SZTE Info

Dux_professzor_-_kiemelt

Dux: Hatékonyabb felsőoktatást szeretne az új felsőoktatási törvény

A leghatározottabban a tanárképzés rendszerébe nyúl bele a decemberben elfogadott új felsőoktatási törvény, mely a minőség érdekében igyekszik diverzifikálni a felsőoktatási rendszert – tudtuk meg Dux László tanszékvezető egyetemi tanártól, korábbi felsőoktatásért felelős helyettes államtitkártól az MTA SZAB Tudósklubjában tartott előadásán.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Dux László professzor, korábbi felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Tudósklubjában tartott előadásában hangsúlyozta: az átalakuló felsőoktatáson belül az új jogszabály csak egy – jóllehet nem elhanyagolható – komponens. A korábbihoz képest egyébként egy jelentősen lerövidített és egyszerűsített kerettörvényről van szó, ami egyrészt a kormány jogszabály-alkotási filozófiájának is jobban megfelel, másrészt pedig azt a fajta rugalmasságot lehetővé teszi, hogy a módosítás egyszerűbbé váljon. Dux László kiemelte: teljesen nyilvánvaló volt számukra, hogy a felsőoktatásban komoly eredményt csak a közoktatás megváltoztatásával lehet elérni, ezért szerencsés körülményként élték meg, hogy egymással párhuzamosan készült egy új köznevelési törvény, ehhez kapcsolódóan a pedagógus életpályamodell, a Nemzeti alaptanterv, és mindezekkel beszélő- és hallótávolságban az új felsőoktatási törvény koncepciója.

3A januárban leköszönt helyettes államtitkár az SZTE Médiacentrumnak arról is beszélt, az előző felsőoktatási törvény szinte legnagyobb vesztese – számos más társadalmi folyamat összejátszása révén – a tanárképzés volt, és azon belül a természettudományos tanárképzés, hiszen mint ismeretes, bizonyos szakokon majdnem megszűntnek tekinthető a tanárkibocsátás. Ugyanakkor a Nemzeti alaptanterv, a közoktatási rendszer korszerűsítése elképzelhetetlen megfelelően felkészült tanárok nélkül. A felsőoktatási törvény leghatározottabban a tanárképzés rendszerébe nyúl bele, a többi helyen lehetőséget ad az osztott-osztatlan forma közötti választásra. A tanárképzésről határozott elképzelés alakult ki, amiben mind az elméleti ismeretek, mind a pedagógusgyakorlat megszerzésének is sokkal szervezettebb keretei vannak. „Ha sikerül még ehhez a pedagógus életpályamodell számára biztonsággal ígért anyagi forrásokat kellő időben hozzákapcsolni, akkor reményeink szerint olyan fiatalok is érdeklődést fognak mutatni a tanári pálya iránt, akiknek esetleg korábban megvolt a végzettségük, csak nem mentek el tanítani” – vázolta a koncepciót a professzor. Azt is hozzátette: a természettudományos keretszámok mostani emelése önmagában nem megoldás, ha a középiskolából nem kerülnek ki olyan, matematikából, fizikából és kémiából felkészült diákok, akik biztonsággal tudnak egyetemre jelentkezni.

A kerettörvény igyekszik a minőség érdekében diverzifikálni a felsőoktatási rendszert. Az ország, de lassanként mondhatjuk, hogy az Európai Unió anyagi lehetőségeihez szeretné igazítani a felsőoktatás méretét, hatékonyságát úgy, hogy ez ne váljon jelentősen se a gazdaság, se a társadalmi igények rovására – magyarázta Dux László. Látni kell azt, hogy a korábbi időszakban Magyarországon – és Európában még nagyon sok helyen – túlméretezett és színvonalában, versenyképességében fokozatosan romló felsőoktatási rendszer alakult ki, amivel itthon is tenni kellett valamit.

A professzor szerint a szegedi egyetem elég kedvező pozícióban van: eleve egy nagyon erős hagyományokkal rendelkező felsőoktatási 4rendszer integrációja viszonylag jól lezajlott 2000-ben. Ehhez fogható talán még a debreceni universitas, de a Dunántúlon a felsőoktatás összeszerveződése messze nem volt ilyen sikeres, Budapesten pedig majdnem az ellenkezője valósult meg, a szakegyetemek irányába történt elmozdulás. Amennyiben ezek a kellő versenyképességű, nemzetközileg látható egyetemek kiemelt támogatásra számíthatnak – erre a törvény is utal és kormányhatározat is van – akkor ez nyilvánvalóan a szegedi egyetem számára még kedvezőbb feltételeket hozhat – latolgatta az esélyeket Dux László. Hozzáfűzte ugyanakkor: ez korántsem jelenti azt, hogy nem kell itt is időről időre áttekinteni, hogy milyen kapacitással, milyen létszámmal, milyen színvonalon végzik a munkát.

Végül a professzor leszögezte, a felsőoktatási törvény végső változata nagyon sok korábban megfogalmazódott konfliktust kezelni tudott: a parlamenti szakaszban benyújtott mintegy ötszáznegyven módosító indítványból is több mint százat bele tudtak építeni a jogszabályba, így egészen magas támogatási aránnyal szavazta meg az Országgyűlés.

 Arany Mihály

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.
  • október 17. 16:00 - november 17. 20:00
    Az 1956-ra, a szegedi egyetemen megalakult MEFESZ-re emlékező kiállítást az SZTE Klebelsberg Könyvtár szervezi.