SZTE Info

koszoruzas_kiemelt

Szent-Györgyi édesanyjára emlékeztek a temetőben

A Szent-Györgyi-év kapcsán november 1-jén az SZTE és a városi önkormányzat képviselői rótták le kegyeletüket a Nobel-díjas tudós édesanyja,Szent-Györgyi Miklósné Lenhossék Jozefin sírjánál a Belvárosi temetőben.A tudóspanteonban a november 7-én 14 órakor kezdődő, temetőkutató vezetésével tett sétán tehetik tiszteletüket az érdeklődők

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

IMG_1595Az SZTE és Szeged Város Önkormányzata rendbe hozatta Szent-Györgyi Albert édesanyjának sírját. Az egyetem részéről Pál József nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes, Péter László irodalomtörténész, az SZTE professor emeritusa, Szeged város díszpolgára, Vajda Tamás, az SZTE Szaklevéltárának vezetője; valamint a várostól Ménesi Imre önkormányzati képviselő és Kerek Attila protokollfőnök helyezett el koszorút a síron.

 


A zseniális fiú édesanyja

– Megszoktuk, hogy a nagy kutatót ünnepeljük, akinek a nevére a világ minden részéről ma is Nobel-díjas tudósok érkeznek Szegedre, aki példaadóan kifejezi azt, milyen fontos az erkölcsi helytállás és a tudományos kutatás. Az viszont, hogy valakiből milyen ember lesz, a genetikai adottságai mellett attól a környezettől is függ, amiben a gyerekkorát töltötte – mondta el a sírnál Pál József. Kiemelte: nagy jelentősége van annak, hogy az anya milyen útmutatást ad a gyermeknek, milyen erkölcsi példát állít elé, és a nyelvét is az édesanyjától kapja. – Épp ezért mi mindannyian nagyon sokat köszönhetünk Lenhossék Jozefinnek, aki olyan módon nevelte fel zseniális fiát, hogy egyrészről minden lehetőséget biztosított számára a szakmai előmenetelhez, másrészt oly módon formálta személyiségét, hogy az erkölcsiség, a másik emberre való odafigyelés, az egész emberiség javáért való gondolkodás Szent-Györgyi számára a tudományos kutatás alkotóeleme legyen – összegzett a rektorhelyettes.

 

Az első út

Péter László emlékező beszédében felidézte, azt beszélték annak idején, hogy Szent-Györgyi Albert, mikor több mint negyedszázad után az amerikai emigrációból először jött haza a Szegedi Biológiai Központ avatására, 1973. október 11-én elsőként édesanyjának sírjához zarándokolt, innen pedig a Fogadalmi templom kriptájába, Klebelsberg Kunóhoz, a néhai vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, aki annak idején kinevezte őt a szegedi egyetem Orvosi Vegytani Intézetének vezetőjévé. Ezt az utat egyszer már megtette 1937. október 29-én, miután előző este kapta Stockholmból az értesítést, hogy elnyerte az az évi orvosi Nobel-díjat.

 

A halál éve

IMG_1583Szent-Györgyi 1930. szeptember 20-án érkezett Szegedre, és foglalta el tanszékvezetői tisztjét a Kálvária tér 7. szám alatt, a mai Déri Miksa Ipari Szakközépiskola épületében berendezkedett tanszékén. Vele jött felesége, 12 éves kislánya és 60 éves édesanyja is. Lakást is itt kaptak, az, hogy a laboratórium és a lakás csak pár lépésre esett egymástól, szerepet játszott a szegedi paprikából kivont C-vitamin felfedezésében – hangsúlyozta Péter László. 1935-ben költözött csak az intézet a Dóm térre, a család pedig a Rudolf (ma Roosevelt) térre. Fini néni a költözést nem sokkal élte túl, a sírkeresztjén olvasható évszám tanúsága szerint 1936-ban elhunyt. A temetői nyilvántartásban július 22-i temetés szerepel.

– A genetikus Czeizel Endre kitűnő könyvének családfáján tévesen 1938. szerepel halála évéül. Ezúttal azonban ez a két év nagyon sokat jelent, mert 1937. volt a Nobel-díj esztendeje, így Lenhossék Jozefin nem érhette meg fia nemzetközi megdicsőülését – folytatta a professzor.

 

Apapótló nagybácsi

Péter László arról is beszélt, Szent-Györgyi sajátos ötvözetű alkatot örökölt. Apai ágon erdélyi eredetű gazdálkodó, jogászkodó família leszármazottja, anyai ágon pedig szlovák ősöktől eredő, természettudományi érdeklődésű, főként orvosi hivatást vállaló, átlagon felüli tehetségű, országosan is hírneves férfiak jellemezték a családot. Fini néni férje, Szent-Györgyi Miklós jogi képzettséget szerzett, de inkább gazdálkodott. A család szinte kettészakadt, a férj Kiskérpusztán, a feleség a főváros közepén lakott. A gyerekek a nyarat töltötték apjukkal, pesti életükben apjuk helyét a nagybácsi, Lenhossék Mihály pótolta, aki idegélettani kutatásaival a Lenhossék nevet világhírűvé tette. Neki szerepe volt abban, hogy Szent-Györgyi Albert érdeklődése a tudományos kutatás felé fordult.

 

Történelmi szerepben

A Lenhossékok zenei tehetséget is örököltek. Jozefin operaénekesi terveket dédelgetett magában, de az operaház egykori karmestere, Gustav Mahler eltanácsolta – nem biztos, hogy a hangja, inkább apró termete miatt – tudtuk meg Péter Lászlótól. Hozzátette: Czeizel szerint művelt és szép asszony volt Szent-Györgyi édesanyja. Neki jutott a történelmi szerep, hogy génjeiben közvetítse a Lenhossékok zsenialitását Albert fiának.

 

Arany Mihály

*

A Belvárosi temetőben, a Szegedi tudóspanteonban november 7-én (szerdán) 14 órától Tóth Tamás temetőkutató vezetésével tudománytörténeti sétát tehetnek az érdeklődők. A sétára előzetesen jelentkezni kell – november 7-én 12 óráig – az SZTE Kulturális Irodában (Dugonics tér 13., telefonszám: 06 62/544-045). A séta a temető főbejáratánál (Fonógyári út) lévő parkolóból indul. A Szegedi tudóspanteon tudománytörténeti sétája az SZTE Szent-Györgyi Emlékév programja.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.