SZTE Info

Mikor az evolúcióelmélet az irodalomtudománnyal találkozik

Univerzáliák? Közelítés az irodalom természetéről címmel a legújabb irodalomelméleti irányzatokhoz kapcsolódó nemzetközi konferencia kezdődött május 17-én a SZAB-székházban. A május 19-én záruló interdiszciplináris tanácskozást a Germán Filológiai Intézet és az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága (SZAB) rendezi.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Karl_Eibl_szegyA szegedi konferencia az irodalomtudomány régóta ismert és újonnan felfedezett univerzáliáinak problémáját állítja a középpontba, és olyan kérdésekre keresi a választ, mint például: mi az oka annak, hogy az általános megoldások lehetőségét mindig viták övezték? Léteznek-e univerzáliák az irodalomban? Ha igen, miként fejeződnek ki, és hogyan ismerhetők fel? Mire vezethetők vissza? Mit tud ehhez hozzátenni az evolúcióelmélet és a kognitív tudomány? Hogyan fejeződnek ki a szövegben az univerzális struktúrák? Milyen új módszerek adódnak a rekonstruálásukra a természet- és társadalomtudományok közti ezen új interdiszciplinaritás révén?

Az irodalomtudomány tárgya természetének megítélését tekintve valójában sohasem volt egységes: az irodalmat vagy egyedinek és változónak tekintette, továbbá variabilitását történelmi, társadalmi és kulturális áramlatok fényében vizsgálta, vagy pedig az irodalmiság általános struktúráit, univerzáliáit kereste. E vizsgálódási keretben új perspektívákat kínálhatnak az evolúciós elvekre építő kognitív tudományok, amelyek a természet és a kultúra ko-evolúciójából indulnak ki, és az irodalmat – éppúgy, mint az azt létrehozó és befogadó emberi elmét – a humánevolúció eredményének tekintik, és ebből a szempontból értelmezik.

A kultúra produktumai – ahogy minden, az emberi nemre jellemző, evolúciós teljesítmény – univerzális struktúrákra vezethetők vissza, és mint az emberi kogníció általános mechanizmusainak hatásaként magyarázhatók – vallják a terület szakértői. Ez a gondolatkör különösen megtermékenyítően hat az irodalmi univerzáliakutatásban, ugyanis itt a műfajelmélettől a retorikán át az esztétikáig fellelhetők olyan univerzáliák, melyek összefüggésbe hozhatók a régóta alkalmazott, filozófiára és nyelvészetre alapozó irodalomtudomány prototipikus állandóival.

A tudományos tanácskozásra a magyar szakemberek mellett német és osztrák kutatók érkeztek, a nyitóelőadást Karl Eibl, az evolúciós szemléletű kognitív irodalomtudomány nemzetközileg elismert szaktekintélye tartotta meg. A konferenciát a Német Irodalomtudományi Tanszék oktatói – Szabó Erzsébet, Horváth Márta, Hárs Endre – aszervezték. A tanácskozás a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 irodalomelméleti alprogramjának zárórendezvénye.

 Arany Mihály

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.