SZTE Info

Maróth Miklós a keletkutatásról

Az orientalisztikáról és az arabisztikáról beszélt Maróth Miklós akadémikus, orientalista professzor, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke május 10-én a SZAB-székházban. A professzor a Szegedi Akadémiai Bizottság Tudósklub Egyesületének meghívására érkezett Szegedre.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Maróth Miklós akadémikustól megtudtuk, jóllehet él a magyar köztudatban egy misztikus illúzió a keletkutatásról, azaz az orientalisztikáról, de a gyakorlatban mindig le voltunk maradva a gazdagabb nemzetek mögött a támogatás hiánya miatt. Ugyanakkor érdemes lenne figyelmet szentelni ennek a tudományterületnek, hiszen az orientalisztika segítette elő például a nagy holland kereskedelmet, amin Hollandia meggazdagodott. „Magyarországon is be kell látni, hogy ha kelet felé orientálódunk, szükség van olyan emberekre, akik a keleti kultúra irányába közvetítő szerepet tudnak játszani” – hangsúlyozta Maróth Miklós. Természetesen a keletiek is tudják, mi az érdekük, min nyernek, de a baráti légkör megteremtése is kulcsfontosságú, hogy jó hangulatban lehessen a keleti partnerekkel tárgyalni, hogy lássák: a kultúrájukat tiszteljük. Nekik erkölcsi alapvetés is kell az üzlethez, nem olyanok, mint az európaiak, akik csak az érdekek alapján tárgyalnak – magyarázta az akadémikus.

A professzor az SZTE Médiacentrumnak úgy nyilatkozott, Magyarországon mindig is volt affinitás kelet irányában. „Ha valahol Európában, akkor itt fogják őket legjobban megérteni. Engem inkább az zavar, hogy ez nagyon sok esetben kurultájozás és egyéb kuruzslás irányába megy el, és nem marad meg a realitások talaján, ami a dolgokat előre vinné. Nem baj, ha van ilyen is, ha a maga helyén kezeljük, de ez nem pótolhatná azt, hogy a magaskultúrában is jelen kellene lennie” – hangsúlyozta Maróth Miklós.

A SZAB Tudósklub rendezvényén a professzor „Mire jó az orientalisztika?” címmel tartott előadást, azon belül az arabisztikáról beszélt részletesen. A Médiacentrum kérdésére, hogy szakemberként mit gondol az „arab tavaszról”, elmondta, nem tartja szerencsésnek a kifejezést, részben, mert metafora, ami nem alkalmas a helyzet leírására, másrészt mert nem igaz, ugyanis nem az történik, amire az újságírók gondoltak. „Kezdettől fogva látni lehetett, hogy nem arról lesz szó, hogy a nyugati demokrácia tért hódít az arab világban, hanem hogy visszatér az iszlám azokba az országokba is, amelyekben meggyengült” – összegzett a professzor. Példaként Szíriát említette, ahol a szélsőséges, militáns muszlim elemek akarják azt a Bassár el-Aszadot elüldözni, aki egy felekezetek közötti nyugatlégkört tudott létrehozni. Azt mondta, az országban már most keresztényirtás zajlik, amit nem szeretnek megírni az újságok, de még inkább abba fognak torkollni az események, ha győznek a szélsőségesek. „Meg kell nézni Egyiptomot, ahol szintén keresztényeket támadnak meg, Izraellel pedig felmondták a szerződést – egy szorosabb muzulmán politika irányába mozdulnak el mindenhol. Ha ez tavasz, akkor legyen…” – zárta gondolatait a professzor.

 

Arany Mihály

 

Maróth előadás.zip
Az előadáson készült képek itt megtekinthetők
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. július 09.

Kiemelt_Medicina_Juhasz_A

Kóboroljuk be, fedezzük fel Európát Juhász Árpáddal! A nyári vakáció startjánál a magyar geológust, a hazai természettudományos ismeretterjesztés egyik legjelentősebb alakját a 90. Ünnepi Könyvhét szegedi programján bemutatott legújabb könyvéről, az Egzotikus Európáról kérdeztük. Kíváncsiak voltunk a kiadványt gondozó Medicina Könyvkiadó vezérigazgatója és a szerkesztő véleményére is.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • július 3. 09:00 - 28. 18:00
    Kiállítók: Dér Julianna, Hegedus Ioan Andrei, Héjja János, Kálmán Áron, Kálmán Luca, Katona Márk, Kovács Gyula A., Kóthay Kata, Nizák Júlia, Palaga Nikolett, Pipei Borbála, Sztanó Zsuzsanna, Varga Dániel.
    A SZAB Művészeti Szakbizottság szervezésében.
    A kiállítás látogatható július 3-tól július 28-ig naponta 9 órától 18 óráig.
  • július 8. 08:00 - 26. 16:00
    Az Intézet munkatársai tantermi órákon nyújtanak betekintést a magyar büntetőjog elméletébe. A nyári program célja nem csupán az elméleti ismeretek megalapozása, hanem a gyakorlati tapasztalatszerzés is. Így a programot igazságügyi orvostanhoz kötődő boncolás, bírósági tárgyalás-szimuláció és intézménylátogatások színesítik. A kínai hallgatók ellátogatnak – többek között – a Szegedi Fegyház-és Börtön I. számú objektumába, és a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságra is.
  • július 14. 08:00 - augusztus 10. 16:00
    A magyar nyelv alapjait és szabályait öt különböző szinten 90 perces órákon sajátíthatják el a világ több pontjáról érkező résztvevők. A nyelvórák mellett kirándulások, nemzetközi est és számos érdekes előadás várja a magyar nyelv és kultúra iránt érdeklődőket. A tanfolyam résztvevői Szeged látnivalói mellett Budapestre és Ópusztaszerre is ellátogatnak, így is ismerkedve a magyar kultúrával.
  • július 24. 17:00 - 25. 05:00
    Részletes program: 17:00 Pont Ott Warm Up Parti GNU-val. 19:00 Carson Coma koncert. 19:50 Egyetemi köszöntő. 20:00 Hivatalos felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése. 20:30 Supernem koncert. 22:00 Pont Ott Parti After Buli a JATE Klubban és a teraszán.
  • július 24.
    17:00 - 18:30
    A legutóbbi, 6. verseskönyve tavaly jelent meg a szerzőnek – de versek születnek ma is. Ezekből kapnak ízelítőt az érdeklődők Julesz Jánostól.
    Beszélgetőtársak: Baradnay Gyula professzor és Tráser László újságíró
    A Közéleti Kávéház szervezésében