SZTE Info

Hesse-lázban égett Szeged

Tíz ország huszonnégy irodalomtudósával rajtolt el a Hermann Hesse Nobel-díjas svájci-német író halálának ötvenedik évfordulójára szervezett konferencia Szegeden. A négynapos tudományos tanácskozást koncerttel és kiállítással is színesítették a szervezők.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Ötven éve – 1962. augusztus 9-én – halt meg Hermann Hesse, költő, esszéista, regényíró, számos elbeszélés és recenzió szerzője. A Nobel-díjas szerző életét több betegség keserítette, ennek ellenére, vagy talán éppen ezért változtatta az emberi lét nehézségeit és kényszereit költészetté, poétaként utakat és kiutakat keresett maga, és olvasói számára – mondta el a megnyitón Detlef Haberland, az oldenburgi egyetem professzora.

 

Bummok

2002-ben az egész világ egy teljes éven át ünnepelte Hesse születésének 125-dik évfordulóját, most pedig a szerző halálának félszázados évfordulója adott alkalmat arra, hogy újra középpontba kerüljenek művei – a konferencia meghívott előadói között egyébként szerepelt Uli Rothfuss író, a 2002-es calwi és nemzetközi Hesse-év rendezvénysorozatainak szervezője is.

Hermann Hesse azon kevés szerző közé tartozik, akinek a műveit egészen máig veszik és olvassák, több mint 55 nyelvre lefordították, a Grimm-mesék után a második helyen áll a német nyelvű szerzők között – tudtuk meg a megnyitón Horváth Gézától, az SZTE Germán Filológiai Intézet és a Német Irodalomtudományi Tanszék vezetőjétől, a konferencia főszervezőjétől. Az író világhírét lemérhetjük recepciójának nagy bummjain, például a ’60-as, ’70-es években a hippi-mozgalom apostolaként ünnepelték, főként a Steppenwolf (A pusztai farkas) című regényéért, Sziddhárta című művét pedig Indiában fogadták nagy rajongással. 1974-ben Pilinszky János az Új Emberben úgy jellemezte Hessét, mint olyan embert, aki belső, lelki kríziseken megy keresztül, és Pilinszky szerint közel áll ahhoz, hogy nem dogmatikus értelemben, de elérje a megváltást.

Az SZTE Germán Filológiai Intézet, a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) és a Magyar Hermann Hesse Alapítvány által szervezett tudományos tanácskozás megnyitóján Rácz Béla, az SZTE általános rektorhelyettese reményét fejezte ki, hogy a Hesse-kutatás egy új oldalát ismerhetik meg az előadások nyomán. Forgács Tamás bölcsészkari dékánhelyettes pedig kiemelte, pontosan az ilyen nemzetközi rangú események révén járulhat hozzá bölcsészkar is ahhoz, hogy kutatóegyetemi címet viselhet a Szegedi Tudományegyetem.

 

Koncert és kiállítás

A konferencia megnyitóján Kalász Márton, kétszeres József Attila-díjas költőt, írót, műfordítót is hallhatták a résztvevők, este pedig teltház előtt hangzottak fel az SZTE Zeneművészeti Kar Fricsay-termében a Richard Strauss által megzenésített Hesse-versek Vier letzte Lieder (’A négy utolsó dal’) címmel, melyeket Temesi Mária Liszt Ferenc-díjas operaénekesnő, egyetemi tanár adott elő, zongorán Oberfrank Péter, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem operatanszakának zenei vezetője kísérte. Érdekesség, hogy bár az 1948-ban keletkezett négy dal világsikert ért el, ezeket maga Hesse nem kedvelte különösebben. Egy levelében úgy nyilatkozott, úgy hatnak rá a dalok, mint minden Strauss-muzsika: virtuóz, kifinomult, tele szakmai szépséggel, de középpont nélküliek és öncélúak. A művek olyan témákat szólítanak meg, mint a halál, a búcsú és az elengedés.

Május 3-án az SZTE Klebelsberg-könytár aulájában Hesse-kiállítás nyílt. A Mihály Csilla és Mitnyán Lajos, a Germán Filológiai Intézet oktatói által rendezett tárlat felvonultatja Hesse elbeszélői műveit, de versfordításokat, recenziókat, valamint a Cartaphilus Kiadó életműsorozatának köteteit is szemügyre vehetjük. Külön tárló emlékezik meg a Hesse-jubileumokról, és megtalálhatjuk a Nagyvilág 1957. évi 7-es számát is, mely főként a svájci-német szerzővel foglalkozott.

A kiállítást megnyitó Detlef Haberland elmondta, Szeged – főként Horváth Géza intézetvezető munkája nyomán – a Hesse-kutatás egyik központjává lett. Horváth Géza a Magyar Hermann Hesse Életműkiadás szerkesztését vállalta magára, és a sorozat mintegy felét maga fordította. A docens alapító, és jelenleg elnökségi tagja a konferenciát támogató Nemzetközi Hermann Hesse Társaságnak is. A tanácskozást a Fritz Thyssen Stiftung is kiemelten pártfogolta.

 

Arany Mihály

 

Hesse.zip
A Hesse-konferencián készült képek itt megtekinthetők
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *