SZTE Info

Új növénybiológiai irányzatok az idei Straub-napokon

Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában (SZBK) idén is megrendezik május 23-án és 24-én a Straub-napokat, mikor az összes intézet bemutathatja eredményeit. Az érdeklődés fókuszában idén a növénybiológiai kutatások állnak.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Közel harminc előadás hangzik el az MTA SZBK két napos rendezvényén, és mintegy háromszáz résztvevőre számítanak a szervezők.

 

Megújított hagyomány

A Straub F. Brunóról, az SZBK alapító főigazgatójáról elnevezett Straub-napok szinte az intézmény életével egyidős hagyomány. A Straub-napok célja, hogy megismerkedjenek egymás kutatásaival az intézmény munkatársai. Ormos Pál, az SZBK főigazgatója az esemény megnyitóján elmondta: mintegy tíz éve változtattak kicsit a kétnapos rendezvény „stílusán”, így az első napon mindig egy általános és országos érdeklődésre is számot tartó téma áll a fókuszban. Idén az új növénybiológiai irányzatok – a téma fontosságát az aktuális mezőgazdasági kérdések kiemelt szerepe is alátámasztja. A főigazgató szólt arról is, korábban késő őszre tették a Straub-napokat, tavaly óta viszont nyár elején rendezik meg, így megcsodálhatják a résztvevők az SZBK kertjét is.

A tudományos tanácskozás első napján a Növénybiológiai Intézet legújabb kutatásait ismerik meg a résztvevők, szó lesz például a növények stressztűréséről, színérzékenységéről, gazdaságos termeléséről, de nem marad ki a szegedi kutatók világújdonságnak számító érdekes felfedezése sem, mely a növények ultraibolya-érzékelését mutatta ki.

A hagyományoknak megfelelően idén is átadták a Straub-plakettet, melyet Kiss Antal biokémikus, az SZBK Növénybiológiai Intézetének munkatársa vehetett át, aki a DNS-módosító enzimek működésének mechanizmusát kutatta.

 

Szépség, kenyér, energia

„Élvezet rájuk nézni, gyönyörködtetnek, és a kenyerünk is belőlük készül” – mondta el a növényvilágról „Azok a csodálatos növények” című felvezető előadásán Dudits Dénes akadémikus, a Növénybiológiai Intézet kutató professzora. A földi élet alapvetően függ a növényektől, a jelenlegi kutatások számára az jelenti a kihívást, hogy minél jobban ki tudjuk használni a növények biológiai, illetve genetikai potenciálját – hangsúlyozta a professzor. Annál is inkább időszerűek a vizsgálatok, hiszen a becslések szerint a világ népessége 2050-re 9 milliárdra emelkedik. Az energiatermelés 13,4 százaléka már most is a növényekből származik, és jobb kihasználásukkal számos más lehetőség adódik az energiafelhasználás átstrukturálására. Intenzív kutatások folynak például a fotoszintézis hatékonyságának növelésére is.

 

Átprogramozva

A professzor szerint nagy lehetőség rejlenek a növények genetikai állományának „átprogramozásában” is, a genetikailag módosított egyedekben (GM). Jelenleg központi kérdés ezen a kutatási területen a növények stresszadaptációja, például az, hogy miként lehet szárazságtűrő egyedeket létrehozni – a témában folyó vizsgálatokat az aszályokat hozó klímaváltozás is „sürgeti”. Emellett a környezetbarát mezőgazdaság is hangsúlyos szerepet kap, ezért igyekeznek a kutatók olyan növényeket kifejleszteni, amelyek permetezés nélkül alakítanak ki rezisztenciát kártevőkkel, kedvezőtlen környezeti tényezőkkel szemben. Dudits Dénes előadása végén utalt arra is, véleménye szerint az új Alaptörvény rossz üzenete az a megfogalmazás, hogy a GM-növények „veszélyeztetik a testi-lelki egészséget”.

A professzor egy korábbi interjúban elmondta, a döntéshozók nem bíznak a növénynemesítőkben, véleménye szerint a GM-technológia terén egyoldalúan félretájékoztatott a közvélemény és a média, és GM-növények jelenlegi magyarországi mellőzöttsége nem kedvez a hazai mezőgazdaságnak.

*

További részletek a GM-kérdésről a Szegedi Egyetem Magazin legfrissebb számában.

 

Arany Mihály

 

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.