SZTE Info

A nevelés és az oktatás reformjáért is síkra szállt a Nobel-díjas tudós

Szent-Györgyi Albert vallotta: az egyetem legfőbb célja nem a tudósképzés, hanem a fiatalok hivatásra, életre, közéleti pályákra nevelése – hangzott el a Szabadegyetem – Szeged legutóbbi előadásán.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az idei Szent-Györgyi Albert-emlékév keretében Pukánszky Béla, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Gyógypedagógus-képző Intézetét vezető professzor november 14-én tartott előadást Szent-Györgyi Albert oktatói, nevelési, pedagógiai küldetéséről. A Nobel-díjas tudós több volt, mint egy reneszánsz ember: az orvostudományon és a biológiai, kémiai szakterületeken kívül az érdeklődési körébe került a politika, a pedagógia, az egyetemi oktatás és képzés szerepe, illetve jelentősége is – hangzott el a Szabadegyetem – Szeged sorozat estjén.

Mint az előadó hangsúlyozta, viharos időkben talált otthonra Szegeden az elűzött kolozsvári egyetem. Nagy nehézségek közt folyt a munka, ám az universitas egyre erősebbé és szilárdabbá vált. Klebelsberg Kunó, a legendás kultuszminiszter hívta meg az egyetemre az ekkor már Cambridge-ben dolgozó Szent-Györgyi Albertet, aki 1931-ben Szegedre költözött.

Szent-Györgyi felismerte a germán típusú oktatási rendszer hátrányait, szemben az angliai oktatás előnyeivel: a professzorok eltávolodtak tanítványaiktól. Már 1930-ban felszólt az Országos Testnevelési Tanács kongresszusán, s drámai hangvételű beszédében kifejtette, hogy szükség van az ifjúságra, melyet nemcsak tanítani, de nevelni is kell. Angliában ez meg is valósul: csak kis számú tudóst képeznek, nagy számban a közéletnek nevelnek diákokat, s ebben az országban a sportnak is fontos szerepe van. Véleménye szerint az itthoni iskolák 12 évnyi szabadságvesztésre ítélik a gyermekeket, míg Cambridge-ben azt tapasztalta, hogy a hallgatók nemcsak magolnak, de időt tudnak szakítani a sportolásra, művészetekre is. Magyarországon a kezdeti csillogás elvész a gyermekek szeméből, amint iskolássá válnak, s a folytonos magolástól elfásulnak, ugyanakkor nem tudnak idegen nyelveket, nem ismerik az antik művészetet, az egyetem végére már teljesen elfáradnak, s mindenféle tapasztalat nélkül lökik ki őket a valós életbe – idézte fel gondolatait Pukánszky Béla.

Ezen szeretett volna Szent-Györgyi változtatni, aki szerint a reformok megtervezését nem biztos, hogy a pedagógusokra kell bízni – ők újabb és újabb tárgyakat vezetnének be, ezzel még több időt elvéve a sporttól és szabadidőtől. Hármas célkitűzését (a tudományok művelése, oktatása és a szakképzés) az egyetemeken is érvényre kívánta juttatni: nem csak tudósokat kell ugyanis képezni. A professzorok nem tehetik meg, hogy csak kutatni akarjanak, nevelniük és tanítaniuk is kell, s ez azzal jár, hogy lejöjjenek a katedráról, és a hallgatóság közé „merészkedjenek” – vallotta. Az előadó erre utalva hangsúlyozta: maga Szent-Györgyi Albert közvetlen kapcsolatot ápolt tanítványaival, együtt sportolt, teázott velük. Éles kritikával illette a diákokat: szellemileg túlterhelt, görnyedt hátú féltudósnak tartja őket, akik a hétköznapi életre teljesen alkalmatlanok. Ezen szeretett volna változtatni akkor is, mikor 1940-ben elfoglalta a Szegedi Tudományegyetem rektori székét. Különleges hivatásának tartotta, hogy a Budapest-központúságot, a vízfejűséget megszüntetve a nagy magyar Alföldnek is legyen központja.

1941 februárjában a Magyar Nemzetben Előadás a hibás és a helyes pedagógiáról címmel jelent meg egy tanulmánya. Ebben összefoglalta, hogy az egyetem legfőbb célja a fiatalok közéleti pályákra nevelése, az úgynevezett honpolgárok képzése. Véleménye szerint Magyarországon valami alapvető hibának lenni az oktatásban vagy a pedagógusokban, mivel 10 és 20 éves kor között kitapossa a lélekből a legdrágább tulajdonait, és a diákok nagy tömegben, felesleges tudás ballasztjával kerülnek az egyetemekre. Az újonnan képzett pedagógusok maguk is elfásulnak, s így ezt a hangulatot adják tovább a fiataloknak. A tanárok elfelejtik, hogy nem a tudás átadására van szükség, hanem a hivatásra és életre nevelésre.

Szent-Györgyi Albert haladó szellemiségű felszólalásainak és törekvéseinek sajnos csak a mikrokörnyezetben volt érzékelhető a hatásuk, a maga korában nem tudta gyökeresen átalakítani az oktatási rendszert, s nem gyakorolt nagy hatást az oktatási munka hogyanjára és minőségére sem országos tekintetben – összegzett Pukánszky Béla.

 

Illés Réka

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.