SZTE Info

ELI_madartavlat_kiemelt

Remek szimbiózist alkothat az ELI és az SZTE

Ha a Szegedi Tudományegyetem jól működik együtt majd az ELI-vel, akkor egy nagyon fontos láncszem lehet a különböző szakterületek és a lézerközpont között – nyilatkozta a www.u-szeged.hu-nak Szabó Gábor lézerfizikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az ELI már hároméves történet onnan számítva, hogy 2009. október 1-jén jelentették be hivatalosan, hogy Magyarország, Csehországgal és Romániával közösen elnyerte a jogot arra, hogy szegedi, prágai és bukaresti helyszínnel megépítse az Európai Unió 44 tudományos nagyberuházásának egyikét, a lézeres kutatóközpontot. A szuperlézer néven emlegetett ELI (Extrem Light Infrastucture) teljes költsége 500 millió euró, ebből közel 245 millió jut a Tisza-parti városban megvalósuló lézerközpontra.

 

Az ELI-ben a világon jelenleg létező legnagyobb lézernél ezerszer nagyobb teljesítményű attoszekundumos fényimpulzusokat lehet előállítani, így megfigyelhetők lesznek a molekulákon belül zajló elemi folyamatok, mint például az elektronok mozgása. Szabó Gábor elmondta, a legszélesebb körű alkalmazási lehetőséget a szegedi ELI nyújtja majd a három helyszín közül. Ez azt jelenti, hogy a szegedi egyetem hosszú távon is arra tudja magát pozicionálni, hogy összekötő kapcsot jelentsen a különböző szakterületek és az ELI között.

– Az ELI akkor tud igazán sikeres lenni, ha ezt a közvetítő feladatot jól betölti az SZTE. Ezzel olyan hosszú távú szimbiózist lehet létrehozni, ami mindkét fél érdekét szolgálja – emelte ki a professzor.

 

A rektor az utóbbi idők eseményeiről is beszélt. Azt mondta, Magyarország nem azt az utat választotta, hogy benyújtja a brüsszeli pályázatot és azután fog neki a munkának, hanem élt azzal a lehetőséggel, hogy a teljes beruházási összeg öt százalékát fel lehet használni előzetesen is, és így kezdte meg az előkészületeket. Hátrányból indult a projekt, hiszen Magyarország először az ESS neutronkutatóra koncentrált. Az ELI-HU Nonprofit Kft., a projektcég megalakítása azonnal késett néhány hónapot, akárcsak a cégen belüli állami tulajdon keletkezéséhez szükséges kormányhatározat, 2010 nyarán pedig jött a minden nagyprojektet érintő átvizsgálás. – Nem gondolom, hogy itt érdemes bármilyen személyes vagy politikai felelősséget keresni. Egyszerűen összejöttek ezek az események – magyarázta a professzor. Ismeretes: a csúszások miatt a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság vizsgálatot is indított nyár végén, majd októberben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) azt hangsúlyozta, kiemelt figyelemmel kíséri az ELI-t. A projekt gyorsítását szolgálja, hogy a hatósági szinteket és feladatokat előre kijelölték egy kormányrendeletben.

 

Az építészeti tender nyertes konzorciuma elvégezte munkáját a nyáron, elkezdődött már a tereprendezés is, így augusztusra valóban eljutott az ELI abba az állapotba, hogy megvannak a műszaki tervek és a kivitelezési időzítés, folyamatban a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzés előkészítése. Szabó Gábor leszögezte, tavasszal meg kell történnie a kivitelező kiválasztásának. Az ELI területén végzik a tereprendezést.

 

További részletek a Szegedi Egyetem Magazin októberi számában!

A. M.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 19.

Kiemelt_rektori

Napjainkban a nemzetköziesítés a felsőoktatási fokozatváltás központi eleme. Ez az átfogó program a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatrendszerének erősítésére és nemzetközi láthatóságának növelésére fókuszál. Mi történt ezen a területen az elmúlt négy évben? Az SZTE kapu a világra? – kérdeztük az SZTE négy rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *