SZTE Info

Bor_Zsolt_-_kiemelt

Corvin-lánc Bor Zsolt szegedi akadémikusnak

A magyar kultúra és tudomány öt kiemelkedő képviselője, köztük az SZTE professzora, Bor Zsolt fizikus, akadémikus vehette át a Corvin-láncot Áder János köztársasági elnöktől, Orbán Viktor miniszterelnöktől és Kövér Lászlótól, az Országgyűlés elnökétől május 30-án Budapesten. A Corvin-lánc Testület 13 tagja közül 4 kötődik a szegedi universitashoz.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Corvin-lánccal a magyar nemzet fejezi ki tiszteletét. „Önök nemzetünk azon kiválóságai, akik évtizedek munkájával szolgáltak rá a Corvin-lánc elismerésre" - emelte ki a kitüntetetteket köszöntő beszédében az államfő, Áder János. A köztársasági elnök – az MTI tudósítása szerint – Arisztotelészt idézve rámutatott arra, hogy a kitüntetetteket a megismerés vágya és a kétkedés képessége vezette el ahhoz, hogy kiemelkedőt alkossanak a tudomány, a hitélet vagy a kultúra területén. Áder János rámutatott arra, hogy az öt kitüntetett – Bor Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem fizikus professzora, akadémikus, továbbá Jelenits István piarista szerzetes, tanár, Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester, a Marton Éva operaénekes és Vizi E. Szilveszter orvos, agykutató, akadémikus – munkássága „minden magyarnak rangot, értéket” szerzett. „Munkájukra, sikereikre, hitükre a jövőben is szükségünk van, számítunk önökre. Ezt fejezi ki a Corvin-lánc, amelyet átadni megtiszteltetést jelent számunkra" - fogalmazott a köztársasági elnök.

A díjátadót követően tíz évnyi szünet után újra megkezdte munkáját a Corvin-lánc Testület. A grémium tagja – a most kitüntetettek mellett – Kallós Zoltán néprajzkutató, Lámfalussy Sándor közgazdász, Lovász László matematikus, John Lukacs történész, Nemeskürty István irodalomtörténész, Oláh György Nobel-díjas kémikus, Szokolay Sándor zeneszerző és Zsigmond Vilmos operatőr.

Az 1930-ban Horthy Miklós kormányzó által alapított Corvin-lánc díjat az első Orbán-kormány idején honosították újra, majd 2002 óta most először adták át.

*

A Corvin-lánc 13 kitüntetettjei közül 4 szorosan kötődik a Szegedi Tudományegyetemhez: itt professzor Bor Zsolt, oktatott itt Lovász László, a Tisza-parti universitas díszdoktora: Marton Éva és Oláh György is. Zsigmond Vilmosnak pedig Szeged a szülővárosa.


 

Teller Ede Corvin-láncát kapta meg Bor Zsolt: „Egy probléma megértése örömforrás”

Gyermekkorában elsősorban a sportok érdekelték, majd ifjúként a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokban (KöMaL) feladott problémák megoldásával foglalkozott, ez határozta meg érdeklődését. Erről Bor Zsolt lézerfizikus beszélt az MTI-nek abból az alkalomból, hogy szerdán kitüntették a Corvin-lánccal.


„A KöMaL-ban, ebben a több mint száz éves magyar újságban, amely a világon egyedülálló, havonta jelentek meg a matematikai és fizikai problémák. Ezek megfejtésében leltem örömömet. Egy probléma megértése tulajdonképpen az öröm forrása, amely egyfajta afrodiziákum" - vallja Bor Zsolt, akinek mindez a későbbiekben meghatározta az érdeklődését. Elmondása szerint ezzel nem volt egyedül, hiszen azok, akik az említett lap pontversenyeit megnyerték, mind fényes karriert futottak be.

A lézerkutatással Budapesten ismerkedett meg egy havonta összehívott feladatmegoldó délutánon. „Akkor úgy néztük a bemutatott lézert, mint falusi bíró a teknősbékát. Érdekes jelenség volt, de ekkor még nem volt olyan elképzelésem, hogy ezzel foglalkozom majd" - emlékezett vissza a fizikus. Az egyetemet a Szovjetunióban végezte el, majd mikor elektromérnökként hazatért, egy házgyárban dolgozott. Ezt követően került át a szegedi egyetemre és kutatásai egyik fő iránya a lézer lett. A 70-es évek elején, amikor Magyarországon nem lehetett lézereket sem venni, sem behozni, Szegeden ők maguk kezdtek lézerberendezéseket gyártani a különböző magyarországi kutatóhelyek számára.

