SZTE Info

Új növénybiológiai irányzatok az idei Straub-napokon

Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában (SZBK) idén is megrendezik május 23-án és 24-én a Straub-napokat, mikor az összes intézet bemutathatja eredményeit. Az érdeklődés fókuszában idén a növénybiológiai kutatások állnak.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Közel harminc előadás hangzik el az MTA SZBK két napos rendezvényén, és mintegy háromszáz résztvevőre számítanak a szervezők.

 

Megújított hagyomány

A Straub F. Brunóról, az SZBK alapító főigazgatójáról elnevezett Straub-napok szinte az intézmény életével egyidős hagyomány. A Straub-napok célja, hogy megismerkedjenek egymás kutatásaival az intézmény munkatársai. Ormos Pál, az SZBK főigazgatója az esemény megnyitóján elmondta: mintegy tíz éve változtattak kicsit a kétnapos rendezvény „stílusán”, így az első napon mindig egy általános és országos érdeklődésre is számot tartó téma áll a fókuszban. Idén az új növénybiológiai irányzatok – a téma fontosságát az aktuális mezőgazdasági kérdések kiemelt szerepe is alátámasztja. A főigazgató szólt arról is, korábban késő őszre tették a Straub-napokat, tavaly óta viszont nyár elején rendezik meg, így megcsodálhatják a résztvevők az SZBK kertjét is.

A tudományos tanácskozás első napján a Növénybiológiai Intézet legújabb kutatásait ismerik meg a résztvevők, szó lesz például a növények stressztűréséről, színérzékenységéről, gazdaságos termeléséről, de nem marad ki a szegedi kutatók világújdonságnak számító érdekes felfedezése sem, mely a növények ultraibolya-érzékelését mutatta ki.

A hagyományoknak megfelelően idén is átadták a Straub-plakettet, melyet Kiss Antal biokémikus, az SZBK Növénybiológiai Intézetének munkatársa vehetett át, aki a DNS-módosító enzimek működésének mechanizmusát kutatta.

 

Szépség, kenyér, energia

„Élvezet rájuk nézni, gyönyörködtetnek, és a kenyerünk is belőlük készül” – mondta el a növényvilágról „Azok a csodálatos növények” című felvezető előadásán Dudits Dénes akadémikus, a Növénybiológiai Intézet kutató professzora. A földi élet alapvetően függ a növényektől, a jelenlegi kutatások számára az jelenti a kihívást, hogy minél jobban ki tudjuk használni a növények biológiai, illetve genetikai potenciálját – hangsúlyozta a professzor. Annál is inkább időszerűek a vizsgálatok, hiszen a becslések szerint a világ népessége 2050-re 9 milliárdra emelkedik. Az energiatermelés 13,4 százaléka már most is a növényekből származik, és jobb kihasználásukkal számos más lehetőség adódik az energiafelhasználás átstrukturálására. Intenzív kutatások folynak például a fotoszintézis hatékonyságának növelésére is.

 

Átprogramozva

A professzor szerint nagy lehetőség rejlenek a növények genetikai állományának „átprogramozásában” is, a genetikailag módosított egyedekben (GM). Jelenleg központi kérdés ezen a kutatási területen a növények stresszadaptációja, például az, hogy miként lehet szárazságtűrő egyedeket létrehozni – a témában folyó vizsgálatokat az aszályokat hozó klímaváltozás is „sürgeti”. Emellett a környezetbarát mezőgazdaság is hangsúlyos szerepet kap, ezért igyekeznek a kutatók olyan növényeket kifejleszteni, amelyek permetezés nélkül alakítanak ki rezisztenciát kártevőkkel, kedvezőtlen környezeti tényezőkkel szemben. Dudits Dénes előadása végén utalt arra is, véleménye szerint az új Alaptörvény rossz üzenete az a megfogalmazás, hogy a GM-növények „veszélyeztetik a testi-lelki egészséget”.

A professzor egy korábbi interjúban elmondta, a döntéshozók nem bíznak a növénynemesítőkben, véleménye szerint a GM-technológia terén egyoldalúan félretájékoztatott a közvélemény és a média, és GM-növények jelenlegi magyarországi mellőzöttsége nem kedvez a hazai mezőgazdaságnak.

*

További részletek a GM-kérdésről a Szegedi Egyetem Magazin legfrissebb számában.

 

Arany Mihály

 

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *