SZTE Info

Új növénybiológiai irányzatok az idei Straub-napokon

Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában (SZBK) idén is megrendezik május 23-án és 24-én a Straub-napokat, mikor az összes intézet bemutathatja eredményeit. Az érdeklődés fókuszában idén a növénybiológiai kutatások állnak.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Közel harminc előadás hangzik el az MTA SZBK két napos rendezvényén, és mintegy háromszáz résztvevőre számítanak a szervezők.

 

Megújított hagyomány

A Straub F. Brunóról, az SZBK alapító főigazgatójáról elnevezett Straub-napok szinte az intézmény életével egyidős hagyomány. A Straub-napok célja, hogy megismerkedjenek egymás kutatásaival az intézmény munkatársai. Ormos Pál, az SZBK főigazgatója az esemény megnyitóján elmondta: mintegy tíz éve változtattak kicsit a kétnapos rendezvény „stílusán”, így az első napon mindig egy általános és országos érdeklődésre is számot tartó téma áll a fókuszban. Idén az új növénybiológiai irányzatok – a téma fontosságát az aktuális mezőgazdasági kérdések kiemelt szerepe is alátámasztja. A főigazgató szólt arról is, korábban késő őszre tették a Straub-napokat, tavaly óta viszont nyár elején rendezik meg, így megcsodálhatják a résztvevők az SZBK kertjét is.

A tudományos tanácskozás első napján a Növénybiológiai Intézet legújabb kutatásait ismerik meg a résztvevők, szó lesz például a növények stressztűréséről, színérzékenységéről, gazdaságos termeléséről, de nem marad ki a szegedi kutatók világújdonságnak számító érdekes felfedezése sem, mely a növények ultraibolya-érzékelését mutatta ki.

A hagyományoknak megfelelően idén is átadták a Straub-plakettet, melyet Kiss Antal biokémikus, az SZBK Növénybiológiai Intézetének munkatársa vehetett át, aki a DNS-módosító enzimek működésének mechanizmusát kutatta.

 

Szépség, kenyér, energia

„Élvezet rájuk nézni, gyönyörködtetnek, és a kenyerünk is belőlük készül” – mondta el a növényvilágról „Azok a csodálatos növények” című felvezető előadásán Dudits Dénes akadémikus, a Növénybiológiai Intézet kutató professzora. A földi élet alapvetően függ a növényektől, a jelenlegi kutatások számára az jelenti a kihívást, hogy minél jobban ki tudjuk használni a növények biológiai, illetve genetikai potenciálját – hangsúlyozta a professzor. Annál is inkább időszerűek a vizsgálatok, hiszen a becslések szerint a világ népessége 2050-re 9 milliárdra emelkedik. Az energiatermelés 13,4 százaléka már most is a növényekből származik, és jobb kihasználásukkal számos más lehetőség adódik az energiafelhasználás átstrukturálására. Intenzív kutatások folynak például a fotoszintézis hatékonyságának növelésére is.

 

Átprogramozva

A professzor szerint nagy lehetőség rejlenek a növények genetikai állományának „átprogramozásában” is, a genetikailag módosított egyedekben (GM). Jelenleg központi kérdés ezen a kutatási területen a növények stresszadaptációja, például az, hogy miként lehet szárazságtűrő egyedeket létrehozni – a témában folyó vizsgálatokat az aszályokat hozó klímaváltozás is „sürgeti”. Emellett a környezetbarát mezőgazdaság is hangsúlyos szerepet kap, ezért igyekeznek a kutatók olyan növényeket kifejleszteni, amelyek permetezés nélkül alakítanak ki rezisztenciát kártevőkkel, kedvezőtlen környezeti tényezőkkel szemben. Dudits Dénes előadása végén utalt arra is, véleménye szerint az új Alaptörvény rossz üzenete az a megfogalmazás, hogy a GM-növények „veszélyeztetik a testi-lelki egészséget”.

A professzor egy korábbi interjúban elmondta, a döntéshozók nem bíznak a növénynemesítőkben, véleménye szerint a GM-technológia terén egyoldalúan félretájékoztatott a közvélemény és a média, és GM-növények jelenlegi magyarországi mellőzöttsége nem kedvez a hazai mezőgazdaságnak.

*

További részletek a GM-kérdésről a Szegedi Egyetem Magazin legfrissebb számában.

 

Arany Mihály

 

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.