Bor Zsolt felidézte, az egészségügyhöz azt követően került közelebb, hogy németországi ösztöndíjat nyert a göttingeni Max Planck Biofizikai Kémiai Intézetbe, ahol folyamatosan több szegedi kutatóval dolgozott. A kísérletek során igyekeztek nagyon rövid lézerimpulzusokat előállítani, melyek segítségével óriási teljesítménysűrűségeket lehet elérni. Emellett általános optikai problémákat is vizsgált. A szegedi egyetem rektora 1989-ben hazacsábította, így fiatal, tehetséges kollégákkal megalapíthatta a lézerfizikával foglalkozó tanszéket. Olyan kutatócsoportot hoztak létre, amely nagy nemzetközi elismertséget szerzett.

Tudósként egy korábbi tanítványa hívására költözött az Egyesült Államokba. „A szegedi egyetemen végzett fizikus, Juhász Tibor a tengerentúlon alapított vállalkozást, amelynek célja a lézerek szemészeti alkalmazása volt. Az elvégzett kísérletek során nagyon rövid és nagy teljesítményű lézerimpulzusokat fókuszáltak a szaruhártyára. Emiatt őrültnek nézte őket az orvosi és a fizikusi szakma is, publikációikat sokáig el sem fogadták. Végül azonban egy új és sikeres szemészeti eljárás született, melyből évente egymillió műtétet hajtanak végre a világon, azaz óránként négyszázat" - mutatott rá Bor Zsolt.

Kiemelte, hogy az intralasig eljárásnak számos magyar vonatkozása van, hiszen több egykori szegedi diákja vett részt a kutatásban és az első száz műtétet is itthon, a Margitszigeten végezték el.

A sikeres eljárás után a kutatás folytatódott és Juhász Tibor másik céget alapított. A szürkehályog lézeres eltávolítására fejlesztettek ki eszközt, melynek következtében a beavatkozás biztonságosabb és eredményesebb lett. Az új lézerrel az első ötszáz műtétet szintén Magyarországon végezték el. Bor Zsolt ennél a cégnél dolgozik jelenleg is az eszköz továbbfejlesztésén.

„Szegediként a Tisza-parton nőttem fel, így szabadidőmet meghatározta a víz közelsége és ez ma is így van. Jelenleg Los Angelestől délre élek, az óceán partján a szörfözésnek hódolok, illetve előszeretettel horgászom elsősorban tonhalra, cápára" - árulta el a tudós.

Bor Zsolt a Corvin-láncról elmondta: miután a díj a magyar állam tulajdona, azt a láncot, amelyet most átvett, korábban Teller Ede birtokolta. „Kiváló tudós volt, aki a saját intellektuális teljesítményével befolyásolta a világ történelmét" - hangsúlyozta, felidézve, hogy Teller Edével 1989 szeptemberében személyesen is találkozott az Egyesült Államokban, és kérte, hogy jöjjön Magyarországra. Az atomtudós végül a Szovjetunió összeomlása után érkezett csak haza, de a meghívásnak eleget téve Szegedre is ellátogatott.

A Corvin-lánc azért is sokat jelent Bor Zsolt számára, mert két szegedi korábban már megkapta a kitüntetést: Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, aki az első kitüntetett volt 1930-ban. "Klebelsberg Kunónak nagyon sokat köszönhetek, amit ő a magyar kultúra és tudomány területén tett, az egészen egyedülálló" - mutatott rá, megemlítve az egykori kultuszminiszter által alapított szegedi iskolákat, az egyetemet, a női klinikát, az úgynevezett tehetséghalászati törvényt, az országos ösztöndíjtanács létrehozását és a Collegium Hungaricum rendszer kiépítését.

„Azt hiszem, talán a magyar emberek nagy része nem tudja azt, hogy mennyire kiemelkedő ember volt és nem a teljesítményeinek megfelelő módon ismerik el őt. De a Corvin-lánc elismerte. Ezt jelenti számomra a Corvin-lánc, ami ezzel kötelez is" - hangsúlyozta Bor Zsolt.

 

Életrajz

 

A Corvin-lánc kitüntetésben részesült Bor Zsolt Széchenyi-díjas fizikus, akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár életrajzát az alábbiakban az MTVA Sajtó- és Fotóarchívuma adatsora alpján összegezzük.

- Bor Zsolt 1949. június 20-án született Orosházán.

- 1973-ban a Kijevi Műszaki Egyetem Rádióelektronikai Karán végzett elektromérnökként, 1974-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemen (JATE) fizikából is diplomázott. 1975-ben egyetemi doktori, 1982-ben kandidátusi, 1984-ben a tudományok doktora fokozatot szerzett fizikából.

