SZTE Info

SZAB_kiemelt

Hasznos lehet a nano, de szabályozásra vár

Az egészségügytől a környezetvédelemig számos területen ígér pozitív eredményeket a nanotechnológia, ám meglepő módon sem Magyarországon, sem az Európai Unióban nem állnak még elegendő mértékben rendelkezésre adatok a nanoanyagok környezetre és az élő szervezetekre gyakorolt hatásáról.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

November 15-én „Környezetvédelem – nanotechnológia” címmel szervezett előadás-sorozatot a SZAB Kémiai Szakbizottsága a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából. A délutáni előadások között szó volt sok más mellett a tavaly sikerrel vizsgázott zéró vegyértékű vas nanorészecskékről és a hatásvizsgálatokról is.

 

A nanovas megoldja

Ismeretes, hogy a törökszentmiklósi egykori Vegytek-telep helyén a kemikáliák tárolása, lefejtése során visszamaradt veszélyes anyagoktól szennyezett talajt és talajvizet zéró vegyértékű nanovassal sikerült megtisztítani a Szegedi Tudományegyetem TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék szakembereinek segítségével.


IMG_6458_gs
Kónya Zoltán
A nanotechnológia alapja, hogy ebben a tartományban (a nanométer a méter egymilliárdod része) az anyagok másként viselkednek, mint tömbi fázisban – magyarázta Kónya Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár. 10-20 nanométeren a vas is jóval reakcióképesebb, mint például egy egyszerű vascső – komoly redukciós potenciállal rendelkezik. Úgy kell elképzelni, mint egy golyót, melynek belseje fémvas, héja pedig oxid – egy nagy felületű, porózus anyag. Felületén képes megkötni a szerves és szervetlen anyagokat, majd a vas átalakítja ezeket. Például a klórozott szénhidrogének megsemmisítésének egyik legjobb módja ez az eljárás. A nanovasat tartalmazó szuszpenziót 10-30 méter mélyre juttatták a talajba, amit azután a talajvíz mozgatott tovább. A nanovas „leszaggatja” a klórokat a szénhidrogénről, kloridot képez belőlük, így például nátrium-, illetve kálium-kloridot (mineralizáció), ami nem árt a talajnak. Szénhidrogének maradnak vissza, tehát metán, etán, etilén, amelyek vagy gázként távoznak, vagy a mikrobák használják fel őket. Így a szennyező komponenseket úgy tudják átalakítani, hogy akár még hasznosak is lehetnek, a helyi flóra-fauna működését serkenthetik – mutatott rá a professzor, aki azt is hozzátette: arzén- és krómmentesítésre is alkalmas a nanovas.


Arra a kérdésre, hogy adott esetben a talajban élő hasznos baktériumokat is elpusztítja-e a nanovas, Kónya Zoltán elmondta, hogy a módszert súlyos talajszennyezéseknél éri meg alkalmazni. Ugyan valóban járhat átmeneti negatív hatásokkal, a vizsgálatok szerint a talaj állapota idővel regenerálódik.

 

Előbb használat, aztán kockázat?

A nanoszennyezők környezeti hatásainak vizsgálatáról Balázs Mária, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet munkatársa beszélt, aki honlapunknak elmondta: a nanoanyagok ma már szinte mindenhol jelen vannak, valós kockázatukat azonban eddig még csak részben mérték fel. Fontos, hogy külön anyagként kell-e kezelni őket, ez pedig még számos kérdést vet fel. Ugyanakkor legtöbbjük teljesen másként viselkedik, mint a nagyszemcsés társaik. Másik meglepő érdekesség, hogy számos tudományos-műszaki ajánlás ellenére külön a nanoanyagokra létrehozott szabályozás nincs még ezen a területen sem Magyarországon, sem az Európai Unióban; nincsenek szabványos vizsgálati módszerek sem arra vonatkozólag, hogy miként kell őket vizsgálni, sem arra, milyen koncentrációban és módon lehet használni. Ugyanakkor az iparilag előállított nanoanyagok immár több tíz éve vannak a környezetben.

 

Aggályok

Az intézetben nemrég a Szegedi Tudományegyetemről kapott nano vas-oxiddal végeztek vizsgálatokat: édesvízi kisrákokkal (többek között például Daphnia magna-val) és algával tesztelték a nanorészecskéket. Kiderült, ezek átjutnak a membránon, bejutnak a biológiai rendszerekbe. Az úgynevezett krónikus tesztekben az algák mutatkoztak a legérzékenyebbnek a nanorészecskékre, de például a Daphnia magna szaporodását is gátolta a nano vas-oxid. Ugyanakkor ezek még csak előtesztek, számos vizsgálat vár még a szakemberekre – hangsúlyozta Balázs Mária.


