SZTE Info

Szegeden tanácskoznak a transzplantáció vezető szakemberei

Kettős jubileum alkalmából látja vendégül a csongrádi megyeszékhely a Magyar Transzplantációs Társaság XIV. Kongresszusát.
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés
Szeged nemcsak a hazai vesetranszplantáció bölcsője, de ma is a magyarországi szervátültetések egyik legelismertebb és legfontosabb központja – hangzott el azon a szakmai tanácskozáson, melyet november 22. és 24. között Szegeden, a Hunguest Hotel Forrásban rendez a Magyar Transzplantációs Társaság (MTT), valamint házigazdaként a Szegedi Tudományegyetem és annak Szent-Györgyi Albert Klinikai Központja.

 

Kettős jubileum alkalmából érkezett a Tisza-parti városba az MTT hagyományos év végi tudományos rendezvénye. Egyrészt 50 esztendővel ezelőtt, 1962. december 21-én éppen a csongrádi megyeszékhelyen végezte el hosszabb angliai tanulmányútjáról hazatérvén Németh András doktor az első sikeres magyarországi élő donoros veseátültetést, mégpedig testvérek között. Ez a beavatkozás akkoriban világszenzációnak számított, még azzal együtt is, hogy mivel nem álltak még rendelkezésre a kilökődési reakciót gátló gyógyszerek, bő két és fél hónappal később a páciens sajnos meghalt. Az ünnepi kongresszuson jelen volt Szántó László is, aki akkor 21 esztendősen élő donorként adta veséjét a műtéthez, s szerencsére ma is jó egészségnek örvend. Mint Fehérvári Imre, az MTT főtitkára elmondta: hazánk Európában a harmincadik ország lett, ahol ilyen műtétre képesek voltak az orvosok. Ugyanitt, Szegeden készült egyébként az első művesekészülék, s vezették be ennek használatát veseelégtelen betegeknél, ezért számít a település a veseátültetés bölcsőjének.

 

A szakmai fórum még egy jeles évfordulóhoz kapcsolódik: 15 éve alakult meg a Magyar Transzplantációs Társaság, a rendkívül sokrétűvé vált szakterületet összefogó tudományos szervezet. Immár hagyomány, hogy a kongresszuson adják át a társaság Németh András-életműdíját, melyet idén Szabó Zoltán professzor érdemelt ki, aki a Városmajorban első alkalommal hajtott végre szívátültetést.

 

A rendezvényen megtudtuk: mióta a programszerű transzplantációt bevezették Magyarországon, több mint 7000 ember jutott új szervhez, s több mint 6000 veseátültetésnél járunk már. Évente 300 körüli a magyarországi vesetranszplantációk száma, ami millió lakosra vetítve nagyjából megfelel a németországi szintnek. Ezenkívül kisebb számban máj-, hasnyálmirigy- és szívátültetéseket végeznek hazánkban, s a szakemberek reményei szerint hamarosan tüdőátültetésre is sor kerülhet. Az MTT vezetői – Kóbori László elnök és Fehérvári Imre főtitkár – szerint a transzplantációra bátran lehet alapozni a magyar egészségügy fejlődését, hiszen annak eredményei és színvonala nemzetközi összevetésben is kiemelkedőnek számítanak. Az elnök hangsúlyozta: lépést tartunk Európával, amit az is jelez, hogy 2013. január 1-jétől részlegesen, majd a jövő év folyamán teljes jogú tagként csatlakozhatunk az úgynevezett Euro-transzplanthoz, minek köszönhetően sürgősségi esetekben gyorsan, 24-48 óra alatt szervhez juthatnak a magyar betegek, illetve lerövidülhetnek a régebben akár évekre nyúló várólisták. – A német és holland precizitással felépített európai rendszer részévé válásból sokat profitálhat a magyar egészségügy. A komoly háttér révén több beavatkozást és bátrabban vállalhatnak fel a szervátültetéssel foglalkozó hazai orvosok – világította meg Kóbori László. A szakma célja egyébként az, hogy megfelelő menedzseléssel növeljék a donorszámot, illetve minden rászoruló páciens rákerülhessen a várólistákra.

 

Az országban jelenleg négy transzplantációs központ található: Szeged mellett Debrecenben, Pécsett és Budapesten. A háromnapos kongresszuson az ország vezető szakemberei tekintik át, illetve vitatják meg a legújabb technikákat, eljárásokat, eredményeket.

 

SZTEinfo


Transzplantacios_kongresszus galéria
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.