SZTE Info

Egyetemi tudással a klaszterek fejlesztéséért

A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának szakemberei egyedülálló programot indítottak annak érdekében, hogy érdemben és jól működő klaszterek jöjjenek létre Magyarországon, illetve a dél-alföldi régióban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Közel nyolcvan fő, a témában érintett szakemberek és érdeklődő hallgatók vettek részt az SZTE Gazdaságtudományi Kar szervezésében a Rektori Hivatal épületében tartott november 7-i szakmai fórumon, melynek középpontjában a klaszterek működése, múltja, jelene és jövője állt. A GTK által életre hívott új program célja, hogy minél több szempontból világítsa meg a kérdéskört, ezáltal közreműködjön a hazai klaszterek eredményesebbé és hatékonyabbá tételében.

– Magyarországon először Lengyel Imre, az SZTE GTK professzora és kutatócsoportja dolgozta fel részletesen a klaszter témakörének nemzetközi tapasztalatait és azok hazai alkalmazhatóságát, s írta az azóta is használt alapvető publikációkat. Ezt követően indult be hazánkban a klaszterpolitika, ami később sajnos más irányt vett, mint ami az elméleti háttérből, illetve a fejlett országok gyakorlatából levezethető lett volna. Országos szinten, valamint Dél-Alföldön is létrejöttek pályázati forrásból finanszírozott klaszterek, működésük és eredményességük azonban jelentősen elmarad attól, amit a klaszterlét determinál. Az SZTE GTK most azt a missziót vállalta, hogy tudásával igyekszik felkarolni ezeket. Tesszük ezt azért, mert a Szegedi Tudományegyetem stratégiájában is egyre inkább központi szerepet kap az oktatás és a kutatás mellett, hogy az intézmény a lehető legteljesebb mértékben próbálja kielégíteni a helyi gazdaság és társadalom igényeit – világította meg a kezdeményezés motivációit Lukovics Miklós egyetemi docens, ötletgazda.

A szakember kiemelte: 2008-ban régiónkban 30 körüli klaszter alakult, 2011-ben hasonlóképpen, ám sajnálatos módon a 2008-asok szinte teljesen eltűntek a három évvel későbbi pályázati időszakra, a forráslehívást követően. Ebből is látszik, hogy gyökeres változásra van szükség ezen a területen. A november 7-i workshopon hat különféle szemszögből vizsgálták a klasztereket.

– Először az elméleti hátteret tisztáztuk. Bemutattuk, hogy a nemzetközi gyakorlatban a gazdasági racionalitás által vezérelve, saját felismerés által jönnek létre a klaszterek. Azok tagjait a méretgazdaságosság vezérli, hiszen ha együtt lépnek fel a piacon, többet érnek, mint külön-külön. Ezt követően a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség szakemberei ismertették a klaszterpályázatokat, a kiíró-támogató célkitűzéseit. A harmadik blokkban hallgatói szemmel vizsgáltuk meg, hogyan néz ki az új Országos Fejlesztéspolitikai és Országos Területfejlesztési Koncepció vitaanyaga klaszterszempontból, illetve három meghívott klaszter honlapját elemezték hallgatóink. Végezetül ez a három klaszter saját szemszögéből is bemutatkozott, ismertette működését, tapasztatait – beszélt a fórumról Lukovics Miklós.

A szervezők egyébként fejlettségi szintek szerint differenciáltak: így meghívták a kis, helyi piacon működő gyulai Körösvölgyi Környezettechnológiai Klasztert, a nagyobb, egyre növekvő kardoskúti Innoenergo-Tec klasztert, mely 1,4 milliárd forint értékben valósít meg egy kis településen innovációs, kutatás-fejlesztési pályázatokat, valamint az ArchEnerget, a több mint hat éve működő akkreditált innovációs klasztert, melyet több mint 60 tag alkot, s immár klaszterként is jegyez innovációs pályázatokat. Az előadásokat követő beszélgetés további két tematikával – a bírálók-értékelők és a pályázatírók szempontjaival – gazdagította a workshopot, s szolgált érdekes, előremutató adalékokkal.

– A résztvevők rendkívül hasznosnak ítélték a rendezvényt. Az SZTE Gazdaságtudományi Kar saját eszközeivel a továbbiakban is igyekszik segíteni a klasztereket, hogy azok valóban érdemben és hatékonyan tudjanak működni. Ezért minden félévben rendezünk majd szakmai fórumot, illetve saját, komplex klasztermenedzsment képzési programmal (melyet Lengyel Imre, Lukovics Miklós és Imreh Szabolcs egyetemi docens dolgozott ki) kívánunk megjelenni a klaszterek életében, hogy tudásunkat fejlesztésük szolgálatába állítsuk – foglalta össze az ötletgazda.

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.