SZTE Info

Az Integrációs Klub megtartotta első rendezvényét

Hogyan látja egy szinkrontolmács az Európai Bizottságot? – többek között erről is szó esett a Europe Direct Szeged tanévnyitó előadásán.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az ETK (Európa- Tanulmányok Központ) nyitó előadását az ÁJTK épületében október 18-án tartották. Az ETK célja előadásaival közelebb hozni, összekapcsolni az Európai Unió intézményeit a hallgatókkal.

Az Integrációs Klub rendezvénysorozatát Sulyok Márton az SZTE ÁJTK moderátora nyitotta meg és vezényelte le. Az előadás központi témája az Európai Unió intézményeiben történő tolmácsolás volt, amiről Kiss Attila (SZTE BTK Angol-Amerikai Intézet, Angol Tanszékének vezetője, egyetemi docens) informálta a hallgatóságot.

 

A „közönséges nyelvszolga szakmája” számos intézményben fontos szerepet tölt be, köztük az EU-ban is. Az Európai Unió intézményeiben dolgozó tolmácsok konszekutív, illetve szinkrontolmácsolást végeznek, vannak állandó és szabadúszó magyar tolmácsok.

Az előadáson érdekességként elhangzott, hogy Strasbourgban csak két állandó magyar tolmács van, egy közülük a szegedi kötődésű Illyés Gábor.

A rendezvényen szó volt még a nyelvhasználathoz való jogról, tolmácsok szakszervezeteiről, a tolmács munka megdöbbentő körülményeiről. (Például: Az eljárás háttéranyagát csak a megérkezés pillanatában kapják meg, titoktartási szerződést kell aláírniuk a munkavégzés előtt.)

Mégis, milyen készségekkel kell rendelkeznie az Európai Bíróságon dolgozó tolmácsoknak? Az SZTE Médiacentrum kérdésére válaszolva Kiss Attila elmondta: - Az Európai Unió intézményeiben a legösszetettebb, legmagasabb szintű elvárásokkal találkozhat egy tolmács. Ezért okkal mondhatom azt, hogy a szinkrontolmácsolás művészete alapos felkészülést, intenzív koncentrációt, precizitást egyfajta tudatos beállítottságot igényel.

Minden nyelvnek van egy osztályvezetője, aki folyamatosan végez egyfajta minőségbiztosítást. Ez lehet akár pozitív vagy negatív visszajelzés a munkánkra nézve.

Ezért úgy gondolom, hogy ez a fajta kihívás, a visszajelzések szakmai szempontból folyamatos fejlődést biztosítanak és ezeket a lehetőségeket az Európai Unió intézményeinél bármely szakmai tolmács megtalálhatja.

 

A Szegedi Tudományegyetem is biztosít hallgatói számára tolmács - szakfordítói továbbképzést a Bölcsészettudományi Karon. Az anglisztika szakos hallgatók már a BA képzés alatt belekóstolhatnak a tolmácsolási feladatokba a „tolmács - fordítás specializáció” által.

 

– Az Európai Intézmények által is elismert módon folytatjuk a posztgraduális szakfordító és tolmácsképzést az SZTE Bölcsészettudományi Karon. Erről a képzésről már nagyon sok Európai Uniós akkreditált tolmács és szakfordító került ki. Már az alapképzés után megnyílik a lehetőség a hallgatók számára, hogy posztgraduális képzésen folytassák tanulmányaikat.

Tavaly sikerült akkreditálni a fordító-tolmács mesterképzési programot, ami az idén sikeresen működésbe indult meglepően nagy létszámmal – fogalmazott Kiss Attila. – Arra bátorítók minden fordítás és tolmácsolás után érdeklődő alapszakos hallgatót, hogy jelentkezzen mesterképzési programra, ahol olyasfajta gyakorlati pragmatikus, piacorientált képzést fog kapni, melynek birtokában a szakma bármely területén el fog tudni helyezkedni.

Az MA szakot elvégzetteknek biztosítani szeretnénk egy konferencia tolmácsolási programot, ez egy olyan képzést biztosít, amire az szükség van az Európai Unióban.

 

Az előadás a hallgatók interaktív kérdéseivel zárult. Többek között kiderült, hogy megtagadhatja- e a tolmács a munkavégzést és fény derült a susogó tolmács feladatára is.

 

Cserei Bettina

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.