- Kutatási területe a lézerfizika, az optika és a kísérleti fizika. 1973-tól 1989-ig a JATE TTK kísérleti fizika tanszékén dolgozott. 1977 és 1987 között megszakításokkal több mint 6 évet töltött a göttingeni Max Planck Intézet lézerfizikai részlegében, ahol a pikoszekundumos lézerimpulzusok generálásával és a femtoszekundumos optikával foglalkozott.

- 1988-tól ő irányította Szegeden a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a JATE közös Lézerfizikai Tanszéki Kutatócsoportját. 1989-ben megalapította és egyetemi tanárként azóta is vezeti a JATE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékét.

- 1990-ben az MTA levelező, 1995-ben rendes tagja lett. 1993-ban a londoni székhelyű Európai Akadémia (Academia Europaea) is felvette tagjai sorába. Tagja az Európai Fizikai Társulatnak, az MTA Lézerfizikai Tudományos Bizottságának és Biofizikai Osztályközi Tudományos Bizottságának, az MTA Szegedi Területi Bizottságának, a JATE Habilitációs Bizottságának, elnöke a Jedlik Ányos kuratóriumnak, vezetője a Szegedi Egyetem Fizika Doktori (PhD) Programjának. Részt vesz több magyar és nemzetközi szakmai folyóirat szerkesztőbizottságának munkájában. 1995 júniusában ott volt a Professzorok Batthyány Körének alapító tagjai között.

- Munkásságát 1994-ben Széchenyi-díjjal, 2004-ben a Bolyai János Alapítvány Bolyai-díjával ismerték el. 1998-2001-ben Széchenyi professzori ösztöndíjban, 2001-ben Szilárd Leó professzori ösztöndíjban részesült.

- Tudományos kutatásai során új lézerfizikai jelenségeket fedezett fel, a piko- és femtoszekundumos lézerspektroszkópiában új irányzatot alapozott meg. Nevéhez fűződik egy új lézerfizikai alapjelenség (az úgynevezett ön-Q-kapcsolás) elméleti kidolgozása, kísérleti kimutatása és bizonyítása. Alapvető eredményeket ért el a piko- és femtoszekundumos lézerimpulzusok erősítése és terjedése során fellépő torzulások vizsgálatában, univerzális összefüggéseket ismert fel a klasszikus optika területén, több fotolitográfiai elvet dolgozott ki.

- Jelentős orvosfizikai munkássága is. Az általa kifejlesztett, nemzetközi összehasonlításban is a legmodernebb és a legpontosabb műtéti technikát biztosító femtoszekundumos lézert a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának szemészeti klinikáján 2012. április 3-án helyezték üzembe. Az új berendezés a szaruhártya-átültetéseknél és más szemsebészeti korrekciós műtéteknél lehetővé teszi, hogy az előre betáplált adatok alapján a számítógép egyénre szabottan, önállóan végezze el a műveleteket, így a beavatkozások könnyebbé, gyorsabbá és megbízhatóbbá válnak


További információ:

http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/corvin-lancot_kapott_bor_zsolt_akademikus/2282009/

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 14.
    13:00 - 17:00
    Konferencia a Reformáció Emlékévére. A program: Nóbik Attila (SZTE JGYPK) – Reformáció-recepció a dualizmus kori neveléstörténet tankönyveinkben. Vajda Tamás (SZTE Egyetemi Levéltár) – 1872-1919 között egyetemi órai jegyzetek a román akadémia kolozsvári könyvtárában. Babits Edit (EJTF) - Türelem. Nevelés. Pedagógusképzés a bajai képezde első évtizedében. Presztóczki Zoltán (MNL CSML Hódmezővásárhelyi Levéltára) – Régimódi történet apai ágon. Szabó Magda személyes és családi kötődése Hódmezővásárhelyhez. Miklós Péter (SZTE JGYPK, Emlékpont, Hódmezővásárhely) – Protestanizmus és katolicizmus között. A szegedi egyetem és a csanádi püspökség. Dudok Fanni (SZTE BTK) – A szegedi Bölcsészettudományi Kar és a szegedi Szeminárium hallgatói összetétele (1930-1939). Fizel Natasa (SZTE JGYPK) – Az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola hallgatóinak konfesszionális összetétele. A program szervezője: MTA SZAB Neveléstudományi és Pszichológiai Szakbizottság Neveléstörténeti Munkabizottság.
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.
  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.