SZTE Info

Bor_Zsolt_-_kiemelt

Corvin-lánc Bor Zsolt szegedi akadémikusnak

A magyar kultúra és tudomány öt kiemelkedő képviselője, köztük az SZTE professzora, Bor Zsolt fizikus, akadémikus vehette át a Corvin-láncot Áder János köztársasági elnöktől, Orbán Viktor miniszterelnöktől és Kövér Lászlótól, az Országgyűlés elnökétől május 30-án Budapesten. A Corvin-lánc Testület 13 tagja közül 4 kötődik a szegedi universitashoz.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Corvin-lánccal a magyar nemzet fejezi ki tiszteletét. „Önök nemzetünk azon kiválóságai, akik évtizedek munkájával szolgáltak rá a Corvin-lánc elismerésre" - emelte ki a kitüntetetteket köszöntő beszédében az államfő, Áder János. A köztársasági elnök – az MTI tudósítása szerint – Arisztotelészt idézve rámutatott arra, hogy a kitüntetetteket a megismerés vágya és a kétkedés képessége vezette el ahhoz, hogy kiemelkedőt alkossanak a tudomány, a hitélet vagy a kultúra területén. Áder János rámutatott arra, hogy az öt kitüntetett – Bor Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem fizikus professzora, akadémikus, továbbá Jelenits István piarista szerzetes, tanár, Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester, a Marton Éva operaénekes és Vizi E. Szilveszter orvos, agykutató, akadémikus – munkássága „minden magyarnak rangot, értéket” szerzett. „Munkájukra, sikereikre, hitükre a jövőben is szükségünk van, számítunk önökre. Ezt fejezi ki a Corvin-lánc, amelyet átadni megtiszteltetést jelent számunkra" - fogalmazott a köztársasági elnök.

A díjátadót követően tíz évnyi szünet után újra megkezdte munkáját a Corvin-lánc Testület. A grémium tagja – a most kitüntetettek mellett – Kallós Zoltán néprajzkutató, Lámfalussy Sándor közgazdász, Lovász László matematikus, John Lukacs történész, Nemeskürty István irodalomtörténész, Oláh György Nobel-díjas kémikus, Szokolay Sándor zeneszerző és Zsigmond Vilmos operatőr.

Az 1930-ban Horthy Miklós kormányzó által alapított Corvin-lánc díjat az első Orbán-kormány idején honosították újra, majd 2002 óta most először adták át.

*

A Corvin-lánc 13 kitüntetettjei közül 4 szorosan kötődik a Szegedi Tudományegyetemhez: itt professzor Bor Zsolt, oktatott itt Lovász László, a Tisza-parti universitas díszdoktora: Marton Éva és Oláh György is. Zsigmond Vilmosnak pedig Szeged a szülővárosa.


 

Teller Ede Corvin-láncát kapta meg Bor Zsolt: „Egy probléma megértése örömforrás”

Gyermekkorában elsősorban a sportok érdekelték, majd ifjúként a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokban (KöMaL) feladott problémák megoldásával foglalkozott, ez határozta meg érdeklődését. Erről Bor Zsolt lézerfizikus beszélt az MTI-nek abból az alkalomból, hogy szerdán kitüntették a Corvin-lánccal.


„A KöMaL-ban, ebben a több mint száz éves magyar újságban, amely a világon egyedülálló, havonta jelentek meg a matematikai és fizikai problémák. Ezek megfejtésében leltem örömömet. Egy probléma megértése tulajdonképpen az öröm forrása, amely egyfajta afrodiziákum" - vallja Bor Zsolt, akinek mindez a későbbiekben meghatározta az érdeklődését. Elmondása szerint ezzel nem volt egyedül, hiszen azok, akik az említett lap pontversenyeit megnyerték, mind fényes karriert futottak be.

