SZTE Info

Új növénybiológiai irányzatok az idei Straub-napokon

Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában (SZBK) idén is megrendezik május 23-án és 24-én a Straub-napokat, mikor az összes intézet bemutathatja eredményeit. Az érdeklődés fókuszában idén a növénybiológiai kutatások állnak.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Közel harminc előadás hangzik el az MTA SZBK két napos rendezvényén, és mintegy háromszáz résztvevőre számítanak a szervezők.

 

Megújított hagyomány

A Straub F. Brunóról, az SZBK alapító főigazgatójáról elnevezett Straub-napok szinte az intézmény életével egyidős hagyomány. A Straub-napok célja, hogy megismerkedjenek egymás kutatásaival az intézmény munkatársai. Ormos Pál, az SZBK főigazgatója az esemény megnyitóján elmondta: mintegy tíz éve változtattak kicsit a kétnapos rendezvény „stílusán”, így az első napon mindig egy általános és országos érdeklődésre is számot tartó téma áll a fókuszban. Idén az új növénybiológiai irányzatok – a téma fontosságát az aktuális mezőgazdasági kérdések kiemelt szerepe is alátámasztja. A főigazgató szólt arról is, korábban késő őszre tették a Straub-napokat, tavaly óta viszont nyár elején rendezik meg, így megcsodálhatják a résztvevők az SZBK kertjét is.

A tudományos tanácskozás első napján a Növénybiológiai Intézet legújabb kutatásait ismerik meg a résztvevők, szó lesz például a növények stressztűréséről, színérzékenységéről, gazdaságos termeléséről, de nem marad ki a szegedi kutatók világújdonságnak számító érdekes felfedezése sem, mely a növények ultraibolya-érzékelését mutatta ki.

A hagyományoknak megfelelően idén is átadták a Straub-plakettet, melyet Kiss Antal biokémikus, az SZBK Növénybiológiai Intézetének munkatársa vehetett át, aki a DNS-módosító enzimek működésének mechanizmusát kutatta.

 

Szépség, kenyér, energia

„Élvezet rájuk nézni, gyönyörködtetnek, és a kenyerünk is belőlük készül” – mondta el a növényvilágról „Azok a csodálatos növények” című felvezető előadásán Dudits Dénes akadémikus, a Növénybiológiai Intézet kutató professzora. A földi élet alapvetően függ a növényektől, a jelenlegi kutatások számára az jelenti a kihívást, hogy minél jobban ki tudjuk használni a növények biológiai, illetve genetikai potenciálját – hangsúlyozta a professzor. Annál is inkább időszerűek a vizsgálatok, hiszen a becslések szerint a világ népessége 2050-re 9 milliárdra emelkedik. Az energiatermelés 13,4 százaléka már most is a növényekből származik, és jobb kihasználásukkal számos más lehetőség adódik az energiafelhasználás átstrukturálására. Intenzív kutatások folynak például a fotoszintézis hatékonyságának növelésére is.

 

Átprogramozva

A professzor szerint nagy lehetőség rejlenek a növények genetikai állományának „átprogramozásában” is, a genetikailag módosított egyedekben (GM). Jelenleg központi kérdés ezen a kutatási területen a növények stresszadaptációja, például az, hogy miként lehet szárazságtűrő egyedeket létrehozni – a témában folyó vizsgálatokat az aszályokat hozó klímaváltozás is „sürgeti”. Emellett a környezetbarát mezőgazdaság is hangsúlyos szerepet kap, ezért igyekeznek a kutatók olyan növényeket kifejleszteni, amelyek permetezés nélkül alakítanak ki rezisztenciát kártevőkkel, kedvezőtlen környezeti tényezőkkel szemben. Dudits Dénes előadása végén utalt arra is, véleménye szerint az új Alaptörvény rossz üzenete az a megfogalmazás, hogy a GM-növények „veszélyeztetik a testi-lelki egészséget”.

A professzor egy korábbi interjúban elmondta, a döntéshozók nem bíznak a növénynemesítőkben, véleménye szerint a GM-technológia terén egyoldalúan félretájékoztatott a közvélemény és a média, és GM-növények jelenlegi magyarországi mellőzöttsége nem kedvez a hazai mezőgazdaságnak.

*

További részletek a GM-kérdésről a Szegedi Egyetem Magazin legfrissebb számában.

 

Arany Mihály

 

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *