SZTE Info

kinai_nagykovet_-_kiemelt

A szegedi egyetemre látogatott a kínai nagykövet

Gao Jian, a Kínai Népköztársaság nagykövete járt május 25-én a Szegedi Tudományegyetemen. A diplomata tárgyalt Szabó Gábor rektorral és megtekintette a leendő Konfuciusz Intézet termeit.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban kezdte, a szegedi városházán folytatta május 25-i munkanapját Gao Jian, a Kínai Népköztársaság nagykövete. A diplomata megnézte a Szegedi Tudományegyetem városát, megkóstolta a szegedi halászlevet.

A tudományos és technológiai együttműködés lehetőségeinek tárházát találta a Szegedi Tudományegyetemen Gao Jian. A kínai diplomata nem csupán az oktatással és a kutatással kapcsolatos – a biotechnológiától kezdve a gyógyszeriparon át az informatikáig terjedő – kooperációs lehetőségekre volt kíváncsi. A gazdasági együttműködés is érdekelte, mikor az SZTE Rektori Hivatalában Szabó Gábor akadémikus bemutatta a szuperlézer központot és az ELI tudományos eredményeinek hasznosítására tervezett ipari parkot, ahova befektetőket várnak. Az épületben a leendő Konfuciusz Intézet helyét is felkeresték.

Konfuciusz Intézet nyílhat ugyanis idén ősszel a szegedi egyetemen: az ilyen oktatási központok pekingi központja aláírta és megküldte az erre vonatkozó megállapodást az SZTE-re. A szegedi universitas – többek között Szabó Gábor kínai megbeszéléseinek eredményeként – korábban megszerezte a Sanghaji Nemzetközi Tanulmányok Egyetemének szükséges támogatását. Jelenleg a végleges együttműködés részleteiről folyik egyeztetés.

A nagykövetasszony a rektorral találkozva kifejtette: a kínai oktatási központnak gazdasági haszna is lesz, ugyanis a szegedi Konfuciusz Intézetet befogadó egyetem városába nagyobb kedvvel jönnek befektetők a világgazdasági nagyhatalomnak számító Kínából.


További információ:

http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/alairtak_a_megallapodast_a_konfuciusz_intezetrol/2280820/

http://www.nol.hu/belfold/konfuciusz_intezet_nyilhat_osszel_a_szegedi_egyetemen_is
 

 

Kínai nagykövet - galéria
A kínai nagykövet látogatásán készült képek itt megtekinthetők

 

*

 

A Konfuciusz Intézet híd a kínaiak és a magyarok között

A Szegedi Tudományegyetemre és az universitasnak otthont adó Tisza-parti városba, a Csongrád megyei térségbe látogatott Gao Jian, a Kínai Népköztársaság nagykövete. A diplomatát benyomásairól és az SZTE Konfuciusz Intézete küldetéséről kérdeztük.


Milyen benyomásokkal tér vissza Budapestre a mai nap megbeszélései után?

– Első alkalommal járok Szegeden. Azért jöttem, hogy megismerjem a várost, az egyetemet, fölmérjem az universitas erősségeit. A látogatásom másik fontos célja volt, hogy megnézzem, Szegeden milyen körülmények közé kerül majd a Konfuciusz Intézet. Nagyon örülök annak, hogy most már nemcsak Budapesten működik, hanem Szegeden is lesz Konfuciusz Intézet, mert a kultúrák megismerése révén a két nép is közelebb kerül egymáshoz.

– Mi a szegedi Konfuciusz Intézet küldetése ebben a térségben?

– Világszerte háromszázötven Konfuciusz Intézet működik. Magyarországon belül Budapesten már van egy. Ezeknek az oktatási központoknak a küldetése: a kínai nyelv tanítása, a kínai kultúra megmutatása a külföldiek számára. Az itteni magyarok a nyelv tanulása által jobban megismerhetik a kínai kultúrát. A mostani gazdasági helyzetben fontos az együttműködés, aminek egyik legfőbb akadálya lehet a nyelvismeret hiánya. De problémákat rejthetnek a kulturális különbségek is, mert félreértéseket okozhatnak a két nép között. Ha megismerjük egymást, az előnyünkre válna például a gazdaság, a közös vállalkozás terén és a kutatási együttműködésben is. A Konfuciusz Intézetnek nincsen egyetlen határozott célkitűzése, csupán azt célozza, hogy jobban megismerjük egymást. A két nemzet – felfedezve egymás erősségeit és gyengéit – kölcsönösen segíteni tudna egymásnak. Sőt, egymás megismerésével új együttműködési lehetőségeket is találhatunk.

– A kínaiak hol tanulhatnak magyarul?

– Mostanában igen sok magyar vállalat szeretne Kínában jelen lenni. Nekik is könnyebb dolguk lesz, ha a kínai nyelv megismertetésében a Konfuciusz Intézet segítséget nyújt nekik. A kínai vállalkozókat is csupán a nyelvi nehézségek akadályozzák a magyarországi befektetésben. Ennek a problémának a megoldására magyar tagozatot szeretnénk létrehozni a sanghaji egyetemen.

A Szegedi Tudományegyetemen létesítenő Konfuciusz Intézetrõl Pál József, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese interjút adott az MR6-nak. A szegedi egyetem kínai kapcsolatairól szóló interjú itt meghallgatható

Borbola Terézia

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.