A lézerkutatással Budapesten ismerkedett meg egy havonta összehívott feladatmegoldó délutánon. „Akkor úgy néztük a bemutatott lézert, mint falusi bíró a teknősbékát. Érdekes jelenség volt, de ekkor még nem volt olyan elképzelésem, hogy ezzel foglalkozom majd" - emlékezett vissza a fizikus. Az egyetemet a Szovjetunióban végezte el, majd mikor elektromérnökként hazatért, egy házgyárban dolgozott. Ezt követően került át a szegedi egyetemre és kutatásai egyik fő iránya a lézer lett. A 70-es évek elején, amikor Magyarországon nem lehetett lézereket sem venni, sem behozni, Szegeden ők maguk kezdtek lézerberendezéseket gyártani a különböző magyarországi kutatóhelyek számára.

Bor Zsolt felidézte, az egészségügyhöz azt követően került közelebb, hogy németországi ösztöndíjat nyert a göttingeni Max Planck Biofizikai Kémiai Intézetbe, ahol folyamatosan több szegedi kutatóval dolgozott. A kísérletek során igyekeztek nagyon rövid lézerimpulzusokat előállítani, melyek segítségével óriási teljesítménysűrűségeket lehet elérni. Emellett általános optikai problémákat is vizsgált. A szegedi egyetem rektora 1989-ben hazacsábította, így fiatal, tehetséges kollégákkal megalapíthatta a lézerfizikával foglalkozó tanszéket. Olyan kutatócsoportot hoztak létre, amely nagy nemzetközi elismertséget szerzett.

Tudósként egy korábbi tanítványa hívására költözött az Egyesült Államokba. „A szegedi egyetemen végzett fizikus, Juhász Tibor a tengerentúlon alapított vállalkozást, amelynek célja a lézerek szemészeti alkalmazása volt. Az elvégzett kísérletek során nagyon rövid és nagy teljesítményű lézerimpulzusokat fókuszáltak a szaruhártyára. Emiatt őrültnek nézte őket az orvosi és a fizikusi szakma is, publikációikat sokáig el sem fogadták. Végül azonban egy új és sikeres szemészeti eljárás született, melyből évente egymillió műtétet hajtanak végre a világon, azaz óránként négyszázat" - mutatott rá Bor Zsolt.

Kiemelte, hogy az intralasig eljárásnak számos magyar vonatkozása van, hiszen több egykori szegedi diákja vett részt a kutatásban és az első száz műtétet is itthon, a Margitszigeten végezték el.

A sikeres eljárás után a kutatás folytatódott és Juhász Tibor másik céget alapított. A szürkehályog lézeres eltávolítására fejlesztettek ki eszközt, melynek következtében a beavatkozás biztonságosabb és eredményesebb lett. Az új lézerrel az első ötszáz műtétet szintén Magyarországon végezték el. Bor Zsolt ennél a cégnél dolgozik jelenleg is az eszköz továbbfejlesztésén.

„Szegediként a Tisza-parton nőttem fel, így szabadidőmet meghatározta a víz közelsége és ez ma is így van. Jelenleg Los Angelestől délre élek, az óceán partján a szörfözésnek hódolok, illetve előszeretettel horgászom elsősorban tonhalra, cápára" - árulta el a tudós.

Bor Zsolt a Corvin-láncról elmondta: miután a díj a magyar állam tulajdona, azt a láncot, amelyet most átvett, korábban Teller Ede birtokolta. „Kiváló tudós volt, aki a saját intellektuális teljesítményével befolyásolta a világ történelmét" - hangsúlyozta, felidézve, hogy Teller Edével 1989 szeptemberében személyesen is találkozott az Egyesült Államokban, és kérte, hogy jöjjön Magyarországra. Az atomtudós végül a Szovjetunió összeomlása után érkezett csak haza, de a meghívásnak eleget téve Szegedre is ellátogatott.

A Corvin-lánc azért is sokat jelent Bor Zsolt számára, mert két szegedi korábban már megkapta a kitüntetést: Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, aki az első kitüntetett volt 1930-ban. "Klebelsberg Kunónak nagyon sokat köszönhetek, amit ő a magyar kultúra és tudomány területén tett, az egészen egyedülálló" - mutatott rá, megemlítve az egykori kultuszminiszter által alapított szegedi iskolákat, az egyetemet, a női klinikát, az úgynevezett tehetséghalászati törvényt, az országos ösztöndíjtanács létrehozását és a Collegium Hungaricum rendszer kiépítését.

