SZTE Info

Bellon Tiborra, a sokoldalú néprajztudósra emlékeztek

Tíz esztendeje hunyt el a néprajzi dokumentumfilm-sorozatok kapcsán is ismert Bellon Tibor néprajzkutató. A Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék egész évben emlékezik egykori vezetőjére, március 28-án az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága (SZAB) Néprajzi Munkabizottságával együttműködésben tudományos üléssel tisztelegtek Bellon Tibor munkássága előtt.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A három részből álló filmvetítéseket Bellon Tibor személyéről, munkásságáról való megemlékezésekkel kötötték egybe. Október második szombatján – mely a tanszéken hagyományosan öregdiáktalálkozó – egy emlékezőkonferenciát is szeretnének szervezni.

 

Bellon Tibor 1989-ben – Ferenczi Imre tanszékvezetése alatt – került a néprajzi tanszékre. Elsősorban folkloristaként tevékenykedett, a tárgyi néprajz, anyagi kultúra, társadalomnéprajz témakörök oktatására hívták meg, miközben a karcagi Györffy István Nagykun Múzeum igazgatója volt – magyarázta Simon András, a SZAB Néprajzi Munkabizottságának elnöke, tanszékvezető-helyettes. Ferenczi Imre még abban az évben váratlanul elhunyt, ekkortól két évre Bellon Tibor megbízott tanszékvezetőként tevékenykedett, és nagy szerepe volt abban, hogy fennmaradt az intézmény. Később – Juhász Antal után – 1998 és 2002 között töltötte be a tanszékvezetői tisztséget. A kilencvenes években a Szegedi Akadémiai Bizottság Néprajzi Munkabizottságának elnöke is volt.

 

Nagykunság

 

Az oktatóra, kollégára, kutatóra és barátra emlékezünk, akinek hiányát most is érezzük – mondta el Barna Gábor tanszékvezető, aki közel negyven éven át állt kapcsolatban Bellon Tiborral. A néprajztudós több területen példamutató munkásságot folytatott a huszadik század második felében. Foglalkozott például történeti néprajzzal, jóllehet ő maga magyar-néprajz szakon végzett, de részben gimnáziumi, részben egyetemi tanulmányai folytán, illetve a karcagi első munkahelye miatt is a történeti források néprajzi értelmezési lehetőségei felé fordult a figyelme. Még gimnáziumban tanította őt Varga Gyula, a későbbi néprajzos muzeológus, történész, a Szabó István-féle történeti iskola egyik legkiválóbb képviselője. Bellon Tibor tőle tanult szemléletet, majd fiatal kollégaként együtt is dolgozhatott korábbi tanárával.

A karcagi múzeumba kerülve rádöbbent arra, hogy Györffi István és Szűcs Sándor néhány írását leszámítva semmit nem tud a kor embere a kunokról, a nagykun városok történetéről, gazdálkodásuk, kultúrájuk alakulásáról, ami azért volt nagyon érdekes, mert a jobbágyfelszabadításig a Nagykunság sajátos helyzetben volt. Ezen a kiváltságos területen – mai szóhasználattal élve – szabadparaszti fejlődés indulhatott meg a feudális közegben – tudtuk meg Barna Gábortól. Bellon Tibor elkezdte vizsgálni a nagykun városok tanácsi jegyzőkönyveit. Az, hogy e városok – főként pedig Karcag – életének részleteit jól ismerjük, elsősorban Bellon Tibornak köszönhető.

 

Ártér és népművészet

 

Kapcsolatba került a kulturális ökológiával is. A Nagykunságon keresztülfolyó Tisza, Körösök, Berettyó árvizeit is kezelték az itteni városok, közmunkával ügyesen kihasználták – nem leigázták – a természetet. Külön figyelmet szentelt a folyómenti, ártéri gazdálkodásnak, jó terep volt számára a Latorca környéke, ez volt ugyanis az utolsó folyó, amit az 1960-as években szabályoztak. Később az egész Tisza-völgyét vizsgálta, ebből írta első fogalmazványban maradt nagydoktori értekezését, mely posztumusz munkájaként a Tisza néprajza címmel jelent meg.

Karcagra kerülve találkozott Kántor Sándorral, a számos díjat nyert magyar népművész fazekassal, rajta keresztül került szoros kapcsolatba a tárgyalkotó népművészettel, évtizedeken keresztül volt tagja annak a zsűrinek, amely a népművészet mestere díjat is adományozta. A népművészet minden ágában – persze hangsúlyosan a fazekasság, illetve az agyagművesség területén – az egyik legelismertebb szakember lett.

 

Gyökerek

 

Nem filmesnek készült, de a néprajzi filmezésben is tapasztalatokat szerzett Bellon Tibor. A Magyar Televízió, majd később a Duna Televízió által vetített néprajzi dokumentumfilm-sorozatoknak – mint a Gyökerek, illetve a Tisza – néprajzi szakértője volt, illetve riporterként az adott tájon irányította a beszélgetéseket, a Gyökerekben hallható a hangja is – sorolta Simon András. Az egész Kárpát-medencét bejárta a tévésekkel, nagy terepismeretre tett szert, és ezt a tapasztalatot is felhasználta, mikor a szegedi egyetem hallgatói számára egy-egy területet kiszemelt néprajzi kutatási gyakorlatra. Remek kapcsolatépítési képességgel rendelkezett – mesélt tovább Barna Gábor. Érdeklődési és kutatási területeit természetesen bevonta az oktatásba is: élményszerű órákat tartott. Meghívták az ökológiai tanszékre is vendégoktatónak, a kar különböző intézetei szívesen kérték fel tanulmányút-vezetőnek. Sokoldalúan művelt ember volt, óriási lemezgyűjteményt tudhatott magáénak, szerette a komolyzenét, a népzenét, a nótákat, kiváló társasági ember volt, és nagyon jól tudott főzni is.

 

Bellon Tibor 2002-ben szeptemberében, 61 éves korában váratlanul hunyt el.

SZTEpress

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.