SZTE Info

Szent-Gyorgyi_szoboravato_kiemelt

Szent-Györgyi Albert mellszobrot avattak a SZAB-ban

Nobel-díja odaítélésnek 75. évfordulója alkalmából mellszobrot kapott Szent-Györgyi Albert. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) székházában november 29-én avatták föl Kligl Sándor szobrászművész alkotását.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– A SZAB elnöksége és akadémikusai szoboravatással tisztelegnek a Nobel-díj 75. évfordulója alkalmával az egyetem, és a város nagyhírű tudósa, Szent-Györgyi Albert emléke előtt – mondta Dékány Imre akadémikus. A SZAB elnöke elárulta: székházukban ez az első szobor, amit külön is megköszönt a műalkotását a tudományos intézménynek adományozó szobrászművésznek, Kligl Sándornak. A 2012. november 29-i szoboravató beszédében Dékány akadémikus hangsúlyozta: 1937-ben az egész világ megismerte Szent-Györgyi Albert és Szeged nevét.


„Jó tanítás”

Klebelsberg Kunó akkori kultuszminiszter 1931-ben hívta Szegedre Cambridge-ből Szent-Györgyit. A munkássága nyomán alakult tudományos műhelyek a későbbi évtizedekre megalapozták az egyetem nemzetközi elismertségét.

A szegedi universitas egykori rektora beszédeiben számos alkalommal utalt a kultúra és a tudomány szerepére az egyetemi oktatói munkában. „Jó tanítás csak ott folyhat, ahol él a kutatás szelleme, az igazságok lelkes, pártatlan szeretete. Tudományos kutatómunkánkkal hazafias kötelezettségünket is teljesítjük, mert hiszen éppen a tudomány, a kultúra az egyetlen terep, amelyen a versenyt a nagy nemzetekkel egy kis nemzet is felveheti, megcsillogtatván nevét” – idézte a Nobel-díjas kutató szavait az akadémikus.

Szeged Nobel-díjas tudósának az egyetem hivatásáról vallott nézeteit a hallgatóság emlékezetébe idézte Dékány professzor, mikor felolvasta: „Az egyetem feladata hármas. Legősibb hivatása gyűjteni, terjeszteni és gyarapítani az emberi tudást. Második feladata kis számban nevelni a jövőnek tudósokat, akik majd ezt a hivatást tőlük átveszik. Újabb eredetű, nem kevésbé magasztos az egyetemnek harmadik hivatása: a haza számára polgárokat nevelni, akik el vannak látva a szellem fegyverével.”

– Egy vesztett háború utáni nehéz gazdasági helyzetben – Klebelsberg tudománypolitikájának is köszönhetően – Szent-Györgyi 1937-ben felhívta a világ figyelmét Szegedre és Magyarországra – hangsúlyozta Dékány Imre. A szegedi egyetem orvosi karán kutató vegyészprofesszor szerint a most fölavatott művészi alkotásnak figyelmeztetnie kell a rendezvényeken, a mindennapi kutatómunkában arra, hogy az intuíció, a tudás, a szorgalom és a tehetség birtokában ma is tudunk bizonyítani a világ előtt.


Az alkotó dicsérete

A Szent-Györgyi-szobrot alkotó, és azt a SZAB-székháznak adományozó Kligl Sándor eddigi pályaívét vázolta Vígh Éva. A Szegedi Tudományegyetem BTK Romanisztika Intézet Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék oktatója, a SZAB tudományos titkára reneszánsz embernek nevezte a magát köztéri szobrásznak minősítő alkotót. Kligl Sándornak ugyanis több mint száz műve díszíti a köztereket Balassagyarmattól Szegedig, Brassótól Nürbergig. Az alkotó Szent Istvántól kezdve Mindszenty Józsefen át egészen József Attiláig számos közismert személyiséget megformált.

A legjellegzetesebb Kligl-művekről készült fotók segítségével művészettörténeti összefüggésrendszerbe helyezte a szobrászt és alkotásait Pál József. A szobrászcsaládból származó, az SZTE BTK Romanisztikai Intézetét vezető professzor, a szegedi egyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese, a SZAB-elnökség tagja előadásban hívta föl a figyelmet a Kligl-alkotásokba zárt történetekre, az idő szerepére, a drapériák jelentőségére, a művek sugallta hangulatokra: a játékosságától kezdve a melankólián át a fájdalomig tartó skálára.


Kettős évfordulóra

A Nobel-díj elnyerésének évében mutatja Szent-Györgyit a Kligl-alkotás. A művész elmondta: kettős jubileum alkalmából ajánlotta fel szobrát a szegedi tudományos közönségnek. A Nobel-díj odaítélésének idei jubileuma mellett ugyanis jövőre lesz Szent-Györgyi Albert születésének 120. évfordulója.

A szobrász közölte: a SZAB-székház első emeletén elhelyezett szobra a harmadik Szent-Györgyi Albertről készült, a nagyközönség által látható portréja. Korábban Szolnokon és Lakiteleken helyezték el Szent-Györgyiről készült alkotását.

A SZAB dísztermének előterében elhelyezett szobor avatásán Szeged számos közéleti szereplője mellett a Tisza-parti universitás, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont jeles tudósai is megjelentek. Így – többek között – az érdeklődők között láttuk Szabó Gábor akadémikust, az SZTE rektorát; továbbá három professzornőt és dékánt: Hernádi Klárát (SZTE Természettudományi és Informatikai Kar), Hohmann Juditot (SZTE Gyógyszerésztudományi Kar), valamint Nagy Katalint (SZTE Fogorvostudományi Kar); illetve Tóth Gábor professzortt, az SZTE ÁOK Orvosi Vegytani Intézet – Szent-Györgyi egyik „utódtanszéke” – vezetőjét. Telegdy Gyula akadémikus, az SZTE ÁOK Kórélettani Intézet professor emeritusa, Ormos Pál akadémikus, az SZBK főigazgatója is részt vett a szoboravató ünnepségen.

SZTEinfo


Szent-Gyorgyi_szoboravato
A szoboravatáson készült képek itt megtekinthetők
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.