SZTE Info

Dux_professzor_-_kiemelt

Dux: Hatékonyabb felsőoktatást szeretne az új felsőoktatási törvény

A leghatározottabban a tanárképzés rendszerébe nyúl bele a decemberben elfogadott új felsőoktatási törvény, mely a minőség érdekében igyekszik diverzifikálni a felsőoktatási rendszert – tudtuk meg Dux László tanszékvezető egyetemi tanártól, korábbi felsőoktatásért felelős helyettes államtitkártól az MTA SZAB Tudósklubjában tartott előadásán.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Dux László professzor, korábbi felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Tudósklubjában tartott előadásában hangsúlyozta: az átalakuló felsőoktatáson belül az új jogszabály csak egy – jóllehet nem elhanyagolható – komponens. A korábbihoz képest egyébként egy jelentősen lerövidített és egyszerűsített kerettörvényről van szó, ami egyrészt a kormány jogszabály-alkotási filozófiájának is jobban megfelel, másrészt pedig azt a fajta rugalmasságot lehetővé teszi, hogy a módosítás egyszerűbbé váljon. Dux László kiemelte: teljesen nyilvánvaló volt számukra, hogy a felsőoktatásban komoly eredményt csak a közoktatás megváltoztatásával lehet elérni, ezért szerencsés körülményként élték meg, hogy egymással párhuzamosan készült egy új köznevelési törvény, ehhez kapcsolódóan a pedagógus életpályamodell, a Nemzeti alaptanterv, és mindezekkel beszélő- és hallótávolságban az új felsőoktatási törvény koncepciója.

3A januárban leköszönt helyettes államtitkár az SZTE Médiacentrumnak arról is beszélt, az előző felsőoktatási törvény szinte legnagyobb vesztese – számos más társadalmi folyamat összejátszása révén – a tanárképzés volt, és azon belül a természettudományos tanárképzés, hiszen mint ismeretes, bizonyos szakokon majdnem megszűntnek tekinthető a tanárkibocsátás. Ugyanakkor a Nemzeti alaptanterv, a közoktatási rendszer korszerűsítése elképzelhetetlen megfelelően felkészült tanárok nélkül. A felsőoktatási törvény leghatározottabban a tanárképzés rendszerébe nyúl bele, a többi helyen lehetőséget ad az osztott-osztatlan forma közötti választásra. A tanárképzésről határozott elképzelés alakult ki, amiben mind az elméleti ismeretek, mind a pedagógusgyakorlat megszerzésének is sokkal szervezettebb keretei vannak. „Ha sikerül még ehhez a pedagógus életpályamodell számára biztonsággal ígért anyagi forrásokat kellő időben hozzákapcsolni, akkor reményeink szerint olyan fiatalok is érdeklődést fognak mutatni a tanári pálya iránt, akiknek esetleg korábban megvolt a végzettségük, csak nem mentek el tanítani” – vázolta a koncepciót a professzor. Azt is hozzátette: a természettudományos keretszámok mostani emelése önmagában nem megoldás, ha a középiskolából nem kerülnek ki olyan, matematikából, fizikából és kémiából felkészült diákok, akik biztonsággal tudnak egyetemre jelentkezni.

A kerettörvény igyekszik a minőség érdekében diverzifikálni a felsőoktatási rendszert. Az ország, de lassanként mondhatjuk, hogy az Európai Unió anyagi lehetőségeihez szeretné igazítani a felsőoktatás méretét, hatékonyságát úgy, hogy ez ne váljon jelentősen se a gazdaság, se a társadalmi igények rovására – magyarázta Dux László. Látni kell azt, hogy a korábbi időszakban Magyarországon – és Európában még nagyon sok helyen – túlméretezett és színvonalában, versenyképességében fokozatosan romló felsőoktatási rendszer alakult ki, amivel itthon is tenni kellett valamit.

A professzor szerint a szegedi egyetem elég kedvező pozícióban van: eleve egy nagyon erős hagyományokkal rendelkező felsőoktatási 4rendszer integrációja viszonylag jól lezajlott 2000-ben. Ehhez fogható talán még a debreceni universitas, de a Dunántúlon a felsőoktatás összeszerveződése messze nem volt ilyen sikeres, Budapesten pedig majdnem az ellenkezője valósult meg, a szakegyetemek irányába történt elmozdulás. Amennyiben ezek a kellő versenyképességű, nemzetközileg látható egyetemek kiemelt támogatásra számíthatnak – erre a törvény is utal és kormányhatározat is van – akkor ez nyilvánvalóan a szegedi egyetem számára még kedvezőbb feltételeket hozhat – latolgatta az esélyeket Dux László. Hozzáfűzte ugyanakkor: ez korántsem jelenti azt, hogy nem kell itt is időről időre áttekinteni, hogy milyen kapacitással, milyen létszámmal, milyen színvonalon végzik a munkát.

Végül a professzor leszögezte, a felsőoktatási törvény végső változata nagyon sok korábban megfogalmazódott konfliktust kezelni tudott: a parlamenti szakaszban benyújtott mintegy ötszáznegyven módosító indítványból is több mint százat bele tudtak építeni a jogszabályba, így egészen magas támogatási aránnyal szavazta meg az Országgyűlés.

 Arany Mihály

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *