Pályájáról elárulta: „Nehéz volt az indulásom, közvetlen főnökeim az egyetemi végzés után egészen a nyolcvanas évek utolsó harmadáig nem támogatták munkámat. De pályán tudtam maradni, mert baráti megértéssel támogattak kollégáim a szegedi egyetemen és az MTA Irodalomtudományi Intézetében. Mert 1982-ben megkaptam az Alexander Humboldt Alapítvány ösztöndíját, és Heinrich Böll közbenjárására el is fogadhattam. Eredményeim közül azokat tartom a legtöbbre, amelyek - Szentágothai Jánossal fogalmazva – „ellentétben áll(nak) az összes közismert tudással”. Arisztotelész Poétikájának első fokú értelmezését fordításai tartalmazzák: örülök, hogy Ritoók Zsigmondot kritikai írásommal rá tudtam venni arra, hogy a Poétikát újra fordítsa. A legújabb francia (1980), angol (1999) és német (2008) fordítások már követik az ő megközelítést. Gottlob Frege a modern nyelvészetben meghatározó szerepet játszik, bár a kutatók többsége nem veszi figyelembe, amit kimutattam: a matematika nyelvére kidolgozott szemantikája csak módosítva érvényes a természetes nyelvekre. Az irodalomtudományt is meghatározó filozófiai, logikai, nyelvészeti hagyomány újrafogalmazására építve, kollégáimmal - legszorosabban Csúri Károllyal - együttműködve kidolgoztam a poétikai lehetséges világok elméletének főbb elemeit: a fikcionalitás új értelmezését és az elméletfüggő szövegköziség szemantikai dimenzióját. E megközelítés segítségével új felfedezésekre tehettünk szert, esetemben többek között Goethe, Schiller, Broch és Böll műveire vonatkozóan. Örülök, hogy germanistaként magyar irodalmat érintően is tudtam közismert álláspontokkal szemben újat mondani: például Kassák Lajos híres versével kapcsolatban (A ló meghal a madarak kirepülnek) vagy Nádas Péter regényére vonatkozóan (Egy család regény vége).”

Gyimóthy Tibor a programok statikus és dinamikus analízisében elért jelentős eredményeiért részesült a díjban.

Tamás Gábor a világszerte elismert úttörő felfedezéseivel érdemelte ki az Akadémiai Díjat: alapvetően megváltoztatta a magasabb kognitív funkciók kialakításért felelős agykéreg működéséről kialakult nézeteket, amelyekkel hozzájárult számos neurológiai kórkép kialakulásának, valamint az agykérgi aktivitás szabályozásának jobb megértéséhez.

Az SZTE volt hallgatója, Veiszer Alinda szerkesztő-műsorvezető vehette át az Akadémiai Újságírói Díjat, a tudományos-kulturális közéletet élénkítő műsoraiért, a kutatói pályaív, a tudomány mint hivatás hiteles bemutatásáért.

 

További részletek az SZTE TTIK honlapján találhatók.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.