SZTE Info

Sirály-dallamok a Nobel-díjas tudós emlékére

Lírai művet ajánl Szent-Györgyi Albert emlékének Szentpéteri Csilla zongoraművész, aki a március 22-től március 25-ig tartó Szent-Györgyi-konferencia zárónapján adott koncertet a Latin Trióval az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ kongresszusi termében a tanácskozás résztvevőinek.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Mint ahogy Szent-Györgyi neve összekapcsolódott Szegeddel, ön is folyvást hangoztatja Csongrád megyei származását.

 

– Valahányszor utazom a világban, az interjúimban mindig elmondom: én két város szülöttének vallom magam. Persze nem lehet egyszerre két helyen születni, de Makó és Szeged a maga 28 kilométeres távolságával számomra szinte összefonódott. Makón születtem, ott tettem meg az első lépést, de a másodikat már itt Szegeden, hiszen – sokat ücsörögve a Dugonics téren a szökőkút mellett, lejárva a JATE Klubba – itt dőlt el, hogy az én örökös keresztfám a fekete-fehér billentyűk birodalma lesz, a zongora. Nem véletlen, hogy ez az élmény ide köt: itt éltem meg a kamaszkorom azon éveit, amikor már a művészpályára is ráléptem.

 

– A hely szelleme?

 

– Bizonyára, de fantasztikus barátságok is köttettek itt, amik a mai napig élnek. Akárhányszor hazajövök, első Makó, ahol bringára pattanok, körülnézek, és jövök be Szegedre, mert az itteni halászlé semmivel nem ér föl. Emlékezetesek a Tisza-parti séták, útvonalakon, ahol annak idején az első barátságok, első szerelmek születtek, a mai napig hihetetlenül nosztalgikus kirándulás idejönni számomra.

 

– A konferenciára készülve Szent-Györgyi Albertre irányult a figyelem, ön milyen embernek képzeli el a Nobel-díjas tudóst?

 

– Elolvasva Szent-Györgyi életrajzát kitűnik, mennyire színes egyéniség volt. Hihetetlen fontos és alapos kutatásai mellett rendkívül humoros személyiségnek képzelem el. Megragadott a mindenki által ismert tény, hogy ő a fűszerpaprikában találta meg az egyik éltető elemet, a C-vitamint, ugyanis engem is sokszor szoktak ilyen fűszerpaprikának nevezni külföldön. Legutóbb, mikor Ausztriában voltam, azt mondták, hogy Magyarországról ismerik a paprikát, az operettet, a gulyást, és most már azt a nevet, hogy Szentpéteri Csilla.

 

– Egy saját szerzeménnyel is készül a koncertre.

 

– Az, hogy Szent-Györgyi annak idején elhagyta az országot, annyiban nagy szomorúság számunkra, hogy nem itt történtek meg azok a nagyszerű dolgok, amik még vihették volna országunk hírét a nagyvilágba. Ugyanakkor abszolút meg is lehet érteni, hiszen tudjuk ma is, milyen az orvosok helyzete, a legnagyszerűbb professzorok is olykor külföldre kényszerülnek. Ezt az elmenetelt szeretném szimbolizálni Sirály című saját szerzeményemmel, ami ideológiáját tekintve egyfajta útkeresésről szól.

 

– Mit keres?

 

– Van-e itt a Földön abszolút boldogság? Létezik-e az a nyolcvan évünk, amikor az utolsó úton el lehet mondani, hogy jó volt, érdemes volt ezért megszületni. Szent-Györgyi Albertnek szeretném adni ezt a lírai művet, ezt a négy percet, függetlenül attól, hogy ő biztosan egy temperamentumos ember volt. De emellett egész este mediterrán, pozitív életörömmel teli művek hangzanak majd fel. A Sirállyal azt szeretném szimbolizálni, hogy miként a madár is keresi nap mint nap az élelmét a tengerek fölött szállva, úgy kutatja az emberiség is az apró örömöket, a boldogságot és az útját az életében.

 

– Milyen szempontok alapján állította össze vasárnapi repertoárját?

 

– Mindig másként kell készülni például egy orvoskongresszusra, mint mondjuk egy saját színházi vagy koncerttermi előadásra. Itt figyelembe kell venni, hogy fél óra áll rendelkezésre, és erre – mivel egy négynapos, tudományos konferencia után vagyunk – olyan előadást szeretnék, ahol a zeneszámokon keresztül a Nobel-díjasok hazáinak zeneszerzői vonulnak fel, és persze magyarként nem hagyhatjuk ki Liszt Ferencet sem.

Arany Mihály

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.