SZTE Info

Új növénybiológiai irányzatok az idei Straub-napokon

Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában (SZBK) idén is megrendezik május 23-án és 24-én a Straub-napokat, mikor az összes intézet bemutathatja eredményeit. Az érdeklődés fókuszában idén a növénybiológiai kutatások állnak.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Közel harminc előadás hangzik el az MTA SZBK két napos rendezvényén, és mintegy háromszáz résztvevőre számítanak a szervezők.

 

Megújított hagyomány

A Straub F. Brunóról, az SZBK alapító főigazgatójáról elnevezett Straub-napok szinte az intézmény életével egyidős hagyomány. A Straub-napok célja, hogy megismerkedjenek egymás kutatásaival az intézmény munkatársai. Ormos Pál, az SZBK főigazgatója az esemény megnyitóján elmondta: mintegy tíz éve változtattak kicsit a kétnapos rendezvény „stílusán”, így az első napon mindig egy általános és országos érdeklődésre is számot tartó téma áll a fókuszban. Idén az új növénybiológiai irányzatok – a téma fontosságát az aktuális mezőgazdasági kérdések kiemelt szerepe is alátámasztja. A főigazgató szólt arról is, korábban késő őszre tették a Straub-napokat, tavaly óta viszont nyár elején rendezik meg, így megcsodálhatják a résztvevők az SZBK kertjét is.

A tudományos tanácskozás első napján a Növénybiológiai Intézet legújabb kutatásait ismerik meg a résztvevők, szó lesz például a növények stressztűréséről, színérzékenységéről, gazdaságos termeléséről, de nem marad ki a szegedi kutatók világújdonságnak számító érdekes felfedezése sem, mely a növények ultraibolya-érzékelését mutatta ki.

A hagyományoknak megfelelően idén is átadták a Straub-plakettet, melyet Kiss Antal biokémikus, az SZBK Növénybiológiai Intézetének munkatársa vehetett át, aki a DNS-módosító enzimek működésének mechanizmusát kutatta.

 

Szépség, kenyér, energia

„Élvezet rájuk nézni, gyönyörködtetnek, és a kenyerünk is belőlük készül” – mondta el a növényvilágról „Azok a csodálatos növények” című felvezető előadásán Dudits Dénes akadémikus, a Növénybiológiai Intézet kutató professzora. A földi élet alapvetően függ a növényektől, a jelenlegi kutatások számára az jelenti a kihívást, hogy minél jobban ki tudjuk használni a növények biológiai, illetve genetikai potenciálját – hangsúlyozta a professzor. Annál is inkább időszerűek a vizsgálatok, hiszen a becslések szerint a világ népessége 2050-re 9 milliárdra emelkedik. Az energiatermelés 13,4 százaléka már most is a növényekből származik, és jobb kihasználásukkal számos más lehetőség adódik az energiafelhasználás átstrukturálására. Intenzív kutatások folynak például a fotoszintézis hatékonyságának növelésére is.

 

Átprogramozva

A professzor szerint nagy lehetőség rejlenek a növények genetikai állományának „átprogramozásában” is, a genetikailag módosított egyedekben (GM). Jelenleg központi kérdés ezen a kutatási területen a növények stresszadaptációja, például az, hogy miként lehet szárazságtűrő egyedeket létrehozni – a témában folyó vizsgálatokat az aszályokat hozó klímaváltozás is „sürgeti”. Emellett a környezetbarát mezőgazdaság is hangsúlyos szerepet kap, ezért igyekeznek a kutatók olyan növényeket kifejleszteni, amelyek permetezés nélkül alakítanak ki rezisztenciát kártevőkkel, kedvezőtlen környezeti tényezőkkel szemben. Dudits Dénes előadása végén utalt arra is, véleménye szerint az új Alaptörvény rossz üzenete az a megfogalmazás, hogy a GM-növények „veszélyeztetik a testi-lelki egészséget”.

A professzor egy korábbi interjúban elmondta, a döntéshozók nem bíznak a növénynemesítőkben, véleménye szerint a GM-technológia terén egyoldalúan félretájékoztatott a közvélemény és a média, és GM-növények jelenlegi magyarországi mellőzöttsége nem kedvez a hazai mezőgazdaságnak.

*

További részletek a GM-kérdésről a Szegedi Egyetem Magazin legfrissebb számában.

 

Arany Mihály

 

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. március 20.

IMG_5825

Több mint 700 szerző 1700 könyve jelent meg eddig a József Attila Tudományos Egyetemi Kiadó és Nyomda (JATEPress) gondozásában. A kezdetben ofszet, ma már digitális nyomdagépen 1991 óta készülnek az SZTE oktatóinak, kutatóinak főként tudományos témájú kötetei, hiszen a kiadó egyik legfontosabb célja, hogy publikálási lehetőséget nyújtson az egyetem munkatársainak. Szőnyi Etelka főszerkesztővel beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • május 25.
    17:00 - 18:00
  • május 27.
    18:00 - 19:00
    Melyek a halogatás leggyakoribb okai? Mit tehetünk ellene? Tudjuk-e befolyásolni a halogatást? Kik halogatnak inkább? A nők vagy férfiak? A fiatalok vagy az idősebbek? Vendégünk a téma 1. számú hazai szakembere, dr. Takács Ildikó halogatáskutató, pszichológus! Az előadás a halogatók jellemzőit, magatartási sajátosságait mutatja be, olyan pszichológiai jelenségek kapcsán, mint az önbénítás, a kudarcfélelem és a tökéletességre törekvés.
  • május 28.
    09:00 - 15:00
    AZ SZTE Innovációs Hét 2019 programsorozat (2019. május 28-30.) 2019. május 28-án veszi kezdetét a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalában. A szakmai programokból álló Innovációs Hét első napján az SZTE hallgatói egy gyakorlatorientált workshopon vehetnek részt, ahol üzleti kommunikációról hallhatnak előadást és gyakorlati PR tudásra tehetnek szert. Az esemény nyitánya után megkezdik a diákok képzését, melyet Szelei Balázs a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem, Miskolci Egyetem oktatója fog megtartani.
  • május 28.
    15:00 - 16:00
  • május 28.
    17:00 - 18:00
    Május 28. és június 1. között kerül megrendezésre Szegeden a III. Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál, amelynek külföldi versenyfilmjeit idén is a BTK fordító és tolmács mesterképzésének hallgatói fordították magyarra.