SZTE Info

ajk_nyilt_nap_kiemelt

Közös nyílt napot tartott az SZTE ÁJTK és a Complex Kiadó

A digitális világ nyújtotta lehetőségeket villantotta föl a Szegedi Tudományegyetem ÁJTK és a Complex Kiadó közös nyílt napja.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Interaktív és informatív előadássorozat részese lehetett október 9-én, aki ellátogatott az SZTE Állam- és Jogtudományi Kara III. emeleti társalgójába. Ott tartott nyílt napot a szegedi egyetem jogi kara és a Complex Kiadó.

 

Bemutatták például a Studium joghallgatói szoftvert és a Jogtár használatát, hasznosítását.

A Studium egy szövegszerkesztő program, amelyet alapszintű számítógép felhasználói ismeretek birtokában bárki könnyedén tud használni. A hallgatói igényeket az által tudja maximálisan kielégíteni, hogy nem csupán az elődadáson elhangzottakat lehet egyszerűen és gyorsan lejegyzetelni a szoftver segítségével, hanem a jegyzeteket tematikusan, előadásokra, szemináriumokra lebontva lehet tárolni. Emellett a program egy jogi fogalomtárat is tartalmaz, amely révén a klasszikus jogi fogalmak könnyen átjárhatóakká válnak az egyes tantárgyak és ezen keresztül jogágak elsajátítása közben. A szoftver része továbbá egy angol-magyar, illetve magyar–angol nyelvű jogi szakszótár, valamint egy iratmintatár, amely révén nagyobb nehézség nélkül megismerhetőek többek között a klasszikus polgári jogi szerződések mintái. Mindezek mellett a Studium segítségével saját adatbázis hozható létre az egyéni érdeklődési, kutatási területnek megfelelően.

Az érdeklődők egyrészt magának a CompLex Jogtárnak a felépítésével ismerkedhettek meg, másrészt információt kaphattak a CompLex Kiadó Jogtárral kapcsolatos fejlesztési irányairól, amelyek főként a Jogtáron belüli keresési lehetőségek bővítésére, valamint szakma specifikus jogtárak fejlesztésére irányulnak. Az előadás második része a Jogi adatbázisok a gyakorlatban címet viselő kurzus teljesítésének fontosságára és előnyeire hívta fel a figyelmet. Ezen a készségfejlesztő szemináriumon a hallgatók a mindennapi életben, illetve a tanulmányok során felmerülő példákon keresztül sajátíthatják el a különböző jogtárak, leghangsúlyosabban pedig a CompLex Jogtár kezelésének szabályait. Nem mellékesen a CompLex Kiadó a kurzust teljesítő hallgatóknak tanúsítványt biztosít az elsajátított készségekről.

 

A Complex Kiadó programjában a digitális világ mellett helyet kapott az analóg létezés is. Richard Susskind: Az ügyvédség vége? című 2008-ban megjelent brit könyv bemutatóján, a hallgatóságot is bevonva, megvitatták a szerző állításait. Ezeket Ződi Zsolt, az Élet és Irodalom munkatársa úgy fogalmazta meg, hogy „A gőzgép, a varrógép és a mosógép után jön a jogi gép?” A mű provokatív témákat jár körül. Így például: kell-e tartania az ügyvédeknek attól, hogy a jogi szolgáltatások technikai eszközök alkalmazása következtében történő átalakulása révén munkájukat vagy annak egy bizonyos részét joghoz értő laikusok végzik el, agy például, hogy felkészíti-e és egyáltalán feladata-e az egyetemnek, hogy felkészítse a hallgatóit a gyakorlatnak a technikai eszközök használata következtében megváltozott igényeire. A műre reflektálva a CompLex Kiadó rávilágított arra, hogy meghatározó szerepet vállal a jogi adatbázisok fejlesztése, a készségek elsajátíttatása és a joganyagokhoz való hozzáférés biztosítása terén.

 

Az informatikai lehetőségek szemléltetésén kívül az oktatás, illetve a tanulás újabb dimenzióját reprezentálta az E-tananyagok tárháza. Megállapítható, hogy bár a nyomtatott tankönyv egyfajta stabilitást ad a hallgató számára, de az e-tananyagok fokozatos bevezetése és használata számos előnnyel jár. Így például egy oktató által megszűrt nagy terjedelmű vázlatot adnak, amely a tankönyv mellett segédeszközként használva nagymértékben megkönnyítik a vizsgákra való felkészülést, emellett az oly sokat emlegetett és sokszor nagy csalódásokat okozó „közkézen forgó kalózjegyzetek” felváltására adnak lehetőséget, valamint felhívják a figyelmet az előadást követően keletkezett jogszabály módosításokra.

 

– Az SZTE ÁJTK és a CompLex Kiadó nyílt nap programja rámutatott arra, hogy a technikai eszközök kézzel foghatóan tudják a hallgatók érdekeit szolgálni. A jövő kétséget kizáróan a digitális eszközök előtérbe kerülésének, dominanciájának az irányába mutat, amelyre az egyetemi oktatásnak is reagálnia kell, hogy biztos és gyakorlati igényeknek megfelelő tudással kerüljenek ki a végzett jogászok az egyetem falai közül – összegzett dr. Vizkeleti Edit PhD hallgató.

 

A nyílt napon dr. Blazovichné dr. Gellén Klára oktatási dékánhelyettes hangsúlyozta: az SZTE ÁJTK a technikai kihívásokkal lépést kíván tartani, miközben a hallgatók támogatását is igyekeznek a legszélesebb körben továbbra is biztosítani.

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.