SZTE Info

digitalizalas_kiemelt

Több mint 200 ezer oldalnyi anyagot digitalizált az egyetemi könyvtár

Három új repozitóriumot hozott létre az SZTE Klebelsberg Könyvtár. A digitális adatbázisok a kutatók, egyetem- és kultúrtörténészek mellett minden érdeklődő számára egyedülálló szolgáltatást nyújtanak.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2Három jeles alkalomhoz – az Egyetem Napjához, továbbá a Magyar Tudomány Ünnepéhez, illetve az egyetemi sajtó jubileumaihoz – kapcsolódott az SZTE Klebeslberg Könyvtár november 9-i sajtótájékoztatója, ahol három új digitális adatbázis elkészültét jelentették be. Mader Béla főigazgató valamennyi kollégájának megköszönte a közreműködést, s úgy fogalmazott: rendkívül büszke a megvalósított fejlesztésekre. Kokas Károly főigazgató-helyettes ismertette: nem vettek igénybe „külső segítséget”, a projektben csak és kizárólag a könyvtár munkatársaidolgoztak. A programozói feladatok végrehajtása Zawiasa Robert Henrik és kollégái érdeme, az egyes cikkekhez tartozó címleírások, metaadatok kezelése Balatoni Andreát és az általa vezetett feldolgozó csoportot dicséri, Nagy Gyula pedig a koordinálásban bizonyult pótolhatatlannak.

A digitalizálás természetesen nem most indult meg az egyetemi könyvtárban, s a program nem is fejeződött be. Kokas Károly felvázolta: több évvel ezelőtt kezdték meg a digitális adattárak (repozitóriumok) összeállítását: az úgynevezett Contenta szolgáltatás keretében először a szegedi egyetemen készült doktori disszertációkat fogták össze, majd a diplomamunkák egyre bővülő tárát tették hozzáférhetővé. – Ezek a repozitóriumok az internet függőleges szintjei, mély kútjai, melyekhez a világháló horizontális struktúráin nyithatunk kaput – fogalmazott.

Az elmúlt időszakban a bibilotéka szakemberei három új adattárat alakítottak ki, ezzel páratlan lehetőséget kínálnak az érdeklődőnek, illetve új távlatokat nyitnak a sajtó- és tudománytörténeti kutatásokban. Aprólékos munkával – speciális gépek segítségével – bővítették digitális archívumukat, s tevékenységük révén immár a valaha volt összes szegedi egyetemi folyóirat, tudományos acta és évkönyv elérhető elektronikusan is. Az SZTE Egyetemi Kiadványok új tudományos és szépirodami adatbázisában több mint 90 esztendő bő 170 ezer oldalon megjelent 11 ezer cikkét böngészgethetik, olvashatják végig a látogatók 46 millió keresőkifejezés segítségével. – Az SZTE Egyetemi Kiadványok elnevezésű első repozitórium kiválóan reprezentálja az universitson folytatott kutatások történetét – húzta alá a főigazgató-helyettes.

Digitalizálták emellett a Szegedi Tudományegyetemhez és jogelődjeihez köthető egyetemtörténeti jelentőségű kiadványokat, hallgatói lapokat is, ennek keretében többek között virtuálisan hasonmásban és teljes szövegben is olvasgatható, lapozgatható már a hatvanéves Szegedi Egyetem című újság valamennyi száma. A folyamatosan bővülő adattár a felsőoktatási intézmény történetének eddig rejtett, alig elérhető forrásait 26 ezer oldalban teszi közzé. Kokas Károly szerint ez az anyag (SZTE UnivHistória) az egyetem-, illetve a kultúrtörténészek és az újságírók számára is értékes adalékokkal szolgál.

3A harmadik átadott adatbázis (SZTE Miscellanae) pedig az előbbi két kategóriába nem tartozó, digitálisan elérhető folyóiratok és periodikák „mindenes” vagy vegyes kincsestára. – A külvilág számára néhány év múlva feltehetően ez lesz a legizgalmasabb – vélekedett a főigazagtó-helyettes. Összesen egyébként több mint 200 ezer oldalt tett most elektronikusan elérhetévő az SZTE Klebelsberg Könyvtár, ám ez a szám Kokas Károly becslése szerint négy-öt esztendőn belül akár 2-3 millió oldalra is emelkedhet.

A digitális adatbázisokban külön-külön is lehet keresni – akár szavakra –, illetve azok virtuálisan egyesíthetőek, s közös keresőszolgáltatás is kapcsolódik hozzájuk. – Az egyes repozitóriumokban rejlő speciális lehetőségek kiaknázása miatt tartottuk fontosnak, hogy különféleképpen építsünk fel több adatbázist, ugyanakkor a felhasználóknak megadjuk a lehetőséget, hogy a virtuális térben összevonják azokat – magyarázta el a szakember. A repozitóriumok Contenta gyűjtőnév alatt találhatók meg az intézmény honlapján, illetve a http://contenta.bibl.u-szeged.hu címen. Hogyan lehet ezekben keresni? Közös keresőben, amelyet a http://opac2.bibl.u-szeged.hu/szteda/contenta címen találhatnak meg, vagy a könyvtár honlapjáról elindulva.

A sajtótájékoztatón elhangzott: a feldolgozott anyag bizonyos része szerzői jogi megfontolásokból teljes egészében csak az egyetemi számítógépes hálózatból érhető el, ugyanakkor jogász szakemberek bevonásával a könyvtár azon dolgozik, hogy a hozzáférést minél szélesebb körben tegye lehetővé.

 SZTEinfo


Video: http://vtvszeged.hu/hun/s_!news/i__2/i__7581
 

Konyvtari_sajtotajekoztato galéria
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.