A hétköznapokban antibakteriális hatása miatt jelenleg a nanoezüst a legelterjedtebb: zoknikban és bizonyos típusú mosógépekben egyaránt megtaláljuk. Utóbbi eset azért is különösen aggályos, mert a szennyvízbe kerülve kiölheti azokat a baktériumokat is, amelyek hasznosak lehetnének a szennyvíztisztításnál, ezért komoly környezeti kockázatot jelentenek – hívta fel a figyelmet a szakember.

 

Ismeretlen hatás


A zéró vegyértékű nano vas-oxidot a környezetvédelemben használják, ugyanakkor miután kifejtette kármentesítő hatását, nem tűnik el a talajból – magyarázta Balázs Mária. Cink- és titánoxid található nanoméretben a napvédő krémekben (a faktorszám egyenesen arányos a mennyiséggel), illetve kozmetikumokban is. Az ezüstkolloidokat pedig például ivóvíz-fertőtlenítésre is használnak. Ezt azért is kellene vizsgálni, mert az emberi szervezetben a nanorészecske másként halmozódhat, mint a normál méretű anyag.


A szakember leszögezte, a nanoanyagoknak számos előnye mutatkozik az űrkutatástól a környezetvédelemig, és nyilvánvalóan nem lenne szerencsés elvágni az ipar lehetőségeit azzal, hogy míg nem ismerjük a hatásaikat száz százalékosan, addig ne gyártsuk. Ugyanakkor szükség lenne a pontos kockázatfelmérésre, hiszen jelenleg nem tudjuk, pontosan milyen hatást fejtenek ki. Annál is inkább, hiszen több példa is van a történelemben arra, hogy egy-egy új és hatékonynak látszó technológiáról kiderül, hogy veszélyes – lásd például a DDT esetét...

 

Arany Mihály


*


A kutatói kíváncsiság, a tudomány harmonikus egészének ünnepe


A gyógyszerkutatásról tartottak előadást, innovációs díjakat adtak át a Magyar Tudomány Ünnepe szegedi megnyitóján. A novemberi rendezvénysorozat középpontjában a felfedező tudomány áll, a programok többségének az MTA SZAB-székháza ad otthont.

1825. november 3-át írunk: a pozsonyi országgyűlésen, a kor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét, 60000 forintot ajánl fel a Magyar Tudós Társaság (MTT) létrehozására… E történetet elevenítette fel Dékány Imre akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) SZAB elnöke 2012. november 9-én, a magyar tudomány ünnepének szegedi megnyitóján.


A kutató szenvedélye

„Csak az legyen kutató, akiben működik a kíváncsiság” – idézte Szentágothai Jánost az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága (SZAB) elnöke. Dékány Imre azt mondta: a felfedező tudományok nagyfokú kockázattal járnak, hiszen eredményeik gyakran a megfigyelések időszakában láthatatlanok maradnak, de a távolba tekintve sokat nyújthatnak számunkra. Míg a tudomány, a kutatás anno „belső” folyamat volt, mára ezek eredményei életfeltételekké váltak. Ennek hangsúlyozásával vette kezdetét a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottság és a Szegedi Tudományegyetem FELFEDEZŐ TUDOMÁNY című rendezvénysorozata a SZAB-székházában.

Köszöntőt mondott Dudits Dénes akadémikus. Az MTA alelnöke azt hangsúlyozta: bár egyre költségesebbé válik a kutatás, a tudományos életben való részvétel, egy igazi tudós munkássága szenvedéllyel átitatott, és nem tekint az anyagiak felé, mert számára a téma, a megoldandó probléma fontossága a mérvadó.


Szeged, a tudományos központ

- A kutatások iránti tisztelet, és azok szabadsága elengedhetetlen a tudomány világában – jelentette ki Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora. Beszédében kiemelte: egy kutatás alkalmával nem is igazán a feltett, illetve megválaszolandó kérdések a fontosak, hanem az azokra kapott válaszok és eredmények. Lényeges, hogy ne az anyagiak vezéreljék munkánkat, hanem az őszinte és tiszta kíváncsiság.

- Szeged városának ereje és súlya a kilenc évtizedes egyetemi városi múlt – fogalmazott Botka László. Szeged polgármestere elmondta: a város régen is és napjainkban is nagy harcokat vív azért, hogy méltó és versenyképes tudományos központtá váljon, az is maradjon. – Ezeket a harcokat eddig siker koronázta. Hiszen nincs gyarapodó Szeged, gyarapodó tudomány, felsőoktatás és haladás nélkül – húzta alá. A polgármester teljes támogatását fejezte ki a város vezetésének nevében, amikor beszédét azzal a megjegyzéssel zárta, hogy Szeged városának fejlődését a tudományra és annak fejlesztésére kívánják építeni.


