SZTE Info

Dux_professzor_-_kiemelt

Dux: Hatékonyabb felsőoktatást szeretne az új felsőoktatási törvény

A leghatározottabban a tanárképzés rendszerébe nyúl bele a decemberben elfogadott új felsőoktatási törvény, mely a minőség érdekében igyekszik diverzifikálni a felsőoktatási rendszert – tudtuk meg Dux László tanszékvezető egyetemi tanártól, korábbi felsőoktatásért felelős helyettes államtitkártól az MTA SZAB Tudósklubjában tartott előadásán.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Dux László professzor, korábbi felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Tudósklubjában tartott előadásában hangsúlyozta: az átalakuló felsőoktatáson belül az új jogszabály csak egy – jóllehet nem elhanyagolható – komponens. A korábbihoz képest egyébként egy jelentősen lerövidített és egyszerűsített kerettörvényről van szó, ami egyrészt a kormány jogszabály-alkotási filozófiájának is jobban megfelel, másrészt pedig azt a fajta rugalmasságot lehetővé teszi, hogy a módosítás egyszerűbbé váljon. Dux László kiemelte: teljesen nyilvánvaló volt számukra, hogy a felsőoktatásban komoly eredményt csak a közoktatás megváltoztatásával lehet elérni, ezért szerencsés körülményként élték meg, hogy egymással párhuzamosan készült egy új köznevelési törvény, ehhez kapcsolódóan a pedagógus életpályamodell, a Nemzeti alaptanterv, és mindezekkel beszélő- és hallótávolságban az új felsőoktatási törvény koncepciója.

3A januárban leköszönt helyettes államtitkár az SZTE Médiacentrumnak arról is beszélt, az előző felsőoktatási törvény szinte legnagyobb vesztese – számos más társadalmi folyamat összejátszása révén – a tanárképzés volt, és azon belül a természettudományos tanárképzés, hiszen mint ismeretes, bizonyos szakokon majdnem megszűntnek tekinthető a tanárkibocsátás. Ugyanakkor a Nemzeti alaptanterv, a közoktatási rendszer korszerűsítése elképzelhetetlen megfelelően felkészült tanárok nélkül. A felsőoktatási törvény leghatározottabban a tanárképzés rendszerébe nyúl bele, a többi helyen lehetőséget ad az osztott-osztatlan forma közötti választásra. A tanárképzésről határozott elképzelés alakult ki, amiben mind az elméleti ismeretek, mind a pedagógusgyakorlat megszerzésének is sokkal szervezettebb keretei vannak. „Ha sikerül még ehhez a pedagógus életpályamodell számára biztonsággal ígért anyagi forrásokat kellő időben hozzákapcsolni, akkor reményeink szerint olyan fiatalok is érdeklődést fognak mutatni a tanári pálya iránt, akiknek esetleg korábban megvolt a végzettségük, csak nem mentek el tanítani” – vázolta a koncepciót a professzor. Azt is hozzátette: a természettudományos keretszámok mostani emelése önmagában nem megoldás, ha a középiskolából nem kerülnek ki olyan, matematikából, fizikából és kémiából felkészült diákok, akik biztonsággal tudnak egyetemre jelentkezni.

A kerettörvény igyekszik a minőség érdekében diverzifikálni a felsőoktatási rendszert. Az ország, de lassanként mondhatjuk, hogy az Európai Unió anyagi lehetőségeihez szeretné igazítani a felsőoktatás méretét, hatékonyságát úgy, hogy ez ne váljon jelentősen se a gazdaság, se a társadalmi igények rovására – magyarázta Dux László. Látni kell azt, hogy a korábbi időszakban Magyarországon – és Európában még nagyon sok helyen – túlméretezett és színvonalában, versenyképességében fokozatosan romló felsőoktatási rendszer alakult ki, amivel itthon is tenni kellett valamit.

A professzor szerint a szegedi egyetem elég kedvező pozícióban van: eleve egy nagyon erős hagyományokkal rendelkező felsőoktatási 4rendszer integrációja viszonylag jól lezajlott 2000-ben. Ehhez fogható talán még a debreceni universitas, de a Dunántúlon a felsőoktatás összeszerveződése messze nem volt ilyen sikeres, Budapesten pedig majdnem az ellenkezője valósult meg, a szakegyetemek irányába történt elmozdulás. Amennyiben ezek a kellő versenyképességű, nemzetközileg látható egyetemek kiemelt támogatásra számíthatnak – erre a törvény is utal és kormányhatározat is van – akkor ez nyilvánvalóan a szegedi egyetem számára még kedvezőbb feltételeket hozhat – latolgatta az esélyeket Dux László. Hozzáfűzte ugyanakkor: ez korántsem jelenti azt, hogy nem kell itt is időről időre áttekinteni, hogy milyen kapacitással, milyen létszámmal, milyen színvonalon végzik a munkát.

Végül a professzor leszögezte, a felsőoktatási törvény végső változata nagyon sok korábban megfogalmazódott konfliktust kezelni tudott: a parlamenti szakaszban benyújtott mintegy ötszáznegyven módosító indítványból is több mint százat bele tudtak építeni a jogszabályba, így egészen magas támogatási aránnyal szavazta meg az Országgyűlés.

 Arany Mihály

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. március 20.

IMG_5825

Több mint 700 szerző 1700 könyve jelent meg eddig a József Attila Tudományos Egyetemi Kiadó és Nyomda (JATEPress) gondozásában. A kezdetben ofszet, ma már digitális nyomdagépen 1991 óta készülnek az SZTE oktatóinak, kutatóinak főként tudományos témájú kötetei, hiszen a kiadó egyik legfontosabb célja, hogy publikálási lehetőséget nyújtson az egyetem munkatársainak. Szőnyi Etelka főszerkesztővel beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • május 24.
    09:30 - 17:00
  • május 24.
    09:30 - 10:30
  • május 24.
    09:30 - 16:00
    A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete és a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság tisztelettel meghívja a Szegeden megrendezésre kerülő „Schultheisz 120” Emlékkonferenciára, melyet Schultheisz Emil egykori debreceni, majd szegedi professzor, hadbíró születésének 120. évfordulója tiszteletére rendezünk. A konferencián bemutatjuk a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság kiadásában és Fejes Erik gondozásában megjelent, Schultheisz Emil katonai büntetőjogi értekezéseit tartalmazó kötetet.
  • május 25.
    17:00 - 18:00
  • május 27.
    18:00 - 19:00
    Melyek a halogatás leggyakoribb okai? Mit tehetünk ellene? Tudjuk-e befolyásolni a halogatást? Kik halogatnak inkább? A nők vagy férfiak? A fiatalok vagy az idősebbek? Vendégünk a téma 1. számú hazai szakembere, dr. Takács Ildikó halogatáskutató, pszichológus! Az előadás a halogatók jellemzőit, magatartási sajátosságait mutatja be, olyan pszichológiai jelenségek kapcsán, mint az önbénítás, a kudarcfélelem és a tökéletességre törekvés.