Maróth Miklós a keletkutatásról

Maróth Miklós akadémikustól megtudtuk, jóllehet él a magyar köztudatban egy misztikus illúzió a keletkutatásról, azaz az orientalisztikáról, de a gyakorlatban mindig le voltunk maradva a gazdagabb nemzetek mögött a támogatás hiánya miatt. Ugyanakkor érdemes lenne figyelmet szentelni ennek a tudományterületnek, hiszen az orientalisztika segítette elő például a nagy holland kereskedelmet, amin Hollandia meggazdagodott. „Magyarországon is be kell látni, hogy ha kelet felé orientálódunk, szükség van olyan emberekre, akik a keleti kultúra irányába közvetítő szerepet tudnak játszani” – hangsúlyozta Maróth Miklós. Természetesen a keletiek is tudják, mi az érdekük, min nyernek, de a baráti légkör megteremtése is kulcsfontosságú, hogy jó hangulatban lehessen a keleti partnerekkel tárgyalni, hogy lássák: a kultúrájukat tiszteljük. Nekik erkölcsi alapvetés is kell az üzlethez, nem olyanok, mint az európaiak, akik csak az érdekek alapján tárgyalnak – magyarázta az akadémikus.

A professzor az SZTE Médiacentrumnak úgy nyilatkozott, Magyarországon mindig is volt affinitás kelet irányában. „Ha valahol Európában, akkor itt fogják őket legjobban megérteni. Engem inkább az zavar, hogy ez nagyon sok esetben kurultájozás és egyéb kuruzslás irányába megy el, és nem marad meg a realitások talaján, ami a dolgokat előre vinné. Nem baj, ha van ilyen is, ha a maga helyén kezeljük, de ez nem pótolhatná azt, hogy a magaskultúrában is jelen kellene lennie” – hangsúlyozta Maróth Miklós.

A SZAB Tudósklub rendezvényén a professzor „Mire jó az orientalisztika?” címmel tartott előadást, azon belül az arabisztikáról beszélt részletesen. A Médiacentrum kérdésére, hogy szakemberként mit gondol az „arab tavaszról”, elmondta, nem tartja szerencsésnek a kifejezést, részben, mert metafora, ami nem alkalmas a helyzet leírására, másrészt mert nem igaz, ugyanis nem az történik, amire az újságírók gondoltak. „Kezdettől fogva látni lehetett, hogy nem arról lesz szó, hogy a nyugati demokrácia tért hódít az arab világban, hanem hogy visszatér az iszlám azokba az országokba is, amelyekben meggyengült” – összegzett a professzor. Példaként Szíriát említette, ahol a szélsőséges, militáns muszlim elemek akarják azt a Bassár el-Aszadot elüldözni, aki egy felekezetek közötti nyugatlégkört tudott létrehozni. Azt mondta, az országban már most keresztényirtás zajlik, amit nem szeretnek megírni az újságok, de még inkább abba fognak torkollni az események, ha győznek a szélsőségesek. „Meg kell nézni Egyiptomot, ahol szintén keresztényeket támadnak meg, Izraellel pedig felmondták a szerződést – egy szorosabb muzulmán politika irányába mozdulnak el mindenhol. Ha ez tavasz, akkor legyen…” – zárta gondolatait a professzor.

Arany Mihály

Az előadáson készült képek itt megtekinthetők