Együttműködés és innováció

Kinurénsav: egy nehéz célpont az idegrendszeri kórképek kutatásában – e címmel mutatta be Fülöp Ferenc akadémikus azt a munkát, amelyet Toldi Józseffel, és Vécsei László akadémikussal végez. Elmesélte: Szeged finn testvérvárosának, Turkunak kutatóival végzett közös munka eredményeképpen felfedezték, hogy a kinurénsav fontos szerepet játszhat az agyi gyulladásos folyamatok kezelésében, nevezetesen az Alzheimer-kór és a Huntington-kór kezelésében. A kísérlet eredményeinek köszönhetően három különböző területen nyújtottak be szabadalmi igényt, melyek közül az egyik a Huntington-kór kezelésére vonatkozik.

A Dél-alföldi Innovációs Díj immár harmadik alkalommal ösztönzi a Dél-alföldi Régióban szellemi alkotás, illetve azon alapuló termék, eljárás vagy szolgáltatás születését. 2010. év tavaszán határozta el a MTA Szegedi Területi Bizottságának elnöksége – együttműködve a régió három kereskedelmi és ipari kamarájával (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád Megye Kereskedelmi és Iparkamarái) és a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesülettel –, hogy a Dél-alföldi Régióban a vállalkozások, valamint a feltalálók által a három megye területén létrejött szellemi alkotások elismerésére és az innovációs tevékenység, illetve a technológiai transzfer támogatása érdekében. A díj alapításához szükséges anyagi fedezetet a régió kamarái, vállalkozásai finanszírozzák. Két – gazdasági társaság és természetes személy – kategóriában lehet pályázni bármely új, saját feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható és piacképes megoldást tartalmazó innovációs eredménnyel. A pályázatokról az alapítók által létrehozott kuratórium döntött.

Az ÖMA betonnal, azaz az öntömörödő modifikált acélszál erősítésű betonnal a gazdasági kategória első helyezését a CSOMIÉP Beton és Meliorációs Termékgyártó Kft. nyerte. Az 1989-ben megalakított, száz-százalékban magyar tulajdonú vállalkozás innovációs teljesítményét 50 szabadalom, oltalmi és használati mintaoltalmi bejelentés tükrözi. A cég a válság közepette is tudta tartani piaci pozícióját az építőiparban. A CSOMIÉP és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közös fejlesztésű termékéért Zsigovics István, a BME adjunktusa vette át a SZAB innovációs díját: Bánvölgyi László szobrászművész Möbius című térplasztikáját.

Kovács Etelka, az SZTE TTIK Biológia Tanszék PhD-hallgatója vehette át a díjat az úgynevezett „természetes személy” kategóriában. „A fehérjében gazdag hulladék hasznosítás biogáz termelésben” elnevezésű eljárás a Szegedi Tudományegyetem Biotechnológiai Tanszék és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóinak – Kovács Etelka, Kovács L. Kornél professzor, Maróti Gergely, Wirth Roland, Rákhely Gábor, Bagi Zoltán, Ács Norbert – közös munkájának eredménye. A pályázat egy kísérleti berendezést és eljárást mutat be fehérje alapú biomasszából történő biogáztermelésre alkalmas mikroorganizmus-konzorcium létrehozására. Az eljárás jelentősége, hogy biogáztermelő baktériumok olyan közössége hozható létre, amelyek optimálisan képesek együttműködni és fehérje alapú biomasszát hatékonyan biogázzá alakítani. A pályázót – a bírálók szerint – rendkívül fejlett biotechnológiai-mikrobiológiai-genetikai megközelítés jellemzi. Az ismertetett eljárás széles körű elterjedése esetén igen nagy gazdasági és környezetvédelmi jelentőséggel bírhat.


A két fődíjazott rövid előadásában mutatta be eljárása lényegét.


A Tudomány hónapjának szegedi rendezvényeit megnyitó ünnepséghez, plenáris üléshez csatlakozott a Kutatóegyetemi Kiválósági Központ eredményeinek záró konferenciája.

A tudomány hónapjának szegedi programjairól az alábbi linken tájékozódhat:
http://mta.hu/data/cikk/13/8/12/cikk_130812/Programfuzet_2012.pdf


Az SZTE Mezőgazdasági Kar programjának meghívója itt letölthető:



SZTEinfo

tudomanyok_unnepe_galeria
További képek itt megtekinthetők


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.