SZTE Info

A jövő iskolája az oktatók megbecsülésén is múlik

November 15-én az orosházi Táncsics Mihály Közoktatási Intézmény és Tehetségközpont immár negyedik alkalommal rendezte meg a Táncsics-Didact elnevezésű tankönyv- és taneszköz-kiállítását, amelyen Homoki-Nagy Mária, az SZTE oktatási rektorhelyettese is előadást tartott.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Békés megyei Pedagógiai Nappal egybekötött 4. Táncsics-Didact tankönyv- és taneszköz-kiállítás rendezői azt tűzték ki célul, hogy a jelenlévők hiteles válaszokat kaphassanak pedagógiai és szakmódszertani kérdéseikre, és a legkorszerűbb ismeretekkel vértezhessék fel magukat. A rendezvényen külön standdal képviseltette magát a Szegedi Tudományegyetem, melynek munkatársai egyrészt a felsőoktatási intézmény képzéseit ismertető kiadványokat, másrészt a természettudományos oktatást színesítő, érdekes kísérleteket bemutató DVD-ket vittek ajándékba az érdeklődő pedagógusoknak. A plenáris ülésen meghívott előadóként mondott beszédet Homoki-Nagy Mária professzor asszony, az SZTE oktatási rektorhelyettese is.

Előadásának címe az „Elvárások a jövő iskolájával szemben” volt, és ezzel kapcsolatban beszélt a jó tanárok meghatározó szerepéről és a jövő iskoláiról. A jövőt a köz- és felsőoktatásban oktató tanárok fogják meghatározni – mondta Homoki-Nagy Mária, kiemelve: amilyen tanári kar fog oktatni, olyan nevelésben, oktatásban fog részesülni a diák, ettől függ az iskola és Magyarország jövője is.

A professzor asszony hozzáfűzte, egy jó tanár ismérvei a hivatástudat, a műveltség, emellett fontos, hogy képes legyen a diákra hatni annak érdekében, hogy belőle később gondolkodni képes felnőtt váljék. A tanári hozzáálláson kívül hangsúlyozta a környezet jelentőségét is. A jövő iskoláiban, ahol minőségi oktatás folyik, alapfeltétel a tanszabadság és az oktató megbecsülése. A rektorhelyettes így fogalmazott: amíg a tanárok társadalmi megítélése nem nyeri el a művelt értelmiségi embert megillető helyet, addig sem a tanárképzésben nem lesz megújulás, sem a jövő iskolája nem valósul meg. Előadását pedig abbéli reményével zárta, hogy a Dél-Alföldi Régió iskolái összefogással képesek lesznek megteremteni a jövő oktatását. Mindezen feladatok végrehajtása – emelte ki – nagy felelősséget ró a Szegedi Tudományegyetemre: az universitas a maga tudásával segítheti a régió iskoláinak együttműködését.

A jelenlévők szerint mind a rendezvény, mind az előadás nagy érdeklődésnek örvendett, és pozitív fogadtatásban részesült, elérve így a célját.

 

Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.