SZTE Info

Bellon Tiborra, a sokoldalú néprajztudósra emlékeztek

Tíz esztendeje hunyt el a néprajzi dokumentumfilm-sorozatok kapcsán is ismert Bellon Tibor néprajzkutató. A Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék egész évben emlékezik egykori vezetőjére, március 28-án az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága (SZAB) Néprajzi Munkabizottságával együttműködésben tudományos üléssel tisztelegtek Bellon Tibor munkássága előtt.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A három részből álló filmvetítéseket Bellon Tibor személyéről, munkásságáról való megemlékezésekkel kötötték egybe. Október második szombatján – mely a tanszéken hagyományosan öregdiáktalálkozó – egy emlékezőkonferenciát is szeretnének szervezni.

 

Bellon Tibor 1989-ben – Ferenczi Imre tanszékvezetése alatt – került a néprajzi tanszékre. Elsősorban folkloristaként tevékenykedett, a tárgyi néprajz, anyagi kultúra, társadalomnéprajz témakörök oktatására hívták meg, miközben a karcagi Györffy István Nagykun Múzeum igazgatója volt – magyarázta Simon András, a SZAB Néprajzi Munkabizottságának elnöke, tanszékvezető-helyettes. Ferenczi Imre még abban az évben váratlanul elhunyt, ekkortól két évre Bellon Tibor megbízott tanszékvezetőként tevékenykedett, és nagy szerepe volt abban, hogy fennmaradt az intézmény. Később – Juhász Antal után – 1998 és 2002 között töltötte be a tanszékvezetői tisztséget. A kilencvenes években a Szegedi Akadémiai Bizottság Néprajzi Munkabizottságának elnöke is volt.

 

Nagykunság

 

Az oktatóra, kollégára, kutatóra és barátra emlékezünk, akinek hiányát most is érezzük – mondta el Barna Gábor tanszékvezető, aki közel negyven éven át állt kapcsolatban Bellon Tiborral. A néprajztudós több területen példamutató munkásságot folytatott a huszadik század második felében. Foglalkozott például történeti néprajzzal, jóllehet ő maga magyar-néprajz szakon végzett, de részben gimnáziumi, részben egyetemi tanulmányai folytán, illetve a karcagi első munkahelye miatt is a történeti források néprajzi értelmezési lehetőségei felé fordult a figyelme. Még gimnáziumban tanította őt Varga Gyula, a későbbi néprajzos muzeológus, történész, a Szabó István-féle történeti iskola egyik legkiválóbb képviselője. Bellon Tibor tőle tanult szemléletet, majd fiatal kollégaként együtt is dolgozhatott korábbi tanárával.

A karcagi múzeumba kerülve rádöbbent arra, hogy Györffi István és Szűcs Sándor néhány írását leszámítva semmit nem tud a kor embere a kunokról, a nagykun városok történetéről, gazdálkodásuk, kultúrájuk alakulásáról, ami azért volt nagyon érdekes, mert a jobbágyfelszabadításig a Nagykunság sajátos helyzetben volt. Ezen a kiváltságos területen – mai szóhasználattal élve – szabadparaszti fejlődés indulhatott meg a feudális közegben – tudtuk meg Barna Gábortól. Bellon Tibor elkezdte vizsgálni a nagykun városok tanácsi jegyzőkönyveit. Az, hogy e városok – főként pedig Karcag – életének részleteit jól ismerjük, elsősorban Bellon Tibornak köszönhető.

 

Ártér és népművészet

 

Kapcsolatba került a kulturális ökológiával is. A Nagykunságon keresztülfolyó Tisza, Körösök, Berettyó árvizeit is kezelték az itteni városok, közmunkával ügyesen kihasználták – nem leigázták – a természetet. Külön figyelmet szentelt a folyómenti, ártéri gazdálkodásnak, jó terep volt számára a Latorca környéke, ez volt ugyanis az utolsó folyó, amit az 1960-as években szabályoztak. Később az egész Tisza-völgyét vizsgálta, ebből írta első fogalmazványban maradt nagydoktori értekezését, mely posztumusz munkájaként a Tisza néprajza címmel jelent meg.

Karcagra kerülve találkozott Kántor Sándorral, a számos díjat nyert magyar népművész fazekassal, rajta keresztül került szoros kapcsolatba a tárgyalkotó népművészettel, évtizedeken keresztül volt tagja annak a zsűrinek, amely a népművészet mestere díjat is adományozta. A népművészet minden ágában – persze hangsúlyosan a fazekasság, illetve az agyagművesség területén – az egyik legelismertebb szakember lett.

 

Gyökerek

 

Nem filmesnek készült, de a néprajzi filmezésben is tapasztalatokat szerzett Bellon Tibor. A Magyar Televízió, majd később a Duna Televízió által vetített néprajzi dokumentumfilm-sorozatoknak – mint a Gyökerek, illetve a Tisza – néprajzi szakértője volt, illetve riporterként az adott tájon irányította a beszélgetéseket, a Gyökerekben hallható a hangja is – sorolta Simon András. Az egész Kárpát-medencét bejárta a tévésekkel, nagy terepismeretre tett szert, és ezt a tapasztalatot is felhasználta, mikor a szegedi egyetem hallgatói számára egy-egy területet kiszemelt néprajzi kutatási gyakorlatra. Remek kapcsolatépítési képességgel rendelkezett – mesélt tovább Barna Gábor. Érdeklődési és kutatási területeit természetesen bevonta az oktatásba is: élményszerű órákat tartott. Meghívták az ökológiai tanszékre is vendégoktatónak, a kar különböző intézetei szívesen kérték fel tanulmányút-vezetőnek. Sokoldalúan művelt ember volt, óriási lemezgyűjteményt tudhatott magáénak, szerette a komolyzenét, a népzenét, a nótákat, kiváló társasági ember volt, és nagyon jól tudott főzni is.

 

Bellon Tibor 2002-ben szeptemberében, 61 éves korában váratlanul hunyt el.

SZTEpress

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.