SZTE Info

szte-ujvidek-kiemelt

Együtt a rák ellen a szegedi és az újvidéki egyetem

IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program részeként rákellenes gyógyszervegyületeket fejlesztenek ki a Szegedi Tudományegyetem I. számú Belgyógyászati Klinikája és az Újvidéki Egyetem szakemberei.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A vizsgálódások fókuszában a mell- és a prosztatarák áll, melyek a leggyakoribb daganatok és vezető halálokok közé tartoznak. Ez a két daganat többnyire szteroidhormon-függő és hatékonyan kezelhető úgynevezett antiandrogén, illetve antiösztrogén gyógyszeres terápiával – tudtuk meg Szécsi Mihálytól, a klinika tudományos munkatársától, projektmenedzsertől.

A projektmenedzser azt is elmondta, ezen antihormonális hatással rendelkező új vegyületek kifejlesztése fontos és ígéretes területe a rákellenes kutatásnak Magyarországon és Szerbiában egyaránt. Remélik, hogy a kifejlesztett vegyületek nemcsak a célkitűzésben megjelölt két ráktípus, hanem más hasonló tumoros elváltozás esetében is hatékonynak bizonyul majd. Számos ilyen jellegű gyógyszerrel próbálkoznak a szakemberek, néhányuk már a klinikai gyakorlatig is eljutott, de a szerb és magyar kutatók most még jobb és még hatékonyabb molekulákat keresnek. A kétéves projekt határokon átnyúló kutatási hálózat létrehozására irányul. A két intézmény között harmonikus munkamegosztással folynak majd a kísérletek: Újvidéken a Szerveskémiai Intézetben tervezik, modellezik és szintetizálják a molekulákat, míg Szegeden az endokrinológiai laboratóriumban a biológiai hatásosságot vizsgálják, és állatkísérleteket is végeznek majd.

Az új vegyületeket természetben előforduló szteroid és nem szteroid vegyületek származékképzésével állítják elő, és IR-, NMR-, MS- és röntgenvizsgálatokkal elemzik. A feltételezett daganatellenes, illetve antihormonális hatást többek között in vitro enzimaktivitás-tesztekkel és in vivo állatkísérletekkel kutatják. A szerkezet-hatás összefüggések tanulmányozásával a projekt gyógyszerjelölt vezető vegyületeket eredményezhet.

Szécsi Mihály elmondta, hosszú évekbe, évtizedekbe telhet, míg egy vegyületből gyógyszer lesz, ők csak a preklinikai fázisig tudnak egyelőre eljutni, és szeretnék az Újvidéki Egyetemmel a kutatásokat a projekt után is folytatni. Emellett rendkívül fontos, hogy ha kézzelfogható gyógyszer nem is születhet rögtön a vizsgálatokból, de a rákos jelenségekkel kapcsolatos ismeretek gyarapítása is nagy hasznot jelent.

A kutatási eredményeket tudományos közleményekben mutatják be, széles körben tudományos konferenciákon ismertetik, és bekerülnek az egyetemi oktatásba is. A projekt szervezői remélik, programjuk megvalósítása kedvező tudományos, gazdasági és társadalmi hatásokat eredményez, és hosszú távon jótékony hatást gyakorol az emberek életminőségére Magyarországon és Szerbiában egyaránt.

A vizsgálódások fókuszában a mell- és a prosztatarák áll, melyek a leggyakoribb daganatok és vezető halálokok közé tartoznak. Ez a két daganat többnyire szteroidhormon-függő és hatékonyan kezelhető úgynevezett antiandrogén, illetve antiösztrogén gyógyszeres terápiával – tudtuk meg Szécsi Mihálytól, a klinika tudományos munkatársától, projektmenedzsertől.

A projektmenedzser azt is elmondta, ezen antihormonális hatással rendelkező új vegyületek kifejlesztése fontos és ígéretes területe a rákellenes kutatásnak Magyarországon és Szerbiában egyaránt. Remélik, hogy a kifejlesztett vegyületek nemcsak a célkitűzésben megjelölt két ráktípus, hanem más hasonló tumoros elváltozás esetében is hatékonynak bizonyul majd. Számos ilyen jellegű gyógyszerrel próbálkoznak a szakemberek, néhányuk már a klinikai gyakorlatig is eljutott, de a szerb és magyar kutatók most még jobb és még hatékonyabb molekulákat keresnek. A kétéves projekt határokon átnyúló kutatási hálózat létrehozására irányul. A két intézmény között harmonikus munkamegosztással folynak majd a kísérletek: Újvidéken a Szerveskémiai Intézetben tervezik, modellezik és szintetizálják a molekulákat, míg Szegeden az endokrinológiai laboratóriumban a biológiai hatásosságot vizsgálják, és állatkísérleteket is végeznek majd.

Az új vegyületeket természetben előforduló szteroid és nem szteroid vegyületek származékképzésével állítják elő, és IR-, NMR-, MS- és röntgenvizsgálatokkal elemzik. A feltételezett daganatellenes, illetve antihormonális hatást többek között in vitro enzimaktivitás-tesztekkel és in vivo állatkísérletekkel kutatják. A szerkezet-hatás összefüggések tanulmányozásával a projekt gyógyszerjelölt vezető vegyületeket eredményezhet.

Szécsi Mihály elmondta, hosszú évekbe, évtizedekbe telhet, míg egy vegyületből gyógyszer lesz, ők csak a preklinikai fázisig tudnak egyelőre eljutni, és szeretnék az Újvidéki Egyetemmel a kutatásokat a projekt után is folytatni. Emellett rendkívül fontos, hogy ha kézzelfogható gyógyszer nem is születhet rögtön a vizsgálatokból, de a rákos jelenségekkel kapcsolatos ismeretek gyarapítása is nagy hasznot jelent.

A kutatási eredményeket tudományos közleményekben mutatják be, széles körben tudományos konferenciákon ismertetik, és bekerülnek az egyetemi oktatásba is. A projekt szervezői remélik, programjuk megvalósítása kedvező tudományos, gazdasági és társadalmi hatásokat eredményez, és hosszú távon jótékony hatást gyakorol az emberek életminőségére Magyarországon és Szerbiában egyaránt.


SZTE-Újvidék együttműködés - galéria
A képgaléria itt megtekinthető
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *