SZTE Info

Tudassetany_kiemelt

Belvárosi egyetemmé tette az SZTE-t a megépült Tudássétány

Az elmúlt négy esztendőben több mint 7,7 milliárd forintból valósult meg a Dél-alföldi Tudáspólus felsőoktatási infrastruktúrájának fejlesztése, az uniós projekt zárókonferenciáját november 29-én tartották az SZTE TIK-ben.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A dél-alföldi felsőoktatási intézményekben a matematikai, műszaki, természettudományos és informatikai képzésének versenyképességét növelik a 2009. január 16. és 2012. november 30. közötti beruházások: a Szegedi Tudományegyetem és partnerintézményei (a Szent István Egyetem szarvasi Tessedik Campusa, valamint a bajai Eötvös József Főiskola) együttműködésében több mint 7,7 milliárd forint főösszegű fejlesztés történt meg uniós támogatással. A Szegedi Tudományegyetem TIOP-1.3.1-07/2/2F-2009-0004 azonosítószámú „A Dél-alföldi Tudáspólus felsőoktatási infrastruktúrájának fejlesztése” pályázatának ünnepélyes zárórendezvényén a résztvevők megismerhették a projekt legfontosabb eredményeit, illusztratív képek segítségével figyelhették meg, honnan hová sikerült eljutniuk a felsőoktatási intézményeknek, s látványos felvételek révén még a kulisszák mögé is bepillantást nyerhettek.

 

Infokommunikációs technológia

E pályázatnak az épített infrastruktúra fejlesztését célzó komponense keretében az oktatást, kutatást, innovációt, technológia- és tudástranszfert, valamint a tanulást közvetlenül szolgáló épületek, laboratóriumok, komplex hallgatói, oktatói, kutatói terek kialakítása és továbbfejlesztése valósult meg Szegeden (ez az úgynevezett Tudássétány). Megépült az SZTE Mérnöki Kar új épülete a Moszkvai körúton; megújult az SZTE Regionális Tudástranszfer és Szolgáltató Központja a Dugonics téren; a Természettudományi és Informatikai Kar, illetve az Általános Orvostudományi Kar Dóm téri és Rerrich Béla téri laboregyüttese, valamint számos oktatóterem is. Másik komponenseként az oktatási-kutatási infrastruktúrát támogató, a 21. század elvárásainak megfelelő infokommunikációs technológiai fejlesztések történtek az SZTE-n.

 

Megaberuházások évtizede

Majó Zoltán, az SZTE gazdasági és műszaki főigazgatója – a korábbi projektmenedzser – kiemelte: a szegedi egyetem életében az utóbbi évtizedben több kulcsprojektet, megaberuházást jegyezhettünk fel. Ilyen volt a 2004-ben átadott – ugyancsak több mint 7 milliárd forintból felhúzott – Tanulmányi és Információs Központ, majd ezt követte a most zárult fejlesztés, de már remek ütemben halad az új magkórház és sürgősségi osztály építése is a klinikakertben. Úgy fogalmazott: az SZTE rendkívül büszke lehet ezekre a sikeres programjaira. – Hogy miért is neveztük Tudássétánynak a 2007-től előkészített, 2009-ben megindított, most záruló projektünket? Egész egyszerűen azért, mert a számos belvárosi beruházás nagyon szépen megrajzolja az universitas körvonalát. Induljunk el képzeletben a Mérnöki Kar épületétől, haladjunk tovább a Kálvária sugárúton a Szent-Györgyi Albert Agóra, a Gazdaságtudományi Kar és az Állam- és Jogtudományi Kar felújított épületei felé, majd tekintsük meg a Dugonics téren az immár gyönyörű központi épületet, a Gyógyszerésztudományi Kar rendbe tett laborjait az Eötvös utcában, a modernizált Dóm téri épületegyüttest, laborokat, végül a klinikaparkban folyó fejlesztéseken keresztül a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, a TIK és a Bölcsészettudományi Kar érintésével jussunk el újra kiindulópontunkhoz! – magyarázta a főigazgató, elárulva: utunkat a díszburkolatba elhelyezett (illetve majdan elhelyezendő) LED-fények kísérik. Majó Zoltán úgy fogalmazott: ez a Tudássétány igazi belvárosi egyetemmé tette az SZTE-t.

 

Fókuszban a finanszírozás

Ahogyan a gazdasági és műszaki főigazgató, úgy Szabó Gábor akadémikus, a szegedi egyetem rektora is köszönetet mondott a projekt valamennyi résztevőjének – köztük Keszthelyi-Szabó Gábor prorektornak. Megjegyezte ugyanakkor: félő, hogy a felsőoktatás finanszírozásának jelenlegi helyzetében egy idő után már csak sétány lesz, tudás nem. – Megvan a veszélye, hogy csak diplomát fogunk előállítani, tudást nem, mert utóbbihoz bizony finanszírozásra lenne szükség – üzent a döntéshozóknak. Elmondta: természetesen örülni kell az infrastrukturális fejlesztéseknek, mert más a megújult épületekben dolgozni, kutatni, oktatni és tanulni, ráadásul ez által jobb esélyekkel indul az SZTE a külföldi hallgatókért folyó egyre élesebb versenyben. Kitért arra is, hogy a tervek és remények szerint a TIOP-pályázat folytatásaként rendbe tehetik a Bolyai-épületet is, mely „lassan városképi szégyennek számít a hulló vakolatával”.

 

A fejlesztés egyes elemeit külön-külön is bemutatták a zárókonferencián. Az SZTE Regionális Tudástranszfer és Szolgáltató Központról Braxmair Zsófia rektori kabinetvezető, a Mérnöki Karról, illetve a mérnök- és műszaki képzésről Véha Antal dékán és Keszthelyi-Szabó Gábor, a Dóm téri épületegyüttesről Varga Csaba, a TTIK dékánhelyettese, az informatikai részről Scherer Ferenc, az Egyetemi Számítóközpont igazgatója, a szarvasi beruházásokról Köles Péter egyetemi docens, a bajai programról pedig Vincze Lászlóné főiskolai docens tartott rövid prezentációt.

 

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. További információ az alábbi honlapon érhető el: http://www.u-szeged.hu/egyetemrol/del-alfoldi-tudaspolus/del-alfoldi-tudaspolus-110711

 

SZTEinfo


Tudassetany galéria


uszt_logo_rgb Infoblokk3_ERFA_egyes_p

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.