SZTE Info

Egyetemi tudással a klaszterek fejlesztéséért

A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának szakemberei egyedülálló programot indítottak annak érdekében, hogy érdemben és jól működő klaszterek jöjjenek létre Magyarországon, illetve a dél-alföldi régióban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Közel nyolcvan fő, a témában érintett szakemberek és érdeklődő hallgatók vettek részt az SZTE Gazdaságtudományi Kar szervezésében a Rektori Hivatal épületében tartott november 7-i szakmai fórumon, melynek középpontjában a klaszterek működése, múltja, jelene és jövője állt. A GTK által életre hívott új program célja, hogy minél több szempontból világítsa meg a kérdéskört, ezáltal közreműködjön a hazai klaszterek eredményesebbé és hatékonyabbá tételében.

– Magyarországon először Lengyel Imre, az SZTE GTK professzora és kutatócsoportja dolgozta fel részletesen a klaszter témakörének nemzetközi tapasztalatait és azok hazai alkalmazhatóságát, s írta az azóta is használt alapvető publikációkat. Ezt követően indult be hazánkban a klaszterpolitika, ami később sajnos más irányt vett, mint ami az elméleti háttérből, illetve a fejlett országok gyakorlatából levezethető lett volna. Országos szinten, valamint Dél-Alföldön is létrejöttek pályázati forrásból finanszírozott klaszterek, működésük és eredményességük azonban jelentősen elmarad attól, amit a klaszterlét determinál. Az SZTE GTK most azt a missziót vállalta, hogy tudásával igyekszik felkarolni ezeket. Tesszük ezt azért, mert a Szegedi Tudományegyetem stratégiájában is egyre inkább központi szerepet kap az oktatás és a kutatás mellett, hogy az intézmény a lehető legteljesebb mértékben próbálja kielégíteni a helyi gazdaság és társadalom igényeit – világította meg a kezdeményezés motivációit Lukovics Miklós egyetemi docens, ötletgazda.

A szakember kiemelte: 2008-ban régiónkban 30 körüli klaszter alakult, 2011-ben hasonlóképpen, ám sajnálatos módon a 2008-asok szinte teljesen eltűntek a három évvel későbbi pályázati időszakra, a forráslehívást követően. Ebből is látszik, hogy gyökeres változásra van szükség ezen a területen. A november 7-i workshopon hat különféle szemszögből vizsgálták a klasztereket.

– Először az elméleti hátteret tisztáztuk. Bemutattuk, hogy a nemzetközi gyakorlatban a gazdasági racionalitás által vezérelve, saját felismerés által jönnek létre a klaszterek. Azok tagjait a méretgazdaságosság vezérli, hiszen ha együtt lépnek fel a piacon, többet érnek, mint külön-külön. Ezt követően a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség szakemberei ismertették a klaszterpályázatokat, a kiíró-támogató célkitűzéseit. A harmadik blokkban hallgatói szemmel vizsgáltuk meg, hogyan néz ki az új Országos Fejlesztéspolitikai és Országos Területfejlesztési Koncepció vitaanyaga klaszterszempontból, illetve három meghívott klaszter honlapját elemezték hallgatóink. Végezetül ez a három klaszter saját szemszögéből is bemutatkozott, ismertette működését, tapasztatait – beszélt a fórumról Lukovics Miklós.

A szervezők egyébként fejlettségi szintek szerint differenciáltak: így meghívták a kis, helyi piacon működő gyulai Körösvölgyi Környezettechnológiai Klasztert, a nagyobb, egyre növekvő kardoskúti Innoenergo-Tec klasztert, mely 1,4 milliárd forint értékben valósít meg egy kis településen innovációs, kutatás-fejlesztési pályázatokat, valamint az ArchEnerget, a több mint hat éve működő akkreditált innovációs klasztert, melyet több mint 60 tag alkot, s immár klaszterként is jegyez innovációs pályázatokat. Az előadásokat követő beszélgetés további két tematikával – a bírálók-értékelők és a pályázatírók szempontjaival – gazdagította a workshopot, s szolgált érdekes, előremutató adalékokkal.

– A résztvevők rendkívül hasznosnak ítélték a rendezvényt. Az SZTE Gazdaságtudományi Kar saját eszközeivel a továbbiakban is igyekszik segíteni a klasztereket, hogy azok valóban érdemben és hatékonyan tudjanak működni. Ezért minden félévben rendezünk majd szakmai fórumot, illetve saját, komplex klasztermenedzsment képzési programmal (melyet Lengyel Imre, Lukovics Miklós és Imreh Szabolcs egyetemi docens dolgozott ki) kívánunk megjelenni a klaszterek életében, hogy tudásunkat fejlesztésük szolgálatába állítsuk – foglalta össze az ötletgazda.

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.