SZTE Info

egyetem_nap_kiemelt

Egyetemi nap Szent-Györgyi jegyében

A Szent-Györgyi-év nemzetközi keretbe ágyazottsága szimbolikusan kifejezi a Szegedi Tudományegyetem misszióját – hangsúlyozta Szabó Gábor, az SZTE rektora az egyetemen napján rendezett ünnepi szenátusülésen.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Többszörösen is ünnep a Szegedi Tudományegyetem számára november 11. E napon kezdődött meg 1872-ben a tanítás a jogelődnek tekintett kolozsvári egyetemen. 1940-ben ekkor tartották a Szegeden újonnan alapított Horthy Miklós Tudományegyetem tanévnyitóját, melyen a rektor, Szent-Györgyi Albert mondott beszédet. Továbbá 2002 óta ilyenkor ünnepeljük az integrációval létrejött Szegedi Tudományegyetem Napját.

Az idei egyetem napi ünnepen az egykori rektorra, professzorra és kutatóra, Szent-Györgyi Albertre azért is emlékeztek, mert márciusban volt 80 éve, hogy a szegedi paprikát vizsgálva felfedezte a C-vitamint, majd kutatói teljesítményéért 75 évvel ezelőtt vette át a Nobel-díjat. Szent-Györgyi nevét kiemeli a magyar Nobel-díjas társai közül, hogy ő az egyetlen, aki magyarországi, mégpedig szegedi kutatásaiért kapta a tudomány világának legjelentősebb elismerését. Tisztelgésül az SZTE Szenátusa ünnepi ülésének résztvevői együtt nézték meg az SZTE Médiacentrum televíziójának rövidfilmjét, amely korabeli filmhíradós felvételek, archív fotók segítségével mutatja be Szent-Györgyi Albert nagyszerű életpályájának ívét.

Az SZTE Szent-Györgyi-emlékéve első kiemelkedő eseménye a kilenc külföldi Nobel-díjast felvonultató márciusi konferencia volt, zárása felé közeledve pedig a külföldi professzorok szegedi egyetemi díszdoktorrá avatása révén szintén nemzetközi jelleget kap – fogalmazott köszöntőjében a rektor. Szabó Gábor akadémikus arról is beszélt, ez a keret az egyetem misszióját is szimbolizálja, hiszen az SZTE mind országosan, mind nemzetközileg meghatározó tényező szeretne lenni. Azt mondta: meggyőződése, hogy csak úgy lehet az egyetem igazán fontos az országnak, ha nemzetközileg is elismert, ezért is nagyon lényeges, hogy a szegedi universitas valódi, nemzetközi jelentőségű kutatóegyetem legyen.

 

Egészséges önbecsüléssel

Egészséges önbecsülésre van szükség, két ok miatt is – véli az SZTE rektora. Egyrészt, akiknek ilyen nincs, azok nem tudják értékelni a másikat. Másrészt önbecsülés híján az intézmény elvesztheti alapvető küldetését, és nem maradhat olyan nemzeti érték, mint amilyen most – egyike a legjobb egyetemeknek az országban.

Az egyetemi munkatársaknak adományozandó egyetemi kitüntetésekről szólva Szabó Gábor úgy fogalmazott, a nemzetközi együttműködések minősége meghatározó, de nem lehet az universitas nemzetközileg elismert, ha nem rendelkezik egy erős munkatársi bázissal, ami megérdemli a nemzetközi figyelmet. És szükség van természetesen tehetséges hallgatókra is, az egyetem jó hírneve vélhetőn még több kiválóságot fog majd vonzani – így a rektor. Végül a külföldi díszdoktorokhoz fordulva arra kérte őket, hogy segítsenek beteljesíteni az intézmény céljait. Hozzátette: az egyetem büszke díszdoktoraira, és reméli, ez az érzés kölcsönös.