„Azt hiszem, talán a magyar emberek nagy része nem tudja azt, hogy mennyire kiemelkedő ember volt és nem a teljesítményeinek megfelelő módon ismerik el őt. De a Corvin-lánc elismerte. Ezt jelenti számomra a Corvin-lánc, ami ezzel kötelez is" - hangsúlyozta Bor Zsolt.

 

Életrajz

 

A Corvin-lánc kitüntetésben részesült Bor Zsolt Széchenyi-díjas fizikus, akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár életrajzát az alábbiakban az MTVA Sajtó- és Fotóarchívuma adatsora alpján összegezzük.

- Bor Zsolt 1949. június 20-án született Orosházán.

- 1973-ban a Kijevi Műszaki Egyetem Rádióelektronikai Karán végzett elektromérnökként, 1974-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemen (JATE) fizikából is diplomázott. 1975-ben egyetemi doktori, 1982-ben kandidátusi, 1984-ben a tudományok doktora fokozatot szerzett fizikából.

- Kutatási területe a lézerfizika, az optika és a kísérleti fizika. 1973-tól 1989-ig a JATE TTK kísérleti fizika tanszékén dolgozott. 1977 és 1987 között megszakításokkal több mint 6 évet töltött a göttingeni Max Planck Intézet lézerfizikai részlegében, ahol a pikoszekundumos lézerimpulzusok generálásával és a femtoszekundumos optikával foglalkozott.

- 1988-tól ő irányította Szegeden a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a JATE közös Lézerfizikai Tanszéki Kutatócsoportját. 1989-ben megalapította és egyetemi tanárként azóta is vezeti a JATE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékét.

- 1990-ben az MTA levelező, 1995-ben rendes tagja lett. 1993-ban a londoni székhelyű Európai Akadémia (Academia Europaea) is felvette tagjai sorába. Tagja az Európai Fizikai Társulatnak, az MTA Lézerfizikai Tudományos Bizottságának és Biofizikai Osztályközi Tudományos Bizottságának, az MTA Szegedi Területi Bizottságának, a JATE Habilitációs Bizottságának, elnöke a Jedlik Ányos kuratóriumnak, vezetője a Szegedi Egyetem Fizika Doktori (PhD) Programjának. Részt vesz több magyar és nemzetközi szakmai folyóirat szerkesztőbizottságának munkájában. 1995 júniusában ott volt a Professzorok Batthyány Körének alapító tagjai között.

- Munkásságát 1994-ben Széchenyi-díjjal, 2004-ben a Bolyai János Alapítvány Bolyai-díjával ismerték el. 1998-2001-ben Széchenyi professzori ösztöndíjban, 2001-ben Szilárd Leó professzori ösztöndíjban részesült.

- Tudományos kutatásai során új lézerfizikai jelenségeket fedezett fel, a piko- és femtoszekundumos lézerspektroszkópiában új irányzatot alapozott meg. Nevéhez fűződik egy új lézerfizikai alapjelenség (az úgynevezett ön-Q-kapcsolás) elméleti kidolgozása, kísérleti kimutatása és bizonyítása. Alapvető eredményeket ért el a piko- és femtoszekundumos lézerimpulzusok erősítése és terjedése során fellépő torzulások vizsgálatában, univerzális összefüggéseket ismert fel a klasszikus optika területén, több fotolitográfiai elvet dolgozott ki.

- Jelentős orvosfizikai munkássága is. Az általa kifejlesztett, nemzetközi összehasonlításban is a legmodernebb és a legpontosabb műtéti technikát biztosító femtoszekundumos lézert a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának szemészeti klinikáján 2012. április 3-án helyezték üzembe. Az új berendezés a szaruhártya-átültetéseknél és más szemsebészeti korrekciós műtéteknél lehetővé teszi, hogy az előre betáplált adatok alapján a számítógép egyénre szabottan, önállóan végezze el a műveleteket, így a beavatkozások könnyebbé, gyorsabbá és megbízhatóbbá válnak


További információ:

http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/corvin-lancot_kapott_bor_zsolt_akademikus/2282009/

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.