SZTE Info

kiemelt

Báthory felállította a mércét

431 évvel ezelőtt, 1581. május 12-én adta ki Vilniusban a kolozsvári és a szegedi egyetem elődjének tekintett kolozsvári akadémia alapító okiratát Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király – az esemény emlékére koszorút helyeztek el a fejedelem Nemzeti Pantheonbeli szobránál a Szegedi Tudományegyetem képviselői.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

1583-ban a pápa támogatásáról biztosította ezt az intézményt. Báthory István (1533-1586) egy jezsuita félegyetemet hozott létre, a kor szokásának megfelelően egy teológiai és egy bölcsészkarral – mondta el Pál József, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese.1

Emlékeztetett: Magyarország területén ebben az időszakban nem volt egyetem, csupán bizonyos rendekhez kapcsolódó, néhány felsőfokúnak is nevezhető oktatási intézmény. Voltak természetesen korábban is magyar universitasok – Pécsett, Budán és Pozsonyban is –, de egyikük sem érte meg a 16. századot; Mátyás király halála előtt nem sokkal a pozsonyi egyetem is megszűnt.

Különösen nehéz körülmények között született meg Báthory jezsuita akadémiája, alig fél évszázaddal a mohácsi vész után, az ország darabokban hevert, Báthorynak szövetségeseket kellett keresnie, ezért lett lengyel király és litván nagyherceg. Belső ellentétekkel is meg kellett küzdenie a katolikus fejedelemnek a protestáns Kolozsvárott. Az akadémia átmeneti megszűnését éppen a vallási küzdelmek idézték elő. Negyedszázad viharos működés után majd egy évszázadra megszűnt, de valahányszor megfogalmazódott Kolozsvárott az egyetemalapítás gondolata, az mindig Báthoryból indult ki – hangsúlyozta Pál József. Hozzátette: az iskola diákja volt többek között Pázmány Péter esztergomi érsek, aki 1635-ben Nagyszombaton alapított egyetemet, az ELTE és Pázmány Péter Katolikus Egyetem elődjét.

„Báthory abszolút megérdemli a főhajtásunkat, hiszen ma is érvényes nemzetközi szintű programmal állt elő, nemcsak azért, mert a jelen pillanatban is meghatározó három fokozatot (bakkalaureátusi, magiszteri és doktori) vezette be akadémiáján, hanem mert mindezt oly módon tette, hogy ezek elismertek legyenek Hispániában, Galliában, Itáliában, Spanyolországban – mindenhol a világon. Felállította az európai és világmércét, amihez nekünk is igazodnunk kell” – így a rektorhelyettes.

2Tóth Sándor történész, egyetemi docens Báthory Istvánról beszélt. A nagybirtokos családból származó hadvezért 1571-ben választották erdélyi vajdának és a székelyek ispánjának. Egyenes, őszinte, takarékos, mértéktartó és olvasott ember volt, ugyanakkor keménykezű uralkodó, aki okos gazdaságpolitikát folytatott, támogatta a bányászatot és a kereskedelmet. A lengyel köznemesség hívta meg országuk trónjára, így 1575-től lengyel királyként is uralkodott. Szekfű Gyula történész úgy fogalmazott, mindezek ellenére megmaradt magyarnak és erdélyinek, végig figyelemmel kísérte hazáját, hadseregében Lengyelországban is számos székely és magyar katona harcolt. Érzékeny volt a vallás és a kultúra dolgai iránt is, ez is megmutatkozik egyetemalapító szándékában, mikor katolikuspártoló módon a jezsuitákkal hozott létre akadémiát, melynek alapító levelében azt olvassuk, az iskola a vallási tévelygések megszüntetését is hivatott volt szolgálni, és olyan ifjakat képezni, akik a vallás és az állam dolgaiban helyt tudnak állni.

A beszédek végén az egyetem képviselői megkoszorúzták az egyetemalapító Báthory és a főiskola-alapító Bethlen Gábor mellszobrát is.

 

Arany Mihály

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 19.
    14:00 - 16:00
    Az MTA SZAB közgyűlés programja: Köszöntő - Lovász László, az MTA elnöke. Beszámoló a SZAB 2017. évi munkájáról, tájékoztatás a SZAB 2018. évi terveiről – Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke. A SZAB szakbizottságainak 2017. évi munkájának összegzése – Görög Márta, a SZAB tudományos titkára. Jókai pozíciója kora kulturális térképén című tudományos előadás – Szajbély Mihály, az MTA doktora, SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Magyar Irodalmi Tanszék intézetvezető egyetemi tanára. A SZAB 2017. évi Média pályázat díjkiosztó ünnepsége – Csernus Sándor, a Bírálóbizottság elnöke.
  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.