 

Akikre büszkék

Doctor Honoris Causa kitüntető címben részesült az Általános Orvostudományi Kar felterjesztése alapján Lars Edvinsson (Lunds Universitet), a Bölcsészettudományi Kar ajánlásával Hendrik Cornelis van Riemsdijk (Universiteit Tilburg), a Fogorvos-tudományi Kar javaslatáéra Ulrich Joos (Westfälische Wilhelms-Universität Münster), valamint a Szegeden végzett Kish B. László (Texas A&M University) a Természettudományi és Informatikai Kar támogatásával.

Pro Universitate-díjat vehetett át Kaltenbach Jenő, az ÁJTK Közigazgatási Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, Kérchy László, a TTIK Analízis Tanszék vezető professzora, Penke Olga, a BTK Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszékének egyetemi tanára, Pukánszky Béla, a JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézetének egyetemi tanára és Varga Tibor, az ÁOK Igazságügyi Orvostani Intézetének egyetemi tanára. Klebelsberg Kunó-díj birtokosa Penke Botond, az ÁOK Orvosi Vegytani Intézetének egyetemi tanára és Kocsis Vilmosné Mihalik Erzsébet, az SZTE Füvészkert igazgatója. A Klebelsberg Kunó-díj emeritus fokozatában részesült Papp Gyula, az ÁOK és Békési Imre, a JGYPK professor emeritusa.

Kristó Gyula-díjat vehetett át Türk Attila, a Móra Ferenc Múzeum munkatársa, a szentesi Koszta Jószef Múzeum kinevezett igazgatója. Az augusztus 20-án adományozott Magyar Érdemrend Tisztikereszt kitüntetést Hantos Zoltán, az ÁOK Orvosi Informatikai Intézetének egyetemi tanára akkori távolléte miatt most vehette át.

 

Este koncerttel emlékeznek

Szent-Györgyi-emlékkoncert koronázta meg a Szegedi Tudományegyetem Szenátusa ünnepi ülésével kezdődő Egyetem napi ünnepet. A Szegedi Nemzeti Színház épületében 75 évvel ezelőtt is hangversenyt rendeztek: így köszöntötték a szegedi egyetem Nobel-díjas professzorát, Szent-Györgyi Albertet. A Szegedi Szimfonikus Zenekar mostani hangversenyével mai utódai, tisztelői emlékeztek Szeged Nobel-díjas tudósára.

Reneszánsz ember, a művészetet nagyra tartó és támogató, színházba és koncertre járó tudós volt Szent-Györgyi Albert – emlékeztetett köszöntőjében Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója. A közönségnek megmutatta a „rendezői jobbon” Szent-Györgyi kedvenc páholyát, ahol a tudós a 75 ével ezelőtti hangversenyen és az 1973-as szegedi látogatása alkalmából adott koncerten is ült. E helyet az idei márciusi, 9 Nobel-díjast Szegedre vonzó kongresszus óta táblával jelölik: Szent-Györgyi Páholy. Kiemelte: a most koncertet adó szimfonikus zenekar tagjainak jó része a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara előd intézményében diplomázott, s néhányan oktatói is az SZTE ZMK mai hallgatóinak – így is kötődnek az univerzitáshoz.

Klebelsberg Kunót idézve köszöntötte a Szent-Györgyi-emlékkoncert közönségét Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora. „Azok a nemzetek, amelyeknél nem folyik eredeti kutatás, amelyeknek még főiskoláik is csak arra szorítkoznak, hogy az idegen népek által felkutatott igazságokat tovább terjesszék, nagy nemzeteknek nem nevezhetők. Egy ilyen nemzet tanárai csak az idegen kultúrának commis-voyageurjei, utazói, ügynökei. Egy nemzet naggyá csak akkor lehet, ha kebelében önálló kutatás folyik. Ezért a nemzetek életében döntő jelentősége van annak, van-e ott tudománypolitika, igen vagy nem” – jelentette ki egykor Klebelsberg Kunó. A kultuszminiszter az eredeti kutatómunka jelentőségének felismerése miatt nyújtott támogatást azzal is, hogy a Kolozsvárról száműzött, Szegeden befogadott egyetemre olyan reményteljes ifjú tudóst hívott, mint Szent-Györgyi Albert. Aki a szegedi egyetemen végzett kutatómunkája eredményeként, felfedezése elismeréseként nyerte el a Nobel-díjat.

