2024. március 28., csütörtök

napelem_sajto

Évi 27-28 millió forintot spórol az SZTE napelemes energiatermeléssel

Egy focipályányi napelemmel évente 27-28 millió forintot spórol a Szegedi Tudományegyetem, A régió legzöldebb egyeteme 24 épületére 2754 napelemet helyeznek ki egy uniós pályázat részeként.

Európai uniós támogatással indul be a napelemes energiatermelés a Szegedi Tudományegyetemen – jelentették be 2012. március 1-jén. Az intézmény KEOP-pályázaton mintegy 625 millió forintot nyert, a támogatás mértéke százszázalékos. Az SZTE a beruházás 2013. január 25-ére tervezett zárásáig 24 épületére 2754 napelemet telepít. A projekt megvalósításával az intézmény villamosenergia-igényének 7 százalékát megújuló energiaforrásból állítja majd elő, s évente mintegy 27-28 millió forintot takaríthat meg. Ráadásul mindeközben szén-dioxid-kibocsátása 2032 tonnával csökken. A részletekről Szabó Gábor rektor, Rovó István műszaki főigazgató-helyettes, projektmenedzser, illetve Fekete Tibor műszaki és beruházási irodavezető-helyettes számolt be.

– Az SZTE elkötelezett híve a zöld gondolatkörnek, hallgatóinak is azt a szemléletet kívánja átadni, hogy a bolygót használható állapotban kell a következő nemzedékekre örökítenünk – hangsúlyozta Szabó Gábor rektor. Az universitas, illetve annak József Attila Tanulmányi és Információs Központja évek óta a fenntarthatóság jegyében szervezi programjait, nem véletlen, hogy a nemzetközi rangsorokban az egész régió legzöldebb egyetemeként tartják számon a szegedit. Ez a szemlélet most, a sikeres pályázat révén, végre egy komoly infrastrukturális lépéssel is bővülhet, hiszen saját erőből nem lett volna lehetőség ilyen volumenű fejlesztésre. Az akadémikus hozzáfűzte: a napelemes projekttől gazdasági hasznot is remélnek. Természetesen az ilyen beruházások nem túl gyorsan térülnek meg. Az SZTE évi energiaköltségei közel 3 milliárd forintra rúgnak, ezekhez képest első látszatra csekélynek tűnhet a 27-28 milliós spórolás. Ugyanakkor – szögezte le – az ilyen kezdeményezésekre azért van szükség, mert „nem lophatjuk el utódainktól a jövőt”.

A szegedi universitas komoly erőfeszítéseket tesz mind az egységárak, mind az energiafogyasztás folyamatos csökkentésére – tájékoztatott Fekete Tibor. Ennek érdekében például közbeszerzéses úton jut hozzá a szabad piacról a villamos áramhoz és a földgázhoz, versenyezteti a szolgáltatókat, törekszik gépészetének korszerűsítésére, polgárainak környezettudatossá nevelésére, valamint összegyetemi szintű takarékossági intézkedéseket is végrehajt. Példaként a tavaly év végi szénszünetet említette. Ezek az intézkedések kézzelfogható eredményeket is hoztak már, hiszen csak a TIK villamosenergia-fogyasztását 2008 óta mintegy 16 millió forinttal sikerült visszafogni.

A megtakarításokat követően most önálló áramtermelésbe is foghat az SZTE. Rovó István elárulta: a pályázat előkészítésébe két évvel ezelőtt vágtak bele, hosszú és alapos munka eredménye tehát, hogy most március 1-jén hivatalosan is elindulhatott a fejlesztés. Több mint félszáz épületet vizsgáltak meg, ezek közül választották ki a 24 legalkalmasabbat. Fontos szempontnak számított az épületek tájolása (az ideális a déli, délnyugati fekvésű), a tető dőlésszöge (28-30 fok), illetve teherbírása. A következő hónapokban 2754 napelemet helyeznek ki: ezeket egymás mellé téve csaknem egy focipálya nagyságú területet fednének le. A rendszer összteljesítménye közel 661 kW lesz, várható éves teljesítménye pedig csaknem 783 MWh. Mindezzel az SZTE újszegedi biológiai épületének teljes fogyasztását ki tudnák váltani. A működés azon az elven alapul, hogy a napelemek segítségével nyert energiát visszatáplálják az elektromos hálózatba, ahonnan később vételezhetik.

A legtöbb napelem – szám szerint 206 – egyébként a József Attila Tanulmányi és Információs Központ, a Márton Áron Kollégium, a Teleki Blanka Kollégium, a Topolya sori Kossuth-laktanya, az egyetem tornacsarnok, sporttelep, valamint a Móra Ferenc Kollégium tetejére kerül majd.


Fotó: Vörös Csaba

 

SZTEpress