A szegedi egyetem máig a Klebelsberg és a Szent-Györgyi által kijelölt úton halad. Ezt jelzi, hogy több világranglistán is folyamatos jelenléte, előkelő helyezése. Ugyanakkor helyzetét, az itteni kutatómunka lehetőségeit jelentősen befolyásolják a külső körülmények. A Szent-Györgyit Szegedre irányító kultuszminiszter 1929-ben mondta, de akár a mának is üzenhetne: „a gazdasági kishitűség önfeledt pillanatai jóvátehetetlen károkat okozhatnak az országnak” – emlékeztetett Szabó Gábor. A gazdasági válságok időszakában, így a jelenben is nagyon figyelni kell arra, mit szüntetnek meg a döntéshozók. Beláthatatlanul veszélyes következményekkel jár, ha olyan dolgoktól vonnák meg a támogatást, szüntetnének meg, melyeket nehéz lenne visszaépíteni.

Szent-Györgyi Albert alakját állítja középpontba a szegedi egyetem az idei jubileumi emlékévben. Azt a kutatót, aki a felfedezés lényegét úgy fogalmazta meg: Látni, amit mindenki lát, és gondolni, amit még senki sem gondolt.” E gyakran idézett mondat a művészi látásmódra is igaz – fogalmazott a rektor. Szabó Gábor kiemelte: a művészetekhez is vonzódó Szent-Györgyi Albert munkássága előtt sokféle programmal tisztelgett az idei jubileumi évben a szegedi egyetem. A megemlékezés-sorozat olyan nemzetközi konferenciával kezdődött, amelyen 9 Nobel-díjas tudós vett részt, majd folytatódott – többek között – kiállításokkal, a középiskolások tanulmányi versenyével. Az emlékév gazdag programja a Szent-Györgyi által is művelt sportágakra irányította a figyelmet, ezzel a kutató, a művészetpártoló, a sportoló és egészséges, így teljes ember alakját állította középontba. E programsorban – köszönhetően az egyetem napi ünnepségen az SZTE díszdoktori címével kitüntetett tudósok jelenlétének –újabb nemzetközi esemény az emlékkoncert.

A Szent-Györgyi-emlékkoncert nyitányaként a Szegedi Szimfonikus Zenekar Brahms 1880-ban alkotott Akadémiai ünnepi nyitány című művét adta elő Gyüdi Sándor vezényletével. A 75 évvel ezelőtti hangulatot idézte Beethoven VII. szimfóniája, majd Berlioz: Rákóczi-indulója, amelyet 1937-ben a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert tiszteletére adtak elő az akkori zenészek. A múltidéző hangversenyt vastapssal köszönte a hálás közönség: a zenebarátok, Szent-Györgyi Albert tisztelői, a szegedi egyetem polgárai.

*


Szent-Györgyi Albert 80 éve fedezte fel a C-vitamint, 75 éve vehette át a legrangosabb tudományos elismerést – ez adja apropóját a jubileumi Szent-Györgyi-emlékévnek. A további rendezvények közül kiemelkedik: a Szabadegyetem december 5-én záruló előadás-sorozata. A 75 évvel ezelőtti Nobel-díjátadó ünnepség napjára is emlékeztet a Szent-Györgyi-emlékév zárókoncertje: december 10-én 18 órakor az SZTE Rektori Hivatal dísztermében ad hangversenyt Szegedi Egyetemi Énekkar. Ekkor lesz a jeles alkalomra komponált mű, Benedekfi István: Szent-Györgyi Albert himnuszának ősbemutatója.

 

Az SZTE új díszdoktorainak méltatása itt olvasható:

SZTEinfo


Egyetem napja galéria
További képek itt megtekinthetők
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.